Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-30 / 72. szám

/ D&LMAGY ABOKSZÁG Szeged, 19,19. március 30. A közszolgálati alkalmazot­tak a háborús és drágasági pótlékot továbbra is kapják. — A kormányzótanács rendelete. — A Forradalmi Kormányzótanács-, az 1919. évi március hó 25-én hozott határozat állapján, a következőket rendeli: A közszolgálati alkalmazottak ujabb há­borús segélyéről szóló 1917:XV. törvénycikk hatályának meghosszabbítása; a közszolgá­lati alkalmazottak részére drágasági segé y­nck engedélyezése, valamint a közszolgálati alkalmazottak családi pótlékának feleme ése tárgyában 1918. évi december hó 29-én kibo­csátott 6700—M. E. számú rendelet 1919, évi március hő végével lejáró hatályú rendelke­zéseinek hatálya két hónappal, vagyis az 1919. évi ápriis és május hónapokra meg­hosszabbittatik. Ennélfogva az érdekelt közszolgálati al­kalmazottakat az 1919. évi április és május hónapokban is részesíteni kell' az 1917:XV. törvénycikk alapján járó háborús segélyben, valamint az 1918. évi 6700—M, E. számú ren­delet 11—XII. pontjai szerint járó havi árá­gasági segélyben; az 1918. évi 5800—P. M. számú, az 1918. évi 8400 -T\ M. számú,, ille­tőleg az 1919. évi 370—P. M. számú körren­deletek alapján igénybevett beszerzési előle­gek havi, félhavi vagy heti törlesztési rész­leteinek levonását pedig az 1919. évi április és május hónapokban is fel kell függeszteni. E rendelkezéseknek végrehajtásánál az 1918. évi 6700—M. E. számú rendeletben fog­laltakat — az alábbi módosítások figyelembe­vételével — megfelelően alkalmazni kell. 1. Az 1918. évi 6700—M. E. számú ren­delet IVa) pontjának az a határozmánya. hogy a kizárólag tiszte etdijjal alkalmazottak a ha­vi drágasági segélyt nem kaphatják, odamó­dosittatik, hogv a havi drágasági segélv 1919. évi január hó 1-étő] kezdve a kizárólag tisz­teletdíjjal alkalmazottak közül azoknak jár, akiknek az az állásúik, amely után a tisztelet­díjat kapják, a főfoglalkozásuk és akiknek ez a foglalkozása munkában és időben olyan le­kötöttséget jelent, amely megfele' egy rend­szeres illetmények mellett alkalmazott tiszt­viselő. kezelő, díjnok vagy altiszt lekötöttsé­gének. Azt. hogy ezen az alapon a kizárólag tisz­tje tdl ja alkalmazottak krlzü1 kik részesít­hetők és milyen összegű havi drágasági se­gélvixn:, az érdekeit népbiztosok a pénziievi népbiztossal egyetértőleg állapítják meg. 2. Az 1918. évi 6700 M. E. számú rende­letnek Vb) pontja oda módosittatik, hogv a iliavi drágasági segélynek az összege 1919. évi január hó l-étől kezdve 'mindazoknál az alkalmazottaknál, akár tisztviselők, akár egyéb alkalmazottak — akik élelmezést ellen­szolgáltatás nélkül természetben kapnak, havi egyszázötven (150) korona, azoknál a havi­díjasoknál, dijnokaknák napidijasoknál, havi­béreseknél. hetibéreseknél és napitéreseknél pedig, akik 1919. évi január hó 1-éig még netn állottak egyhuzamban hat hónapig alkalma­zásban, havi egyszázhúsz (120) korona. 3. Az 1918. évi 6700 M. E. számú ren­deletnek Ve) pontja odamódosit,tátik, hogv a havi drágasági segélynek az összege azoknál az állami és vármegyei utkaparóknál, akik helyhatósági bizonyítvánnyal igazolják, hogy utkaparói kés/pénz,ierandóságaikon kivül bár­milyen forrásból származó más jövedelmük az évi 600 koronát meg nem haladja, 1919. évi január hó 1-étől kezdve, havi egyszáz < 100) korona. 