Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-21 / 66. szám

1 •ssegad, 1919. március 21. DfiLMAG Y AROKSZAG A munkásmozgalmak siettetik, az érdekellentétek hátráltatják a békét. Bern, március 20. A békekonferencia az. amerikai szei<átus á lásf oglalásának követ­keztében- elutasította tíow'geois javaslatát, hogy állandó ellenőrző bizottságot és kato­,nai (haderőt állítsanak fel. A békekonferencia -elteikiint Foch tábornagynak attól a javaslatától is, hogy katonai ellenőrzés mellett történjék Németország leregyverezése. űrre csak abban tz esetben kerülne sor. ha Németország nem tartaná be a békeföltételeket. Az egész békekonferencia angolor­szági munkásmozgalmuk hatása akut áll, amelyek szoeiiilizá\i> tendenciá­val hintáik és egyre veszedelmeseb­ben terjednek. De nagyon komoly gondolkodásra kész­teti a békekonferencia résztvevőit a tnarseii­lei szakszervezeti szindikátus deklarációja, a melyben a munkásság nyolcórai munkaidót, az egész francia hadsereg azonnali leszerelé­sét és általános amnesztiát követel. A rnar­seiüfci munkásság megmozdulása másfe'-e >s érezteti hatását és a munkások a Rhone-de­partement ipari területeinek szocializálását kívánják. Lugano, március 2(). A Secolo londoni jelentései szerint Angliában ríagyon erősen sürgetik a békekonferencia befejezését. An­glia épugy, .mint Franciaország nem képes tovább várni a békekötésre politikai viszo­nyai miatt. Az angol munkásság magatartása azt az aggodalmat ébreszti, h<g.v Angiiéiban olyan vidzőftyók fognAk keletkezni, amelyek min­den ország számára veszedelmet jelentenek. Az angol szénbányák termelő képességé­től. függ egész Európa és Amerika ellátása, minthogy ezek a bányák a világ hajózásának háromnegyed részét látják el szénnel. Az angol sajtó nyomatékosan sürgeti, hogy Né­metországgal azonnal kössenek békét. Az angol és francia sajtónak ez a magatartása tulajdonképen nem annyira a Németország iránti jóindulatnak, mint inkább Wilson elnök ellen irányuló akciónak tulajdonit ható. mert Wilson a békeszerződést a népszövetségi szerződéssel együtt akarja létrehozni, amit Franciaország és Anglia elleneznek. Newyork, március 2tt. ' Szikratávirat.) A Daily Newsnak jelentik Párisból: Az ameri­kai -közvélemény némileg csodálkozik azon, hogy .a szövetségesek, akik közös cél érdeké­ben küzdöttek és ugyanazokat az eszméket vallották a háborúban, most olyan nehezen .jutnak megegyezésre, amikor a háborút .likvi­dálni kell. Nem szabad azonban rnegíeletkez­ni arról, hogy az öt nagyhatalom ugyan őszin tén kívánja'a mielőbbi békekötést, azonban anyagi érdekei ezidőszerint nemcsak, hogy item azonosak, hanem igen sok esetben ellen­tétesek. Nagy érdekellentét választja el Kínát és Japánt, nemkülönben Japánt és Ausztrá­liát a 'Csendes-óceáni szigeteik sorsának a tekintetében. Nagy ellentét van a csehek és lengyelek között abban a kérdésben, hogy a tescheni szénmedence kié legyen. Olaszor­szág és Görögország nem tud megegyezni! Dodokanezosz és Albánia tekintetében. Olasz­ország és Jugoszlávia 'között majdnem bábo­mra került a sor Fiume és Dalmácia miatt. Ezeket a villongásokat, az öt nagyhata­lom látszólag könnyen elintézhetné, azonban sajnálatos módon az érdekellentét még a 10-es bizottságban képviselt nemzetekre is kiterjed. Így például Nagybritánia és az Egyesült-Államok