Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-06 / 30. szám

Szerkesztőse^): SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA szA/n. A szerkesztőség telefon|a: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egesi évre 72 - K. negyedévre 18 — K. félévre . . 36 — K. egv hónapra 6.— K. Egyes szám éra 24 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm, A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, 1013 VIII évfolyam 30 s?am. Csütörtök, február 6. m A hazai németek önkormányzata. — Junker János minisztersége. — A nemzetiségi viszonyokat alaposan is­merő kézből kaptuk a következő sorokat: — A német autonómiáról szóló törvény megalkotásával megtörtént a második döntő lépés Magyarország nemzetiségi viszonyai­nak rendezésére. Jól mondotta jászi, hogy ez az utolsó eszköz Magyarország integri­tásának a fentarthatására, mert az antant­nak egyenes kívánsága, hogy az ittlakó más­ajku népek a legteljesebb autonómiát élvez­hessék. Hogy mily nagv súlyt fektet erre az antant, kitűnik abból: a körülményből is, hogy a Budapesten működő amerikai misszió, ugy a russzin, mint a) német autonómiára vonat­kozó néptörvényt azonnal Wilsonhoz továb­bította. Rossz szolgálatot tesz tehát a ma­gyarság ügyének a magyar sajtónak az a része, amely ezek ellen a törvények ellen ál­lást foglal, mert létező és meg nem másít­ható váltságként el kell fogadni azt, Ihogy a magyar nemzeti államnak szükségszerűen át kell alakulnia nemzetiségi állammá és a fő­súlyt ezentúl nem a nemzeti, hanem gazda­sági egységre kéli fektetni. — A hazai németek autonómiája minket szegedieket a német miniszter személyé ré­vén is közelebbről érdekel, mert Junker Já­nos német minisztert sók szál fűzi városunk­hoz. Nemcsak az, Ihogy innen emelkedett a miniszteri székbe, hanem az is, hogv itt ta­nulta meg a magyar nyelvet és Ihogv itt kezd­te meg mint joggyakornok a bírói pályáján való működését is. Az ő miniszterré való ki­nevezése szinte meglepetésszerű volt és bi­zonyára ő maga lepődött meg azon leginkább. Sohasem kereste ugyanis a nyilvános sze­replést, hanem a svábság sajátos, becsületes és céltudatos kötelességtudásával végezte mindemkor hivatalos teendőit. Politikával so­hasem foglalkozott, de a bánáti svábság szé­les köreiben ismerték és becsülték az ő ki­váló kvalitásait. Kinevezésére a magyar nép­kormány semmiféle ingerenciát nem gyako­rolt, mert arra -az álláspontra helyezkedett és ez az igazi demokratikus álláspont, hogy az immár autonómiával felruházott hazai né­metség autonóm joga miniszterének a kivá­lasztása, ugy, hogv a kinevezés a német kor­mlánytanácsi kijelölése után már csak for­malitás volt. A német autonómiáról szóló nép* törvény megjelenése után azonnali megala­kult alnémet kormány tanács, amely a né­met nemzetgyűlés összeüléséig a német par­lamentet helyettesíti. Ez a kormány tanács húsz tagból áll és ennek a jelölése alapján lett Junker János, szegedi táblabíró német mi­niszterré. A kormánytanács egv részének Jehel Péter nemzetiségi miniszteri tanácsos volt a jelöltje, de a kormánytanács többsége a Sváb Junkúir mellett foglalt állást. * A hazai németség egyik vezJéremberétől a német autonómia berendezésére vonatko­zóan a következőket sikerült még 'megtud­nunk: — A német minisztériumnak négy ügy­osztálya lesz: az elnöki osztálv. mely a sze­mélyügyeket íogija intézni, a közoktatásügyi osztály, amelynek élére valószínűleg dr. Kausch Mihály szegedi állami főgimnáziumi tanár fog osztálytanácsosi rangban kerülni, a közigazgatási osztály s végül! a szociológiai ügyosztály. Az egyes ügyosztályoknak meg­felelő számú alosztályai lesznek. Maguk a német nyelvterületek hat kor­mányzóságra oszlanak: 1. A bánáti, 2. a hácska—tolnar—baranyai, 3. a nyugatma­gyarországi, 4. a szepesi, 5. az erdélyi szász és 6. a budapest-vidéki kormányzóság. Az ezekben a kormányzóságokban élő másajku kisebbségeknek kulturális és (helyhatósági autonómiájuk lesz. A németségnek ugyanaz a vezérféríia, akitől ezeket a részleteket megtudtuk, bizto­sított bennünket arról is, hogy ez az autonó­mia nem jelenti egyúttal a magyarságtól való lielM elszakadást, ihanem ellenkezőleg, minden irányadó német tényezőnek az a leg­hőbb vágya, hogy mint a múltban, ugy a jö­vőben is a magyarsággal való legtestvérie­sebb egyetértéssel a németség és a magyar­ság továbbra is együtt működhessék a Ma­gyarország felvirágoztatásán és boldogulá­sán. Wilson sietteti a