4. Az 1918. évi 6700—M. E. számú ren­delet Vb) pontjában és VI. pontjának máso­dik bekezdésében említeti hat hónap megál­lapításánál a háború folytán tényleges katonai szolgálatra történt bevonulást közvetlenül megelőzőleg -havidijasi, dijnoki, napidijasi, havibéresi, hetibéresi vagy napibéresi alkal­mazásban töltött időt is számításba kel! ven­ni, vagyis az" emiitett alkalmazásban a kato­nai szolgálat előtt és a katonai szolgálatból való visszatérés után eltöltött időt együtte­sen keli számi tani. Budapest, 1919. évi március hó 27-én. Garbai Sándor, elnök. Varga Jenő, pénzügyi népbiztos. A betétek kivétele a szegedi bankokból. A városi népbiztos a Forradalmi Kor­mányzótanács idevonatkozó rendeleteinek végrehajtására a következő rendeletet bo­csájtotta ki: 632—1919. sz. Rendelet. A Forradalmi Kormányzótanács XII., XIII. és XIV. számú rendélete alapján a pénz­intézetek szocializálására, a páncélszekré­nyek leltározására, valamint az aranyérmek és külföldi pénznemek átadására-a következő­ket rendelem: 1. .§. Mindennemű pénzintézetnél az ott levő folyószámlái és más betétjéből mindenki havonta a betét 10 százaékát, legfeljebb azo;.­ban kettőezer koronát vehet fel. Méltánylást érdemlő esetekben 'betegség stb.) a betét 10 százalékánál nagyobb összeget, de legfeljebb 1000 K-át lehet felvenni. . 2. Munkabérekre és tisztviselői fizeté­sekbe a betéteket korlátlanul szabad félvenni, ha a termelőbiztos vagy ennek hiányában bi­zalmi férfiak igazalják, hogv a felveendő ös­szegre az említett célokra szükség van. 3. §. Földbirtokosok, élelmiszerüzentek és élebniszer-kereskedők a népbiztos hozzájáru­lásával " vehetik . fel a megállapított mértéken felül betéteiket. 4. §. Átutalásokat, folyószámla vagy be­tét terhére mindenki bárki részére korlátla­nul eszközölhet olv pénzintézetekhez, amelyek a népbiztos el en őrzése alatt állanak. Oly pénzintézetekhez, amelyek nem állanak ei'eti­őrzés alatt, átutalást eszközölni nem lehet. 5. A külföldre és Magyarország meg­szállott területeire csak a pénzügyi népbiztos engedelmével eszköze he tők átutalások. (). A pénzintézetek nem foganatosíthat­nak olyan rendelkezéseket értékpapírokra és egyéb értékekre, amelyekről a jelen rendelet­ben nincs szó." 7. í?. Mindenki tartozik 14 nap alatt sze­mélyazonosságát, igazolni. akinek a pénzinté­zetnél folyószámlái vagy más betétje van. Ötezer koronánál kisebb összegeknél a jelent­kezési h Már idő 30 nap. Aki személyazonos­ságát a megfelelő határidő alatt nem igazol­ja, annak betétje a kincstár javára elvész. Aki kimutatja, hogy az igazolásban akadá­lyozva volt. személyazonosságát utólag is igazolhatja. A jogtalan elkobzás ellen a nép­biztoshoz lehet panasszal fordulni. S. A pénzintézetek igazgatói ezentúl háromezer korona havi fizetésnél nagyobb fizetést nem kaphatnak, azonban kötelesek­munkájukat az intézetben rendszeresen to­vább is végezni. 9. S. A népbiztos hozzá,iarnása nélkül a pénzintézetek alkalmazottainak jövedelme nem emelhető. 