Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-08 / 32. szám

a DELMAGYARORSZÁG Szeged, 1919. február 8. Országszerte szervezkedik az ellenforradalom. - A kormány fegyverrel is szembeszáll. - Házku­tatást tartottak a gyanúsítottaknál. - Bangha páter eltűnt Budapestről. — Bwictpeet, február 7. A néphadsereg 25.000 •katonája nevében hirdetett ma harcot az ellen forradalom letörésére a nagy katonatanács 1200 bizahniférfia. Az ülést Kohn főhadnagy nyitotta meg. Dr. Pogány József kormány­biztos másfélé rás beszédben ismertette a ve­szedelmeket, amelyek ellenforradalmi részről a magyar köztársaságot fenyegetik. Dr. Po­gány kormánybiztos felsorolta az országban mutatkozó ellenforradalmi jelenségeket, ame­lyekről hozzá jelentések érkeztet Cegléden csak fegyverrel tudták magukat a nemzeti tanácsban tartani a szocialisták. Makón szervezetlen csendőrök vérifürdőt ren­deztek. Sopronban a háziezredet nagy pénzzel a maguk részéte szerezték meg a klerikálisok. Nyíregyházán négyszáz tiszt verődött össze, ezek veték át az ural­mat a kaszárnyákban. Vezérikari tisztek van­nak közöttük, akik ma is a K betűs sapkaró­zsát viselik sapkájukon. Kiskunfélegyházán kétféle ellenforradalom is van. Az egyik a tiszteké, akik nyíltan hirdetik, hogy megtanít ,ják a civileket az ő hadügyminszterükkel együtt, a másik a jászknmoké, akik külön jász kun köztársaságot, küllőn jász-kun hadsereg felállítását követelik. Szatmárnémetiben egy aranysarkantyús vitéz kijelentette, hogy csak a tavaszig várnak, akkor azután rendet te­remtenek. De általában minden kastélyban, minden uradalomban és minden papiakban zsoldosokat gyűjtenek, velük szervezik az el­lenforradalmat. Az a veszedelem fenyegeti a forradalmat, hogy a klerikális, soviniszta és kapitalista agitációnak sikerül a birtokos pa­rasztság egy részét megszervezni. Ezzel az agitációval szemben a kolmány engedékeny, intézkedéseket nem tesz ellenük. A türelem­nek és humanizmusnak csak bizonyos hatá­rig van helye, az ellenforradalmiak ezen a határon már tulmentek. Utána Márk hadnagy terjesztetté elő a határozati javaslatot, amely kimondja, hogy a hadsereg készen áll és ha kell, fegyverrel is megvédi a forradalmi kormányt és szétveri az ellenforradalmat. Ksárói Szabó századod támadta a szocialista pártot. Azt indítványoz ta, hogy küldjenek ki egy külön bizottságot, amely az ellenforradalom letörésének módo­zataival foglalkoznék. Ksárói beszéde közben egy-két katoma a Vörös Újságot éltette• Po­gány kormánybiztos erre megjegyezte, hogy a Vörös Újság nem proletárujság, sőt ellen­sége a proletariátusnak. Bédey Kálmán azt a módszert ajánlotta, hogy tiszta szociálista kormány vegye át a hatalmat. A kommunis­ták nevében Lövi Béla szólalt fel és a proletá­rok felfegyverezését követeli rögtönitélő jog­gal. Pogány kormánybiztos kijelentette, hogy a kommunista javaslatot ép oly feleslegesnek tartja, mint a kommuiijsta pártot. Böhm Vilmos hadügyminiszter azzal kezdte beszédét, hogy az ellenforradalom mindenütt felütötte fejét és a hadügyminisz­tériumban is voltak ellemfor rculalm árok, ő azonban eltávolította azokat. Zúgó tetszés ki­sérte a miniszternek ezt a kijelentését. A ka­tonatanács egyik tagja a szónoki emelvény alatt kiáltozni kezdett: — Én a hadügyminisztériumból jövök, még mindig vannak ott ellenforradalmárok! Böhm hadügyminiszter élesen kikelt az ellen, hogy szavaiban kételkedjenek. Minden­kitől megköveteli, hogy