Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-08 / 32. szám

Szcrkesztftse«: I! ELŐFIZETÉSI ARA: SZEGED, KARASZ-UTCA 9, SZAM. ^ 36.1 K. 'I- l A szerkesztőség telefonja: 305. || Egyes szám ára 24 fillér. Szeged, I9S9 VIII évfolyam 32. szám. A csehek veresége a berni konferencián. - A magyar szociálistákat támogatják az imperializmus elleni küzdelmükben. - Népszavazásnak kell dönteni a vitás területekről. — feain értekezletre hívta össze a világ kommunistáit. A napokban az egyik cseh delegátus a i békekonferenciáról jövet egy újságírónak azt j a megelégedett kijelentést tette, hogy minden jól megy. Alig hisszük, hogy azok a cseh delegátusok, akik a berni konferencián részt vesznek, ugyanilyen véleményen lennének. Bernben csehül áll a dolguk. A szociáiisták•kal nem tudják elhitetni, miért ne lenne önrendelkezési joguk éppen csak a csehországi németeknek, mikor a csehek az önrendelkezési jog alapján követelik Magyarország tótlakta területeit. A berni konferencián belebuktak a csehek abba is, hogy amig egvielöl az önrendelkezési jogra hivatkoznak, nem járulnak hozzá a népszavazás döntésehez. A magyar delegátusok napról-napra nagyobb' sikereket érnek el. A párisi konferenciának, ahol az elivek körül táncolnak, méltó feleletet fognak adni Bernben az igazságé és tartós békéről. Bern, (február 7. A ma délelőtti ülés eleién Huysmans közölte, hegy megérkezett dr. Kunfi, a magyar közoktatásügyi miniszter. /Via folytaÁták a területi kérdések folytatását. Blsőnek Troelstra (Hollandia) szólalt fél. A csehek részéről tegnap kifejezésre jutott az a felifogás, amely gazdasági szükség és történelmi hagyomány jogcímen a kisebbségeket akaratuk ellenére is meg akarja tartani az állam kötelékében. Troelstra ezé mm fogdáid el. A területi kérdést a véletlenül előállott hatalmi viszonyok alapján megoldani nem fogiák, ele 11 ben a csehek jogos igényeik kielégítése végett a népek szövetségéhez folyamodhatnak. Végső fórumon ez fúg dönteni. A mai konferenciának nem lehet hivatása az, hogy egyes esetekiben döntsön, hanem meg kelil elégednie az elvek megállapításával. Elzászban a népszavazásnak, amit a németek hangoztatnak, nemzetközi ellenőrzés mellett, a szabad elhatározás teljes megóvásával kell megtörténni. A magyar elvtársakat, akik arról panaszkodtak, hogv országukkal különböző hatalmak, amelyek az ország egyes területeire igényt formálnak, ugy bánnaik, mintha hadiállapotban volna, a konferenciának a hilároZai szellámében teljés támogdtásbetri keli részesíteni. A nemzetközi gondolatnak győzedelmeskedni kell a nemzeti aspirációk felett. Kaidsky a csehek felé fordulva kijelenti, hogy ő, aki Csehországban született, nem érti, miért kelljen az önrendelkezési jog Szempontjából Csehországra nézve kivételt teniH és a ncpsza\*azást mellőzni. A cseh indítvány elfogadhatatlan, úgynevezett történelmi jogokat az Internacionálé nem ismerhet el és különösen elfogadhatatlanok a csehek követelései, akik még nyelvi viszonyok tekintetében is a multiba nyúlnak vissza. Ezután Mistrál (franciaországi) csodálkozással fogadta a németek külön javaslatát ElzászLotharingia önrendelkezése tárgyában, mert (hiszen — mondotta —- az elzászi kérdést az általános rezoiució is az önrendelkezési jog alaipján óhajtja szabályozni. A francia szociálisták ma is azon állásponton vannak, hogv a népszavazást meg, kell tartani.. Ezt az álláspontjukat Franciaciszágban érvényesíteni fogják. Bnanting elnök kijelenti, hogy a tiémet szocialisták külön javasaiata csak a bizottságnak volt szánva. íMistral nyilatkozata és a német javaslaT visszavonása folytán a do'pg tárgytalan. Az ülést ezután felfüggesztették. A délutáni ülésen folytatták a területi kérdések vitáját. Buchinger (Magyarország) határozottan szembeszáll a csehek magatartásával és megáiiapitotta, • hogy Tótország 1000 esztendeje alkotó része Magyarországnak, amely ezer és ezer érdekszáüal IÜZÍ hoz zánk. Az önrendelkezési jogot követeli Tótország számára. Éles szavakkal kritizálja a. cseh csapatok viselkedését Felsőmagy arotszágon. Abban az esetben, ha népszavazása kerül a sor. a tótok kétségkívül MdgyaYország meUett fognak nyilatkozni. A szón OK ezután Magyarország népességi viszonyaival foglalkozott és megállapította, hogy