béketárgyalásokat. — A népszövetség tervezetét bemutatja a kongresz­szusnak. - Magyarország meghallgatása nélkül nem döntenek a román és szerb követelésekről. — % Az antant elfogadta Wilson 14 pontját. A békekonferenciáról ismét biztatóbb ihi­rek érkeznek. A román és szerb követelések alapos bírálat tárgyai. Most már remény van arra, -hogy a központi hatalmak delegátusait rövidesen meghívják a békekonferenciára. Ez mindenesetre javítana fog a helyzeten, bár arra, hogy Magyarország joga és igazsága teljes mértékben érvényesüljön, kevés a kilá-' tás. Wilson sietteti a tárgyalásokat, hogy az előzetes béke aláírásával mielőbb visszatér­hessen az emberiség a Ibékés munkához. A népszövetségi tervezete készül. Wilson sze­mélyesen vezeti a tárgyalásokat., ihogy eluta­zása előtt megállapodjanak az alapelvekben. Legújabb jelentéseink a következők: Paris, február 5. A Mdgyar Távirati Iroi­a]a szikra/távirata. A népszövetség bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen Wilsan elnök a népszövetség problémáját minden oldalról megvilágította. Az ülés jóval éjfél után ért véget. Kérdéses, hogy a népszövetség terve­zetét sikerül-e rövidesen a plénum elé ter­jeszteni. Wilson sietteti a munkát, mert a tervezetet magával akarja vinni Amerikába. A bizottság elhatározta, hogy e héten minden este ülést tart. hogy mihamarabb el­készüljön a tervezettel. 'Legalább is annyira, hogy az elnök a kongresszusnak jelentést te­hessen. Wilson ma a francia külügyminiszté­riumban l€'VŐ bizottságban' is megjelent, ahol a cseh-szlovák igényeket tárgyalták. Az ösz­szes bizottságok gyorsítják munkájukat, hogy a központi ihat álmák kiküldötteit minél előbb meghívhassák. A központi hatalmak képviselőinek a bé­kekonferencián való részvétele ugyanis nem engedhető meg addigi, amig a háború felelős­ségének a kérdése, a kártérítés és jóvátétel stb. tisztázást nem nyernek. Ha azonban ezeket az előzetes kér­déseket elintézték, akkor az előzetes béke aláírása a legrövidebb idő kérdése, amely után a népek ismét a háború előtti élet­viszonyok közé kerülhetnek. Pár is, február 5. Tardieux, a békekonfe­rencia ama albizottságának franciaországi képviselője, amelyet a Bánát és a balkáni kér­dések megvizsgálására küldtek ki, kijelen­tette, hogy lehetetlen a Bánát és Temesvár, kérdését véglegesen elintézni Magyarország meghallgatása nélkül. Ugy a szerbeik, mint a románok megakarják akadályozni, hogy Ma­gyarországot meghallgassák, a mai viszonyok között azonban enélkül ebben a kérdésben végleges döntést nem fognak hozni. Kedvező esetben a szerbeknek és románoknak meg kell elégedniük egy provizóriummal. Sándor trón­örökös utazása is a szerbeknek a magyar Bá­nátra vonatkozó igényeivel függ össze, vele azonban mostanáig nem tárgyaltak. Newyork, .február 5. A Magyar Távirati Iroda szikratávirata: Az lEvening Postnak jelentik Párisból: A francia kormány he­lyesli a népek szövetségét, azonban olyan; szövetséget akar létesíteni, amely a francia alkotmánnyal összeegyeztethető. A francia békedel egátusok ugyanis Franciaország biz­tonságát csak ugy tudják elképzelni, ba azt erős, állandó hadsereg és a nyersanyagoknak szigO'iTu nemzetközi ellenőrzés alá helyezése biztosítja. Wilson igyekezett tisztázni, hogy a nagyfokú fegyverkezés a nép rendkívüli pénzügyi megtérül élését jelentené és a békéi biztosításának ezen módjával le kell számol­ni. A fegyverkezést feltétlenül korlátozni kell. Valószínűnek tartják, hogy Franciaor­szág aggodalmait el fogja oszlatni a jóváté­teli bizottság tervezett javaslata, amely lehe­tetlenné teszi majd Németországnak, hogy évenként nagyobb összeget fordítson hadse­regére és flottájára. • Zágráb, február 5. Párisból jelentik: A' békekonferencián Franciaország támogatja a román követeléseket, a többiek túlzottnak tartják. Az olaszok a délszláv állam elismer­tetése elé akadályokat gördítenek. Beríin, február 5. Bernből jelentik: Megbízható párisi forrásból eredő hirek szerint az antant elfogadta Wilson 14 pontját ugy, hogy a békét tényleg Wil­son alapelvei szerint fogják megkötni. Bei'n, február 5. Meglbizható hirek szerint a népszövetségről szóló amerikai tervezetben azt javasolták, hogy az összes népek válasz­szák meg a -népszövetség elnökét, aki a leg­főbb hatalmat bir.ná. Rendelkezésére állana egy népszövetségi hadsereg, amely a nép­szövetség összes követeléseit, ha kell fegy­verrel is érvényre juttatná.

Next

/
Thumbnails
Contents