elhigyje azt, amit ál­lit. A hatalmas többség lelkesen ünnepelte a hadügyminisztert. A hadügyminiszter han­goztatta a kormány készségét és elszántsá­gát a forradalom sikerének biztosítására és kijelentette, hogy a kormány a katonaságra támaszkodik az ellenforradalom letörésére indított harcában és nem fog visszariadni sem miféle otyan eszköztől, amely a reakció elfoj­tására szükséges. A hodügyminiszter beszéde után elfogadnák a végrefiajtóbizottság határo zati javaslatát. Budapest, február 7. (A Délmág\\aj\pr^zág tudósítójától.) A főkapitányság utkjsilására a? etfeAforPadalmiiság gya/iuja minit ma számáé 4gyé/mél hákkuéatást tartatlak. Többek kö­zött ma délellőtt a Katonatanács és szociál­demokrata párt megbizottaj, élükön egy rend­őrtrsztviselővel, megjelentek Barta Aillbert volt hadügyminiszternél, hogv házkutatást tartsanak. A rendőrtisztviselőnek parancsa volt arra, hogy amennyiben kompromittáló iratokat találnának nála, akkor tartóztassák le és vigyék a főkapitányságra. A házkutatás azonban semmiféle eredménnyel nemi járt, mert Bartánálí semmiféle kompromittáló ira­tot nem találtak. Barta Albert volt hadügy­miniszter dr. Nagy György társaságában a miniszterelnökségre ment és ott tiltakozott a történtek miatt. Mint értesülünk, több elő­kelő miniszteri tisztviselőnél is tartottak ház­kutatást. Házkutatást tartottak még Bangha Péternél és gróf Pallaviclm Györgynél is. Budapest, február 7. (A Délmagyaror­szág tudósítójától.) A rendőrség B art ha Al­berten, Bangha páteren és gróf Pallavicini Györgyön (kívül a következőknél tartott ház­kutatást: Tomcsányi Péter, Urmánczy Nán­dor, Dqssewffy Emil, Hadik-Barkóczy, Baft­hyányi Lajos és felesége, gróf Károlyi Jó­zsef, Hacsak Géza szerkesztő, Meszlényi Ró­bert, Kertész hadnagy, Dezsilla .Nándor ügy­véd, Mikes Arminné, Fodor Gyula és László az „Éhreídő magyarok" vezéreinél. Bangha pá­ternél sok kompromittáló iratot találtak, ren geteg röpiratot stb. agitációs célból és leve­lezést, amelyből kitűnik, hogy célja volt a szociálista. párt letörése. Élénk összeköttetés­ben állott a vidéki ellenforradalmi körök­kel is. Egyébként Bangha ma eltűnt Buda­pestről, ugy látszik, félt a letartóztatástól. Székesfehérvár, február 7. Székesfehérvár nemzeti tanácsa-tegnap ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy megkeresi a kormánybiz­tosi teendőket ellátó-direktóriumot, hogy a hétfői vármegyegyiilés vezjetőit, névszerint gróf Károlyi Józsefet, gróf Zichy .Rafaelt, Meszlényi István földbirtokost, Oreger Mik­lós plébánost a legszigorúbban vonja felelős­ségre és ellenük a megtorló lépéseket hala­déktalanul tegye meg. Kaposvár, február 7. Gróf Széchenyi Ala­dár, Somogy vármegye főispán-kormánybizto sa azzal a kéréssel fordult Nagy Vince belügy miniszterhez, hogy őt állásától mentse fel. Ké­résének indokolásául azt mondja, hogy a feb ruári rendes vármegyei közgyűlés megtar­tását a belügyminiszter táviratilag megtiltot ta, amit ő nem tart törvényes eljárásnak mert. a vármegyei közgyűlések megtartására vo­natkozó törvényt csak törvénnyel lehet meg­semmisíteni vagy módosítani. "" ••••••lUHiHaiiammmHimaiiii ••HmiummiiinHnuimnHiunHmiiiiNmniuHii Hat uj néptörvény. Budaoest, februái 7. !A Détjndgyaiország tudósítójától.) A Politikát Híradó jelenti: A kormány ma a következő két nép törvényt léptette életbe, melyek a hivatala:' lap ho: napi számában jelennek meg: 1919. évi 9-ils. néptörvény a tanonciskoláknak