érdeke azt kivánja. hogy minden forgalmi korlátozást a lehető legha­marabb szüntessenek meg, viszont Francia­ország és Olaszország érdeke azt kivánja. hogy minél hosszabb ideig tartsák fenn, mert csak így tudnak versenyezni a világpiacon. Franfcfetország és Olaszország- érdeke azt tanácsolja, hogy 'Németország minden áron kártérítést fizessen, még ha ennek ellenében a német export legnagyobb szabadságát kel­lene is biztosítani, ezzel szemben Angliának 4 német export megakadályozása áll érdeké­ben, még ha kártérítési igényeiről le kellene mondania is. Franciaországnak és Angliának közös érdeke, hogy Olaszországot Kisázsiá­tól távoltartsák, viszont érdekeik egymás kö­zött Kisázsiában összeütköznek. Frainciaor­.szágnak és Olaszországnak érdeke, hogv a háborús adósságokat nemzetközivé tegyék, Angliának és az Egyesült-Államoknak épen ellenkező az érdeke. A franciák érdeke azt tanácsolja, hogy Ausztria csatlakozzék Ju­goszláviához és a dunai államok konföderá­ciójához és ne csatlakozzék Németországhoz. Olaszország érdeke viszont azt diktálja, hogv Ausztria inkább Németországhoz csatlakoz­zék, mint Jugoszláviához. Ezek a gyökeres ellentétek választják el most egymástól a szövetségeseket. Ez az oka annak, hogv a békeértekezlet munkája nem tud a kiviint gyorsasággal előrehaladni. Newyork. március 20. (Szikratávirat.) Az Evening Newmk jelentik Párisból: A nép­szövetség felett meginduló vitának nagy ré­szét az okozta, hogy a két tervbe vett béke­szerződést igen helytelenül előzetes és vég­leges békeszerződésnek nevezték el. A béke­megbízottak most alkalmasabb megnevezés­sel igyekeznek megjelölni a két szerződés je­lentőségét. Ennek megfe'elően azt a szerző­dést:. amelyei eddig előzetesnek neveztek, ezentúl főbékeszerződésnek nevezik és az ed­dig végleges békeszerződésnek neveze't szerződésnek a pótszerződés nevet adják. Ezzel akarják kifejezésre juttatni, hogy a most rövidesen aküriisfa ke­rülő békeszerződés fogja a békére vonatkozó legfontosabb szerződése­két tartalmazni és a későbbi pötSzer­ződésre csak azok az iigyek marad­nak, amelyek minden nagyobb béke­.kötés után mint függő kérdések várnak elintézésre. Páris, március 20. A tegnapi tanácsko­zásokon, ugy látszik megegyezés jött létre a szövetséges kormányok között két főpontra nézve. Az egyik megegyezés az, hogy a szerződést elfogadás végett rövid idő alatt elő kell terjeszteni 'Németországnak. Ez a szerződés a katonai rendelkezéseken kivül a tengerészetet, a< tengeri repülő szolgálatot illetőleg, továbbá a területi és pénzügyi kér­déseket szabályozza, azonkívül a népszövet­ség kérdését is elintézi. A második pont, a. melyről megegyeztek az, hogy elismerték az olasz határokai megjelölő szerződés jogossá­gát. Ezt a két Kérdést két hét alatt: kidolgoz­hatnák, ahogyan Clemenceau. Wilson és Orlando kívánták Lloyd Georgehoz intézett levelükben. Newyork, március 20. (Szikratóvirat.) A Newyork Worldmk jelentik Parisból: Az amerikai békemegbizották hivatalos értesülés szerint módját találták ann/ik, hogy bárom tagból álló bizottságot küldjenek ki Oroszor­szágba, amely az orosz helyzetről megbízha­tó felvilágosításokat fog adni. A bizottság már Moszkvában is van és a vörösül: vezetői­vel. érintkezésbe is lépett, sőt már jelentések is érkeztek, amelyeket fel fognak használni, ha az