Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-22 / 44. szám

M«r > W K JV » KfmS7,Af* Szeged, 1919. február hó 22. den eshetőséggel, felkereste pénteken délben a kerületi parancsnokságnál Sós tábornokot. A tábornok igen szívesen fogadta a vasutasok küldöttségét és hallgatta meg a bánáti sztrájkról szóló értesüléseket, valamint a szegedi vasutasoknak a szolidáritássa! kapcsolatos ténykedéseit. Megígérte, hogy a francia parancsnokságnál szóvá leszi a szegedi vasutasok eljárását, amely ezidőszerint, mint végállomáson levőkre, nem is lehet oly agresszív. Ellenben ő is célszerűbbnek tartotta, tekintettel arra, hogy nem lehet biztonságot vállalni a sztrájkterületen történő eseményekért, ha Szegedről nem indulnak a Bánság felé vonatok mindaddig, mig nem érkeznek ide. (Hidegre vannak állítva a mozdonyok.) A szeged-rendezői fűtőházban a mozdonyokban kialudt a tüz. A szegedi vasutasok nem indítanak vonatokat csak Budapest és Hódmezővásárhely felé. Szőregről pénteken délben még beállt a temesvári vonat, a becskereki is, azonban innen már nem indult és nem indul sem személy, sem tehervonat. Szabadka felé péntek délután negyed négykor a franciák erőszákkal indítottak el egy vonatot, a rókusi fűtőházból. Ugyanis 600 francia katona utazott haza szabadságra Fiúmén keresztül. A fűtőházban pihent egy szabadkai vonatkísérő csapat, amelynek már tudomása volt a sztrájkról. Haza kellett volna menniök, azonban a sztájkra való tekintette! nem akartak indulni. A franciák, amikor megtudták, hogy a személyzet nem akar vonatra lépni; Kátay Gyula állomásfőnököt, Bérczy Gyula forgalmi tisztet és Lipistyák főhadnagy, állomási parancsnokot szuronyok közé fogták és kiadták a parancsot, hogy a vonatnak félórán belül indulni kell. Erre a személyzet a vonattal elindult Röszke felé. A vonat további sorsáról hír nem érkezett. * Zsombolyáról jelentik, hogy egy vonatrészt a személyzet Kiáriszöilök állomáson lekapcsolt a mozdonyról. A mozdonyt és vezetőjét beküldték Temesvárra. A szerb katonaság erre letartóztatta az ottani forgalmi tisztet és Zsombolyára kisérték. Zsombolya állomáson a vasutasok közül tuszokat szedtek és állomásról állomásra haladva teszik ezt. Az egész Bánátban rendkívül izgatott a hangulat. A svábság türelme óráról-órára fogy. * A szegedi vasutasok a sztrájk ideje alatt permanenciába vannak. Az itt rekedt idegen honállomásu vasutasokat testvériesen ellátják. A forgalmat természetesen azonnal felveszik, amint a bánsági vasutasok és magyarok ügye eldől. Péütektól—vasárnapig február 21-164 23-ig A Star-lilfTKjyár legújabb remeke: Havasi szerelem Dráma 4 felvonásban. A főszerepekben : Lötti Ha, Komái Richárd, Fiáfh Róbert, Kezdete: fét 5, 6. fél 8 vasárnap % fé! 4, negyed 6 és 7 órakor. A város ügyei a Néptanácsban. — A Néptanács februári ülése. — (Saját tudósítónktól.) A Néptanács pénteki ülésén több jelentős városi üggyel foglalkozott, egyebek közt a közkórházra és a villamosvasutra vonatkozó tanácsi javaslattal. A kormánybiztos bejelentette, hogy egy taggal még kiegészíti a Néptanácsof, amely kedden délután 4 órakor folytatja tanácskozását. A Néptanács üléséről a következő tudósításban számolunk be : Dr. Dettre János kormánybiztos rövid beszéd kíséretében megnyitja az újjászervezett ideiglenes Néptanács ülését, Bárdoss Béla tb. főjegyző a polgármesteri havi jelentést olvassa fel. Rack Lipót tanácsnok Wallisch Kálmán és Fürtös Sándor közös indítványát ismerteti a város hus- és zsirszükségletének a biztosításáról. Az indítványt egyhangúlag elfogadják. (Választások.) A tanácsi előterjesztések során Taschler Endre főjegyző a Néptanács bizottságainak a megalakítására tett javaslatot. Mindenekelőtt beválasztották titkos szavazással a közigazgatási bizottságba a következőket: dr. Becsey Károly, dr. Czibula Antal, dr. Eisner Manó, Fiirtös Sándor, dr. Kószó István, Nemes Lajos, dr. Pap Róbert, dr. Rottenberg Pál, dr. Végman Ferenc, Wallisch Kálmán. Ezután megalakították még a középitészeti tanácsot, a kórházi bizottságot, a javadalmi bizottságot, a nyugdijbizottságot, az árvaszéki tanácsot és az iskolaszéket. A megejtett választások után a Néptanács a következő négy tagot delegálta a városi tanácsba : Pálfy Dánielt, Vadász Aurélt, Szabó Jánost és Nemes Lajost. (.42 árvaszéki ülnöki állás.) Dr. Dettre János elnök a Néptanács véleményét kéri arra vonatkozólag, behelyettesítse-e az adóügyi tanácsnoki állásra dr. Polgár Péter árvaszéki ülnököt. A Néptanács ezt helyesnek találta. Ezáltal az árvaszéki ülnöki állás üresedett meg, amelyre, — mint azt a kormánybiztos közölte — három jelölt volt. Hegedűs Antal, akit a városi alkalmazottak szakszervezete ajánlott, dr. Schaffer Lajos, akit a városi fogalmazói kar ajánlott a kormánybiztos figyelmébe és dr. Pálfy József. A Néptanács erre a három jelöltre szavazott. A legtöbb szavazatot dr. Schaffer kapta, akit az állásra a kormánybiztos behelyettesített. Az első osztályú aljegyzői állásra Hegedűs Antalt választotta meg a Néptanács. A vízdíjak fölemelése. Bokor Pál h. polgármester a városi tanács nevében a vizdijak felemelését javasolja, tekintettel a város túlságosan felszaporodott kiadásaira. Progresszív alapon ajánlja a következő kulcsot : Egy és két szobás lakás után 6, három szobás után 8, négy szobás után 10, öt szobás után 12 korona lakrészenként. A fürdőszobáért minden esetben az egy lakrész után járó dij kétszeresét kell fizetni, javasolja, hogy azokon a helyeken, ahol vizmérő óra van, köbméterenkint" 30 fillér legyen a vizdij. Ötszáz köbméter fogyasztás után 40, ezer köbméter után 50 filléres árat szeretne megállapítani. A felemelt árakat 1919. február 1-től ajánlja elfogadásra. A Néptanács Vajas József felszólalása után a javaslatot elfogadta. (A rokkantaknak.) Bokor Pál a városi tanács nevében azt az előterjesztést teszi, hogy a bodomi rétből, szakítsanak ki egy 34 holdas parcellát a szentmihályteleki és röszkei rokkantak részére. Minden rokkant egy-egy hold földet kapna bérbe évenkint 160 koronáért. A javaslatot örömmel elfogadják. (4 kórház ügyei.) Dr. Gaái Endre a szegedi radikális párt ismert kórházépítési beadványával kapcsolatosan felirat intézését javasolja a kormányhoz, hogy az építkezést tavasszal meg lehessen kezdeni. Elfogadják. Dr. Gaál jelenti, hogy dr. Erdélyi Jenő, dr. Kovács Ödön és dr. Machánszki László közkórházi orvosok részére a kormánybiztos átirata értelmében a IX. fizetési osztálynak megfelelő javadalmazás volna megállapítandó. Kéri a javaslat felterjesztését a belügyminiszterhez. Igy határoznak. A közkórházi rendszeres alkalmazottak részére a belügyminiszter egyszeri háborús segélyt engedélyezett és utasította a várost, hogy' a tisztviselőknek 600, a dijnokoknak 700 koronát fizessen ki. A nem rendszeres alkalmazottak háborús segélye ellen a miniszternek nincs kifogása, de amig a rendszeres alkalmazottak segélyét megtéríti a városnak, a nem rendszeres közkórházi alkalmazottakét a városnak kell fizetni. Dr. Gaál Endre a tanács nevében javasolja, hogy ezt a város fedezze. Ehhez hozzájárulnak. Elhatározzák a közélelmezési hivatal kitelepítését. (Tisztviselők fűtőanyaga). Balázs Károly vágóhídi felügyelő a Közvágóhidi tisztviselők számára, akik természetben kapják lakásukat a telepen, természetben való fűtést is kért a tanácstól, amefy ezt a kérést elutasította. Balázs a Néptanácshoz föllebbezett. *, Rack Lipót előadó kéri a fölebbezés elutasítását. Pálfy Dániel szerint a kérelmet teljesíteni kell. Nemes Lajos hasonló értelemben szólal föl. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: Ha a vágóhídi tisztviselőknek megadja a város a természetbeni fűtőanyagot, akkor azt valamenynyi tisztviselőnek illenék megadni. Ez elviselhetetlen költségbe kerülne. Rack Lipót: Az egyenlő elbánás elve alapján kéri a fölebbezés elutasítását. A Néptanács ehhez hozzájárul. A nyugdijrendelet háborús fölftiggesztését érvénytelenítik. (4 villamos-vasut megváltása). Dr. Szekerke Lajos tanácsnok: A Közúti Vaspálya Részvénytársaság igazgatósága ajánlatot tett a városnak, amelynek alapján hajlandó a Részvénytársaság a villamosvasutat a harminc éyre szóló szerződés lejárta előtt már most átengedni. Az árra vonatkozóan a várossal kötött szerződés 12. pontja az irányadó. E szerint a hat legutolsó év átlagos bevétele után kell megállapítani a vételárat. Mivel pedig a szerződéses 30 évből még csak 11 telt le, a részvénytársaság másfélmilliót kér az elmaradó haszonért. Amennyiben a város ezek mellett a feltételek mellett a villamosvasutat átvenni nem hajlandó, kéri a viteldijak fölemelését, vagyis egy negyven filléres átlagos viteldíj megállapítását. Ha a város sem az átvételre, sem a tarifa emelésére nem hajlandó, akkor a részvénytársaság pörrel szándékozik a magasabb viteldíjra való igényét érvényesíteni. A tanács föl- hatalmazást kér a részvénytársasággal való közvetlen tárgyalásra s mert a villamosvasutat meg akarja váltani, főleg arra, hogy átvételi összegben létesítsen megállapodást a "részvénytársasággal. Dr. Papp Róbert: Jól emlékszik arra — bár a szerződés minden pontját most nem ismeri, — hogy annak idején a város jogot kötött ki magának a szerződés egyoldalú fölbontására. Abban, az esetben tudniillik, ha a részvénytársaság nem teljesítené a várossal szemben vállalt kötelezettségeit. Már pedig a vállalat nem áll föladata magaslatán, kötelezettségeit nem teljesítette. Ezért a tanácsnak a szerződés egyoldalú felbontása iránt kell megállapodnia Berzenczey Domokos főmérnök: A szerződésnek van egy pontja, amely szerint a részvénytársaságnak kötelessége jókarban átadni a villamosvasutat. De a kocsik, a pályatest el