Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-30 / 72. szám

Szeged, 1919. március 30. DÉLMAGY AK.QRSZAG Rendet és fegyelmet az iskolákban. — Dettre népbiztos rendelete a tanulókhoz. — (Saját tudósít ónktól.) A proletáruralom alapja az álra ánes tudás, műveltség és fegyelmezettség. Eddig azért tarthatták elnyomatásban, kitagadottságban és az emberi megélhetéstől megfosztva a tömegeket, mert a tanulás, a készültség, az előrehaladás a tőkések. a vagyonosok kiváltsága volt. Most ennek m:g ke 1 változnia. Általános műveltség kisérje az általános jólétet. A proletárságnak erről a nagy érdekéről kell felvilágosítani. meggyőzni a tanulóifjúságot, a diákokat. a jövő nemzedéket, amelynek erejére és szívósságára nagyobb szükség van, mint valaha. A forradalmi átalakulásban rendkívüli hivatás vár az iskolákra. Az utóbbi időben mégis olyan jelenségek tapasztalhatók a tanulók közt, amelyek veszélyeztetik a diadalmasan felépülő magyar Tanácsköztársaság jövendőjét. Különösen a nagyobb diákok engedik meg. most maguknak azt a szabadságot, hogy szembehelyezkednek az iskola szabályaival, rendjével, tanáraikká! és oly követelésekkel állanak elő, amelyeknek tejesítése káros lenne a proletáruralornra. Sokan pedig oly szerepet vállainak tanulás helyett, ami nem őket illeti meg. Dettre János népbiztos elvtárs, felismerve az iskolák falain belül mutatkozó káros jelenségeket, a következő rendeletet bocsátotta ki a középiskolák és szakiskolák igazgatóságához : Az utóbbi napokban a nagyobb diákok mozgalmat indítottak aziránt, hogy az évvégi bizonyítványt minden további tanulás nélkül azonnal kapják meg. E törekvésük igazolására több, a mostani helyzettel összefüggő jogcímet hangoztattak. Olyan diákok is akadtak, akik az iskolai élet rendjébe bele nem ijeszthető közéleti működésre vállalkoztak. Általában a nagyobb diákok közt egészségtelen irányba fajuló szervezkedés jelei mutatkoznak. A tanuló ifjúságnak legszigorúbb kötelessége a magyar tanácsköztársaság iránt, hogy iskolai munkáját szorgalmasan cs becsületesen végezze el. A most alakuló államrendnek égetően szüksége lesz képzett, nagytudásu férfiakra. Az a diák, aki ma bármiféle tetszetős ürügygyei ki akarja magát vonni a tanulás kötelezettsége alól, árulást követ el a mi nagy céljaink ellen. A tanuló fordítsa minden idejét és gondját iskolai tanulmányaira, önképzésjpp. ismeretterjesztő és 'felvilágosító előadások hallgatására, értékes könyvek olvasására, mert csak igy szerzi mesr azt a harci fölszerelést, amellyel az uj szellemnek szolgálatot tehet. Mindenki teljes lélekkel1 'töltse be hivatalát: a politikus alkosson, a katona harcoljon, a diák tanuljon. Szeged, 1919. március 29. Dettre s. kJ, népbiztos. Dettre népbiztos utasította az iskolák igazgatóit, hogy rendeletét olvassák föl a felsőbb osztályú tanulók előtt. HÍREK ooo — A vörösőrség megkezdte működését. A szegcdi karhatalmi erők parancsnoka, Ta.bódy Zsolt elvtárs szombaton délelőtt tíz órakor az összes karbatalmi alakulatok bizalmi férfiai és tisztviselői előtt beszédet momdcítt. Figyelmeztette a vörös őrséget, hogy a proletárérdekekórt dolgozik és .azok mellett a végsőkig ki kell tartani. A vörös őrség a rend ós közbiztonság fontos munkáját végzi és igy annak keretében- is- törhetetlen fegyelemnek kell érvényesülnie. A vörös őrség parancsnoka egyébként a következő rendeletet adta hí: A franciákkal szemben senki ne viselkedjék.kihívóan, mert a legnagyobb kellemetlenségnek tehetné ki magát. A francia őrséget lehetőleg kerülni kell, mert a 'nyelvkülönbség miatt könnyen támadhatnak félreértések és a francia őrség hamarosan fegyverét haszjnálhatja. Fegyverviselési engedélyt senki nem kaphat. Vadászfegyvernek a lakásban való tartására is csak az kaphat engedélyt Szakáll elvtárstól, akinek már eddig is volt vadászjegye. Aki az utasítások;,ak ellenszegül, forradalmi törvényszék elé kerül. — A ferencrendiek. minoriták és Back Bernát műkincsei. A városi népbiztos a következő rendeletet közölte: A ferencrendiek és minoriták rendjének tulajdonában levő Szegeden őrzött műkincseknek, mübeccsel biró ereklyéknek, ősnyomtatványoknak, régi kéziratoknak és könyveknek, valamint Back Bernát szegedi lakos tulajdonában levő műkincseknek leltározását, és őrizetbevételét elrendelem. A leltározás eszközlésére Móra Ferencet, Joaehim Ferencet és Csányi Mátyást küldöm ki. Az őrizetbe vétel iránt a leltározás befejezése után fogok intézkedni. A leltározandó tárgyak azonban addig az ideig is tulajdonosuk, illetőleg kezelőik által őriztefendők, hozzájárulásom nélkül nem szánthatok el. Aki jelen rendeletem ellen vét. statáriális bíróság elé ikerül. — Aláírták az éttermi- és kávéházi alkalmazottak kollektív szerződését. Az éttermi- és kávéházi alkalmazottak, mint ismeretes, bérharcot, kezdtek munkaadóikkal, a kik a kollektív szerződést nem akarták aláírni. A bérharc négy napi küzdelem után eredményei járt. A kollektív szerződést szombaton délben Somogyi Szilveszter polgármester elvtárs, mint. a direktórium tagja előtti ugy a munkaadók, mint a bizalmiférfiak aláírták. Ezzel végre Szegeden is megszűnt a borravaló-rendszer. Derék éttermiKaveházi alkalmazott elvtársaink most már a kollektív szerződés alapján biztos és megérdemelt megélhetéshez jutnak fáradságos munkájukért. Csodálatos, hogy eddig is. hogy lehetett tűrni, hogy becsületes munkások „borravalóért" legyenek kénytelenek dolgozni. — A wSzeged és Vidéke" napi lap a sajtóbizottság határozata folytán hétfőn délután ismét a szokásos időben és formában megjelenik. A MA útja és célja.* A háború elején, mialatt a burzsoá irodalom fürge haditudósítói, közöttük néhány világhíres, őrült reklámot csaptak a tömeggyilkosság művészetének, ínintabogy azelőtt, az úgynevezett békében a tömegbutitás színházi művészetének csaptak őrült reklámot, mondom, a háború elején megjelent egy vörös fűzet, amely a Tett nevét viselte és amely lángoló tiltakozás volt, nem csupán a háború ellen, hanem a társadalom ellen is, mely • e háborút elviselte és a .művészet ellen, amely •a társadalomból fakadt és élt, mint a láp\ i rág a hínárból. Ez \ Tett (Kassák Lajos iypja), ez a magyar és emberi tett, a nevéhez méltóan nem csupán tiltakozott és lázadozott, de minden sorában egy más akarat, egy más program, egy más ut, igazság és élet mutatkozott és bontakozott, mint a'mi körülötte a kis hazában és a. nagy világban az erőszakos hazugság árnyékkirályságával kérkedett. A Tett több volt, mint pacifista, A Tett nemcsak a háború ellen dalolt, ás harsogott, A Tett csákányát