orosz problémát ismét, tárgyalják a bé­kekoníerencíán. A 10-es bizottság tegnap 5 óra hosszáig foglalkozott a lengyel kérdéssel, végül is az ülést le kellett zárni anélkül, hogy végleges határozatra jutottak volna, a határmegállapitásban. A 10-es tanács intéz­kedett arra nézve, hogy a lengyelek és az uk­ránok között az ellenségeskedéseket szüntes­sék be. Hir szerint Lemberg körül már-már összecsapásra készül a két szemben álló se­reg. Berlin, március 20. Az Aberul jelenti Bernből: A békekonferencia munkálatainak szervezefében változás állott be. Hause ezre­des, Lord Róbert Cecil és Bonrgeois a nép­szövetség kérdésével fognak foglalkozni, mig a tulaj donképen i béketárgyalásokat Lloyd George, Clemenceau & Örlandó foly­tatják. Wilson elnöknek az a feladata, hogy a két bizottság munkálatai között fen tartsa az összeköttetést. A románok már is félnek Erdély „elveszésétől". — Támadják Bratinaut. Budapest, március 20. (A Délmagyaror­szög tudósító jédól.) A Bukarestben megjelenő Steagul cimü lap legutóbbi számában sirán­kozó bangón figyelmezteti a kormányt, hogy a magyarok készülődnek ellenük és ők a had­sereget az orosz frontom a bolsevikiek letöré­sére használják fel. itthon majd egyszerre arra kell ébrednünk, hogv nem leszünk képe­sek megvédeni Erdélyt a. békekonferencia ha­tározatát nem respektáló magyarok ellen. A. lap rossz néven veszi, hogy az antant nem gondoskodik eléggé Erdélynek román kézen való maradásáról. Igy könnyen megtörténhe­tik, hogy egy napon Romániából mintegy ki­esik (Erdély. Budapest, március 20. (A Délmagyaror­szág tudósitójától.) Az Epoca cimü romáin lap szemére veti Bratiaimnak. hogy ugy in­tézkedik Románia, sorsáról, mintha az egész ország családi birtoka, lenne és minden ro­mánnak az ő birtokán keltene robotolni. Os­torozza Bratiainut, hogv erőszakosan intéz­kedik az ország sorsáról ugy kifelé, mint be­felé és az ellenzék vezér fér fiait, mint Take Joneseut és Valescut rágalmakkal feketíti be. Az ország nem hajlandó vele tovább is szóba állni és abszolutisztikus üzelmei vei szemben megértő kormányt követel. Az aradi kormánybiztos lemondott? A Munkástanáes a románbarát politika ellen. — Budapest, március 20. (A Délmagyaror­szág tudósitójától.) A Munkástanács felszólí­tására ma Zirna Tibor kereskedelmi és ipar­kamarai titkár, az Aradi Hirlap főszerkesz­tője elhagyta. Aradot. Az aradi munkások Zima befolyásának tulajdonítják, hogy Var­jassy kormánybiztos lapja román barát poli­tikát folytatott. Varjassy ma. bejelentette a Munkástanácsnak lemondását, <Je felszólítot­ták. hogy maradjon helyén. Ezt a bírt- ma este Aradról megcáfolták. Franciaország júliusban választ. — Addig befejezik a hadsereg leszerelését. — Bem. március 20. A Progréé de Lyon je­lenti, hogy a. francia kormány elhatározta, hogy a képviselőházi választásokat juliusban. tartják meg. Ebből azt következtetik, hogy julius végére a. tartalékos és tényleges had­sereg valameuinyi korosztályát leszerelik. A Non vei le de Lyon arról értesül, hogy április 5-ére 2.7(10,000 katona visszatér a pofaári életbe. ég y­2t­ás in. ék ak lAlsIcflIl 15-ik pontja! Mindenki szivarkahüvelyeket kizárólag VVIOIIII a MÉDI SpECIALrrE szivarkahüvely főraktárába vásároljon 219 Szeged, Jókai-utca 11. szám. • • • • • • • * Telefon 15—20. /J

Next

/
Thumbnails
Contents