a románok által lakott terület 6,800.000 főnyi népből mindössze 2,900.000 i omán és a többi lakosság 3 millió magyarból és 900,000 németből áll. A területeken, valamint a csehek és délszlávok által követelt országrészekben a népszavazás elmaradhatatlan, hogv a döntés valóban igazságos legyen. Bern, február 7. A bemi konferencia harmadik napja meghozta" a teljes vereséget a Hánaaidel-Thomas-msopoirt számára, akik a, németek teljes elnyomását akarták. Ez a fordnlat elsősorban az angolok beavatkozásának köszönhető. Cachin beszédet mondott, melyben hangoztatta, hogy a győzők érjék be a helyreállítással és a kárpótlással, de a német proletár iátai® megbüntetésétől álljanak, el. Mély benyomást tett, hogy Renaudel és Thomas elejtették engesztelhetetlen álláspontjukat. Pi 'ága, február 7. A Pravolinunak jelentik Bemből: A területi bizottság szótöbbséggel elfogadta Seitz javaslatát, amely Németország számára feljogosítást kért arra, hogy Csehország német lakta részeinek nagyobb területeit birtokba vegye. Bechünek cseh dele gált kifejtette a cseih álláspontot és kisebbségi ellenvéleményt jelentett be. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm, I í A kiadóhivatal telefonja: 305. Szombat, február 8. Bern, ftíbruár 7. Ma délután a konferencia a területi kérdések dolgában izgatottabban tárgyalt, mint egyébkor. A roimán és esdi propaganda ügynökök nagy számban vonultak :feL A gyűlés előtt a román szocialisták röpiratokat osztottak szét, amelyek a következőket tartalmazták: — Bratianu Európa legnagyobb vérebe. 1907-ben agyonlövetett 11.000 pafasztót. Ro mánia a botbüntetés klasszikus földje és a nománok által megszállott magyar vidékeken most sztrájk van a botbüntetés miatt. Romániában a munkásokat és parasztokat megölik. Magyarország megszállott részeiben mégsem misitík a forradalom vívmányait. Románia, a reakciós Európa bástyája. Az angolok és franciák, különösen Longet pártja határozottan rokonszenveznek a magyar üggyel. Ellebogen és Biró Dezső nagyszerűen dolgoztak a bizottságban, ahol a csehek végül is egyedül maradtak. Renes volt a csehek első szónoka, aki kijelentette, hogy a cseih-szlovák állam létfeltétele, hogy megadjanak neki mindent, amit kér. Német-Csethországra feltétlenül szükségük van. Ellenhogen Válaszolt neki, hogy mit szólnának a csehországiak ahhoz, ha Csehország németlakta területeit megszállás alá vennék. Felolvassa, a magyar szociáldemokraták táviratát, amelyben tiltakoznak a románok és csehek által elkövetett erőszakosságok ellen. Nagy izgalmat keilrt Ellenbogen, amikor felolvas egy régi táviratot, amely szeri:'t a csdhek ugy, mint a románok a Zsil-^J^ében a megszállott felsőmagyarországi területeken a munkásokat börtönbe vetik, ütik-verilc. EUen'bogen kijelentette, hogy addig nem lesz béke .Európában, míg a csehországi németek a cseih államba lesznek bekebelezve. Grünbach elzász-lo'tharingiai delegátus kijelenti, hogy az elzászi, munkások, inkább élnek rosszabb viszonyok között Franciaország, mint jobb viszonyok között Németország uralma alatt. Felolvassa az elzászi munkások nyilatkozatát, amelyben Franciaországhoz való csatlakozásukat kiván. ják. Ezután az ülést berekesztették. Kunfi. Zsigmond valószínűleg ma este érkezik meg. Bern, február 7. Sjemen cseih szocialista küldött egy ujságiró előtt arra a kérdésre, hogy a csehek miért foglalnak állást a TótOii'szághan történő népszavazás ellen, a követ kezűként nyilatkozott: — Egész őszintén megvallom, aízért, mert félünk, hogy a népszavazéts a csehekkel való egyesülés ellen döntene, mert a megszállott területeken, aihol a nép nem eléggé iskolázott, a katlholikius papság a cseihek ellen résen áll. Stockholm, február 7. Az orosz sajtóiroda, jelenti Helsíngforson át, hogy Lenin a világ kommunistáit érteíkezletre hivja össze, mely értekezlet elhomályosítja a berni és párisi tanácskozásokat. A felhívás Németország, a volt osztrák-magyar monarchia, Lengyelország és Finnország kommunista szervezeteit hívja meg a gyűlésre. Ebertet felölték köztársasági elnöknek. Berlin, február 7. A Vorivarts weimari távirata szerint a szxx-iálisták egyhangúlag Ebert-et jelölték a birodalmi köztársaság elnökévé. Miniszterelnök valószínűleg Scheidemann lesz.