fogta és csóváját dobta az egész mindenség ellen incendiammo palazzi e chiése — amelynek burádból, gyáraiból. redakeiéiből és kastélyaiból ez a rontás * Ezt a cikket Juhász Gyula a MA 1918. december 29-én tartott első vidéki matinéján Szegeden bevezeőnek mondta el. és romlás elindult és bejárta a. világot, a halál és a pusztulás óriás fekete Internacionáléját szervezve az élet és munka nemzetköziségén ek temetőjén. Azt akarta A Tett, hogy a művészet ne csak passzívan szemléljen, mint a fakír a köldökét és a hábitüe az operát, hogy a művészet necsak meddőn siránkozzék vagy ujjongjon a dolgok láttán, de maga is aktív részt vegyen a világ megformálásában, maga is alakítsa a dolgokat, teremtő legyen a művészet és irányitó, az uj világnak, amely jön és támad, ne csak bámulója, de építőmestere is! Akciót akart A Tett az" akció elleii,_aiuely rombol!* n írnrftt, nmeIT: térffTlTtÁirtP" A kis magyar élet akkori nagy urai, ha nem is értették A Tett nyelvét egé&zen, .de megérezték a gesztusát és lefogták mind a két kezét. Betiltották a Tettet, mert akkor csak az a t,ett volt szabad és megengedett, amely felsőbb parancsra, alávaló célokért történt. A Tett megszűnt; de nem szűnt meg az akarat, a törekvés, az energia, amely A Tett embereiben élt és forrongott, napfényhez és szóhoz akart.jutni. Nemsokára megjelent a 'Ma, a mely uj névvel, uj köntösben A Tett volt. Ez a Ma nem csupán egy lap, mint annyi más, ez a Ma egyúttal fiatal és bátor erők összetevője, egy egészséges és egységes világszemlélet, sőt világalkotás novam organuma, egy trib urnái, ahonnan nemosupán szép szavakat mondanak, de ahonnan egy uj művészet, efjy .maiiiU^ti i rna i t ni. világ proklamáló'' ^ hirdeti. A Ma nálunk azt a hivatást teljesíti, a mit az olasz futuristák, a német és francia expresszionisták orgánumai együtt. A Ma nem égy párt lobogója, sem politikai, sem irodalmi és művészeti párté, nem hirdet szociáldemokrata dogmákat, nem ad ki pacifista bullákat, a Ma, hogy 'Nietzsche szavait használjam, a sóvárgás nyila a túlsó part felé, amely az élet hatalmas és mindennél erősebb akaratából repítve biztos lendülettel siet a jövő felé. A iM.a nem utánoz és nem má sol idegen törekvéseket és eredményeket, de szolidáris minden igazsággal és művészettel, a mely a korhadt világot robbantja és az uj világot. kalapálja és koszorúzza. Gyökerei a magyar humuszból hoznak életjr® kedvét...dé Jvüi.ojIá,'a a világ napjától virul ós a világ viharától erősödik. Az olasz futuristák a latin kultura görnyesztő terhét akarják lerázni, mikor minden mult ellen tiltakoznak és cselekednek, a német aktionisták és sturmisták a meddő esztéták úgynevezett szépirodalmát cserélik fel élettel és igazsággal, a magyar Ma írói, költői, kritikusai, zenészei, festői és szobrászai visszatérnek a művészet ősi, primiti örök, spontán erőihez, hogy a burzsoá világ mondvacsinált komplikációi és differenciálisságai helyett, a passzív impresszionizmus helyett, amely megelégedett szép dolgok nézésével és 1 Wfe /r# I 1 • l érdekébe áll szivarkapapirokat, szivarkahüvelyeket a ifi III (1 OnlilTIP 84 MÉD! SPÉCI ALITE hygienikus szivarkahüvely főraktárában vásárolni. 2I9 Szeged, Jókai-utca 11. szám. Telefon 15—20. • •••••••• Eladás ugy nagyban, valamint kicsinyben.