a kereskedel­mi minis/te- vchatcsáfca alá való n&ye/éié­ről és az 1910. évi iC-ik néptörvénv a nép­gazdasági minisztérium szervezéséről. Budapest, február 7. (A Délmagyaror­szág tudósítójától.) A Politikai Híradó jelen­ti: Ma este 7 órakor Berinkey miniszterelnök elnöklésével minisztertanács volt, amelyen a kormány valamennyi tagja részit vett. A mi­nisztertanács adminisztratív és folyóüsryek mellett elsősorban igazságügyi javaslatokat tárgyalt és elfogadta Juhász-Nagy Sándor igazságügyminiszternek a népköztársaság ál­lamformájának megvédelmezéséről szóló tör­vényjavaslatát Juhász Nagy Sándor 4 tör­vényjavaslatot terjesztette a minisztertanács elé. 1. A népköztársasági államforma védel­méről szóló törvény. Mindenki," akinek cselek­vénye arra van irányozva, a népköztár­saság államformáját erőszakkal mégváltoz­tassa, 10—15 évig terjedhető fegyházzal bün­tetendő. Ha pedig eh ez lázadás járul, a föl­hajtók és vezetők életfogytig tartó fegyház­zal büntetendők. Bünteti a szövetséget és az előkészületi cselekményt is Aki pedig a nép­köztársaság ellen lázit, vagy ha azt politikai célzatai megtámadja vagy ollenonozgalmat kezdeményez, 5 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. E cselekmények felett az egész ország területére nézve egyedül és kizárólag a budapesti büntető törvényszék, mint esküdt bíróság ítélkezik. A bűncselekményt elkövetőt vagyonelkobzással is büntethetik, A második törvény a koronaőri. intéz­mény megszüntetésről szól. A koronát és a koronázási jelvényeket a miniszterelnök és a belügyminiszter fogják őrizni. A harmadik az amnesztia néptörvény. A kegyelem kiterjed az 1918. november 16-ik napját megelőzően elkövetett ÖSSZJS politikai bűncselekményekre. Kivétel a miniszteri fele lősség. (Tehát. a. volt kormány tagjai felelős­ségre vonhatók.) Továbbá nem terjed ki a no­vember 1-én .elkövetett erőszakos cselekmé­nyekre (hatóság elleni erőszak, magánosok el leni erőszak). A közönséges bűncselekmények közül kegyelemben elengedi az összes gondat lanságból elkövetett bűncselekményeket, to­vábbá az orosz és román hadseregek betörése alkalmával elkövetett bűncselekményekre ki­szabott büntetéseket E két esetben eltörlés­nek is helye van. Továbbá elengedi a néptör­vény az őszes fi hónapot meg nem haladó sza­badságvesztés-büntetéseket Ezenfelül a 2 évet meg nem haladó büntetéseket, ha a bűncselek ményeket 1918. október 31. napját legalább két évvel megelőzően követték el. Végül a ra ­bok egy része is kegyelmet kap. Külön k d­vezményben részesülnek a katonák. A kato­náknak elengedi a néptörvény az egy éven aluli büntetéseket, feltéve, .hogy a harctéren volt az illető, a két éven aluli büntetést, ha rokkanttá vált. Szigorú büntetéseket tartalmaz a szeszes italok mer'iékteien fagyasztásának eltiltásáról szóló törvény. Ai engedély nélküli italkiszol­gáltatás 6 hónapig terjedhető elzárással, v:r.r szaesés esetén l évig terjedhető elzárással büntetendő. A fogyasztót 500 koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel sújthatják. Ha leitta­sodik. 15 napig terjedhető elzárással. Aki mást lerészegit, 15 napig terjedhető elzárás­sal, amely 6 hónapra felemelhető, ha a leita­tott 18 éven aluli kiskorú férfi vagv nő. A szeszes italok kiszolgáltatásával iparszerüen foglalkozó egyén jelen esetben egv évig ter­jedhető elzárást kaphat. Az üzleteket súlyos visszaélések esetén be keli zárni.

Next

/
Thumbnails
Contents