10. §. A népbiztos kivételeket engedélyez­het szükség esetén e rend a/les intézkedései, alól. 11. §. A páncélrekeszek felnyitását egy bizottság végzi, amely a pénzintézet egyik bi­zalmi férfiúból, az intézet igazgatójából és a rekesz bérlőjéből áll. 12. §. A páncélrekeszekben levő arany­termékek és külföldi pénznemeknek a devisa­központ utolsó jegyzéke szerint számított, jegyzés hiányában pedig az Osztrák-Magyar Bank által megállapított ellenértékét az illető pénzintézetnél a fél folyószámlája javára kelt írni. Az aranyérmeket és külföldi pénzneme­ket a bizottság az illető intézetnél a fél folyó­számlája javára elhelyezi, valamint a páncél­rekeszben talált készpénzt is. A páncélrekesz­ben levő betéti könyveket a félnek kívánsá­gára ki keli adni. A páncélrekeszben 'evő ér­tékpapírok, ékszerek és egyéb értékek, vala­mint irományok továbbra is a rekeszben ma­radnak. 13. §. Az eljárásról két példányban jegy­zőkönyvet kell készíteni. Az egyik példányt a rekeszben kell elhelyezni, a másikat megőrzés végett, a pénzügy igazgatónak ke 1 átadni, aki­nél a .fél ^a. jegyzőkönyvet megtekintheti. 14. §. Mindenki köteles 8 nap alatt an­nál a pénzintézetnél, ahol a páncélrekeszt bérli, a rekesz kulcsát a pénzügyigazgat,ó oda kiküldött megbízottjának elismervény' me lett átadni; ennek elmulasztása esetében a re­kesz feltöretik és tartalma elkobeztatik. Aki­a kulcs átadásában akadályozva van és azt hitelt érdemlően igazolja a pénzügyi népbiz­tosság e'őtt, az elkobzás alól mentesül. 15. §. A pénzintézetek né: lévő zárt leté­tek felnyitását is elrendelem. A fentebb meg­jelölt bizottság közben jöttével azzal, hogy a rekeszek és a zárt letétek tulajdonosai az il­lető pénzintézetnél a rende'et megjelenése után 8 napon belül jelentkezni tartoznak. 16. Az k a pénzintézetek, amelyek a népbiztos ellenőrzése a'att. állanak, felhatal­ímaztatnali hogy ar?^,' ' :eke;t és külföldi pénznemeket a I)evl ..izpont utolsó árfo­lyamán. ilyennek híáifraban pedig az Osz.r k­Magyar Bank által megállapítandó áron bár­kitől átvegyenek. Az aranyérmek és külföldi pénznemek koronaellenértéke az illető pénz­intézeteknél az átadó fél folyószámláján he­lyezendő el. 17. Aki a birtokában lévő aranyérme­ket és kii földi pénznemeket 14 nap alatt nem adja át valamely ellenőrzés alatt álló pénz­intézetnek, valamint jelen • rendeleteket be nem tartja, a forradalmi bíróság- elé kerül. 18. Szegeden a következő pénzintéze­tek állanak ellenőrzés alatt: Szeged-Csongrá­di Takarékpénztár. Szegedi Kereskedelmi és Iparbank. Szegedi Általános Hitelbank, Sze­gedi Kézmiivesbank, Szegedi Bankegyesiilet, Szegedi Népbank, Mav R. M'ksa bankháza, Neu Ernő bankháza. Szeged-A'földi Takarék­pénztár és a Szegedi Központi Bank. Szegeden. 1919. március 28-án. Dettre Július, népbiztos. Z sineg, s sák, ponyva k5té,áru Hesser és Buchwald cégnél, (TiszaLajos-körut.az uj ref. palotában) ajegjutányosabban szerezhetők be. I IMI és koszorúk olcsón, Ízléses kivitelben kap­hatók Vörös b'efánií?, Horváth K. utóda cég virágüzletében, Kárász-utca 11. szám. 164 Sportcikkeimet u. m. football-labdák, cipők, rakettek, dressek, gurr.mi harisnyák, térd- és bokavédők, fűző, pumpa, ragasztó, biró sipok, valamint mindennemű sport-cikkek, üzlethelyiség hiánya miatt ideiglenesen lakásomon Honvéd-tér 8., I. em. ajtó 1. alatt árusítom. FooibaH gurmmik és tennis verők javítása elvállaitatik. Ugyanott footbal belsők legmagasabb árban megvétetnek. használt 266 Komlósi Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents