Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-22 / 44. szám

Szeded, 1919. február hó 22. DELMAÖYA&0KSZA8 vannak hanyagolva. Azt kellene tehát megállapítani, mennyibe kerülne a helyreállításuk. Munkácsi István : Nem tudja, mibe kapaszkodjék a város, de a fő az, hogy jfvillamost megváltsa. Dr. Szekerke Lajos: A tanácsi javaslat nem jelenti az ajánlat változatlan elfogadását. Hogy miféle elvek alapján történjék a megváltás, az sincs megállapítva. A tanács azt óhajtja, hogy a részvénytársaság azon az alapon tárgyaljon a várossal, hogy mit ér máma a vasút. Ami azt a kérdést illeti, van-e módunk rákényszeríteni a részvénytársaságot az átadásra, igenis van. A tanács minden módon azon lesz, hogy a villamosvasutat megváltsa. Kéri a javaslat elfogadását. — Elfogadják. (Kereskedők árucsarnoka.) A Kereskedők Tanácsa hadból visszatért kereskedők számára területhasználati engedélyt kért a Klauzál-térre, vagy a Püspök-térre, ideiglenes, négy évig használható árucsarnok építésére. A tanács azt javasolta, hogy hadviselt kereskedőknek adjon a Néptanács engedélyt ideiglenes árucsarnok építésére a városi kereskedelmi iskola előtti téren, a Rudolf- és Rákóczy-téren és a városi zeneiskola telkén. Vadász Aurél a Klauzál-teret kérte, WaUisch Kálmán ezt pártolja. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester szerint a város 600 hadviselt ke•Teskedője mind a Klauzál-teret kivánná, aminek lehetetlen volna eleget tenni. — Végül a tanács javaslatát fogadják el. A kormánybiztos ezután bejelen tette, hogy a paritás elvén még egy szociáldemokrata néptanácsi tagot fog kinevezni. Az ülés folytatását •ezután kedd délután négy órára halasztotta. A belügyminiszter leirata az uj kórházról. — A költségek csökkentését kívánja. — (Saját tudósítónktól.) A most ülésező Néptanács elé javaslatot készített a tanács, amely szerint a belügyi, a kereskedelemügyi miniszterhez és az Országos Munkástanácshoz fölterjesztés intézendő a nagykórház megépítése iránt. Közben most leirat érkezett a belügyminisztertől — válaszul dr. Kelemen Béla volt főispán egykori hasonló tárgyú fölterjesztésére —, amely megtagadja a kórház költségeihez való államj * hozzájárulást, mert sokalja a költségeket. A leirat igy szól: A város törvényhatósági bizottságának 1913. évi augusztus 14-én tartott rendkívüli közgyűlésében hozott véghatározatát, amelyben kimondotta, hogy az uj közkórház építését az 1910. évi 83!. számú közgyűlési határozattal már elfogadott tervek szerint kivánja megvalósítani, a megváltozott viszonyokra tekintettel ezúttal még jóvá nem hagyhatom. Igy kellett határoznom, mert az épitési anyagok hiányában az elfogadott tervek kivitele egyrészt rendkívüli nehézségekbe ütköznék, másrészt az épitési költség oly szertelenül maga? lenne, hogy a tervek szerinti építkezést országos érdekből sem engedélyezhetném. Á város mérnöki hivatala ugyanis a tervező építész adatai alapján az építkezés költségét jelenlegi viszonyok mellett 21 millió koronában irányozza elő, ugy, hogy egy ágyra eső költség 24.700 korona lenne, amihez felelősségem tudatában hozzájárulásomat nem adhatom. Minthogy az építkezési árak előreláthatólag csak hosszabb idő elteltével fognak lényegesen alábbszállani, a háboru előtti árak viszszatérte pedig nem is várható s igy a kórház fölépítése lényegesen többe fog kerülni, ainint az eredetileg elő lett irányozva, szükségesnek tartom megfontolás tárgyává tenni, hogy miként lehetne a tervet az alapelvek megtartása mellett akként átdolgozni, hogy az épitési költség csökkentessék. Erre nézve részben a 68597—1912. számú leiratomban már útmutatást nyújtottam, azonban még azt is hangsúlyoznom keli, hogy az ott javasolt módosítások még mindig nem lennének elegendők arra, hogy a költségek lényegesen alább szálljanak. Ez a kívánalom csak ugy lenne elérhető, hogy teljesen uj alapon dolgoztatnának ki a tervek, a számos betegpavillon helyett 1—2 tömbépület lenne tervezendő, miként az már több ujabb keletű kórház létesítésénél kedvező eredménnyel sikerült. Miután azonban a kórház megépítésénél kizárólag a város egészségügyi érdekeinek lehető legtökéletesebb kielégítése lehet az egyedüli irányadó szempont, célszerűbbnek látnám, hogy a kórházépítés és a vele összekapcsolható egészségügyi intézmények létesítésének kérdése vezetésem alatt álló minisztérium illetékes egészségügyi és műszaki osztályának közreműködésével szóbelileg is megtárgyaltatnék és az esetleges módosítások a szóbeli tárgyalás eredményeihez alkalmazkodnának. Fölhívom tehát a város közönségét, hogy arra alkalmas időben a város kiküldöttjeinek bejelentésével a szóbeli tárgyaiás megtartására előterjesztést tegyen. Nem valószínű, hogy e leirat miatt véglegesen megfeneklik a kórházépítés terve. Most a tanács, talán más érvekkel, de bizonyára újból megsürgeti az épitést. — , j ;.• W HIREK 000 — Magyarország szükségleti cikkeket kap Amerikából. Mint a legjobb forrásból értesülünk, minden intézkedés megtörtént, hogy Amerika Magyarországot már a legközelebbi napokban a legszükségesebb anyagokkal ellássa. A napokban 15000 tonna fog érkezni Cette (Délfranciaország) kikötőjébe, ahol Svájcon és Bruckon keresztül Magyarországba irányítják a németek által a fegyverszüneti szerződés ;értelmében átadott vonatokkal az első küldeményeket. A küldemények teából, kávéból, textilárukból állanak és talán szén is jön. Amerika Ausztria és a Balkánországok ellátását is megkezdi. — Országos Munkástanács kongresszus Szegeden. Jelentette a Délmagyarország, hogy a magyarországi munkástanácsok a jövő hónapban kongresszust tartanak Szegeden, hogy az ország közélelmezéséről tanácskozzanak. Eddig 150 munkástanács jelentette be a szegedi szociáldemokratapárt vezetőségének részt/ételét. A kongresszust március 2-án tartják meg. — A népkorm sny rokonszenvvel kiséri a cionista mozgalmat. A „8 Órai Újság" írja ezen a cimen: Hirt adtunk már arról, hogy a cionistákat meghívták a párisi békekongresszusra és a magyarországi cionisták egy küldöttsége a napokban már el is utazik Bernbe, onnan pedig Párisba. A küldöttség nevében Guttmann Mór ma felkereste Berinkey Dénes dr. miniszterelnököt, hogy a magyar kormány támogatását kérje a cionisták mozgalmához. A miniszterelnök Quttmann előadására a következőkben válaszolt: A magyar népkormány rokonszenvvel kiséri a cionista mozgalmat, amely a zsidóságnak nemzeti otthont akar Palesztinában teremteni és szükségesnek tartja, hogy a világpolitikába belekapcsolódott zsidókérdés az igazság és kultura következményei szerint találjon megoldást. A magy r népkormány, mely a wilsoni elvek alapján áll, teljes komolysággal veszi a népek önrendelkezési jogának elvét és tudva azt, hogy asz összes magyarországi zsidók kivétel nélkül a magyar állameszmének, a magyar műveltségnek és törekvéseknek hivei és harcosai voltak és maradnak, a zsidó iskolákra és kulturális intézmények elérésére való szervezkedésüket egyáltalában nem tekinti hazafiatlan cselekedetnek. — Halálozás. Súlyos csapás érte dr. Kováts József városi felső keresk. isk. tanárt és feleségét, Szekerke Irént, egyik kis lányuknak, Klárikának váratlan elhalálozásával. A temetés szombaton d. u. 5 órakor lesz a Tisza Lajos-körut 45. sz. gyászházból. — Kincsek a budapesti bankokban. Hogy mennyi kincs van felhalmozva a budapesti safekben, azt még hozzávetőleg sem lehet kiszámítani, de valószínű, hogy a magyar állam adósságának tekintélyes része kitelne belőle. A Hitelbankban, a Kereskedelmi Bankban, a Hazai Takarékpénztárban körülbelül nyolcezerre rug a sefe-k száma. Itt készpénzben, takarékkönyvekben, ékszerekben körülbelül 5—6 millárd van felhalmozva. Ez azonban a láthatatlan vagyonnak csak egyik része. Mindegyik bank még külön helyiségeket tart a ládák és kofferek számára, amelyeket két méter vastag betonfalak és páncélos ajtók mögött óvatos emberek helyeztek el és a tulajdonképpeni vagyon ezekben a titkos kazamatákban rejtőzik. A magyar főúri családok összes arany-, ezüst és drága készletei itt van elhelyezve, közönséges spárgával átkötött fakofferekben. Ezt a kincset már csaknem lehetetlen felbecsülni. A nehéz arany kupák, Indiából jött gyémántok, műkincsek, drága képek, antik hegedűk, értékes Gobelinek, mind itt várják a boldogabb hajnalt, mikor ismét veszély nélkül a napvilágra kerülhetnek. — A régi pecsétek. A kormánybiztos felkéri a szegedi állami és városi hatóságokat és hivatalokat, hogy amennyiben a kormányformaváltozás folytán uj pecséteket és szárazbélyegzőket készíttetettek, a használatból kivontakat csonkitatlanul a városi muzeum igazgatóságának szolgáltassák be. — A Székely Nemzeti Tanács fűtőanyag hiánya miatt rendes szombati ülését nem tartja meg. Elnökség. — A leszerelt katonák országos szabadszervezetének szegedi csoportja felhívja a leszerelt katonákat, hogy sérelmeik orvoslására kibontott zászló alá tömörüljenek. Jelentkezés naponta d. e. 8 —11-ig, d. u. 2—5-ig a Pávaféle vendéglőben, Feketesas-u. 7. — A leszerelt katonák országos szabadszervezetének csoportja felhívja a már beiratkozott tagokat, hogy hétfőn, február 24-én d. e. 9 órakor a Korzó-mozi helyiségében taggyűlésre jelentkezzenek. Tagsági igazolvány felmutatandó. Ideiglenes szervező-bizottság. — Szombaton délben kinyitnak a borbélyok, Pénteken délután előbb a borbélysegédek, azután a gazdák tartottak ülést. A segédek a Munkás-otthonban jöttek össze. Elhatározták. hogy követeléseik mellett kitartanak. Örömmel vették tudomásul, hogy három mester Wiszt, Beker Jakab és Beker József a sztrájk tartamaira átengedték üzleteiket a segédeknek. Azt is elhatározták a segédek, hogy a Munkás-otthon színpadán műhelyt fognak felállítani. — A mesterek az ipartestület nagytermében tanácskoztak. Az ülésen Rácz iparfelügyelő is megjelent. Az iparfelügyelő a segédek kívánságának teljesítése mellett foglalt állást. A mesterek ugy határoztak, hogy nem egyeznek bele a teljes vasárnapi munkaszünetbe. A segédekkel való tárgyalások lefolytatására két bizottságot küldtek ki. Megállapodtak a mesterek abban is, hogy üzleteiket szombaton déli egy órakor akkor is kinyitják, ha időközben nem sikerül a megegyezés. — Alsótanyai földnélküli népének kívánsága a földosztásnál. A kezdődő földosztás Alsótanyán csak azon esetben lesz igazságos és megnyugtató, ha a 15 holdon felüli örökbirtokkal rendelkezők eddigi bérletét a város felmondja s azokat az igazságosság sorrendjében a hozzá legközelebb lakó földnélküli : rokkantaknak, özvegyeknek és katonaviselteknek adja át, kifejezetten oly örökbérletként, hogy azt öröktutajdonul megválthassa. Az uj földek, az illetők tulajdonába az ez évi termés letakaritásával jutnának Alsótanya földnélküli népe azzal az erős hittel várja ily módon való földhöz jutásását, amennyire megvan győződve jójának igazságáról. (D.) — Teához nem jár rum. A szegedi vendéglősök, kávésok és szállodások tanácsa beadványt intézett Dettre János dr. kormánybiztoshoz, amelyben kérték, hogy egy csésze teához egy centiliter rum kiszolgáltatását engedélyezze. A kormánybiztos Temesváry Géza dr. h. főkapitányhoz tette át ez ügyet elintézés végett, aki a közélelmezési minisztérium 46, 461. sz. a. kiadott szesztilalomra vonatkozó rende-