Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-16 / 39. szám

Szerkesztősig: S2EIÍE0, KARASZ-UTCA szAm. a szeekesitösséc telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egísa Évre 72 — K. negvfcdévte 18.— K. 'éléwrs . 36.— K. e?v t">r,anra 6.— K. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, IfARASZ-UTCA 9. SZAm. A kladéhhutal telefonja: 305 Szeged, 1919. VIII évfolyam 39 szám Vasárnap február 16 A népszövetség tervezete. A fegyverkezést a minimumra kell korlátozni. — A szövetség tagjai közösen védik egymás területi integ­ritását és politikai függetlenségét. - A vitás ügyek a végrehajtó-tanács és döntőbíróság elé kerülnek. — Háborút kezdeni a döntőbiróság megkerülésével nem szabad. február végén aláírják az előzetes békét Jelentettük már, hogy a népszövetség ter­vezete már elkészült. Most a tervezetet nyilvá­nosságra hozták egész terjedelmében. A terve­zetben 26 cikkelyben sorolják fel azokat az in­tézkedéseket, amelyek hivatva volnának arra, hogy a világbékét biztosítsák. A népszövetség egyik feladata, hogy tagjainak területi integri­tását és politikai függetlenségét megvédelmezze. Ehez a ponthoz a szabad magyar népköztár­saság, amelytől távol áll minden hódítási szán­dék, annekszió és imperiálizmus, a legnagyobb készséggel hozzájárul. De, ha a békekonferen­cia Magyarország megcsonkítását határozná el, a magyar népköztársaságra nézve a népszövet­ségnek ez a pontja nem jelentené az igazságot és jogot, amelyre a népszövetségnek támasz­kodnia kell. A tervezet mindenesetre nagy lépés a világbéke felé. A többi attól függ, hogy a békekonferencia döntése — az imperiálizmus­nak hódolván — nem kerül-e ellentétbe a nép­szövetség alapelveivel. Páris, február 15. A Magyar Távirati iroda jelenti: A népszövetség tervezete, rövid bevezetéssel kezdődik, amelyben a tanácskozó hatalmak arra a célra való tekintettel, hogy a békét biztosítsák és a biztosítékot megszerezzék, arra kötelezik magukat, hogy nem ragadtatják magukat háborús cselekedetre, továbbá- jogi megállapodásokat kötnek, igazak lesznek és egymással szerződéseket kötnek. A népszövet­ség szabályai ezek: 1. cikkely: A szerződő felek delegátusok ülése utján végzik feladatukat. 2. cikkely: A delegátusok meghatározott időközben vagy esetről-esetre tartanak ülést, a gyűléseken a szerződő feleket legfeljebb hárman képvisel­hetik, azonban mindegyik tagnak csak egy­egy szavazata van. 3. cikkely: A végrehajtó tanácsot Amerika, Nagybritannia, Franciaország, Olaszországi valamint Japán, továbbá 4 más olyan állam képviselőiből alakítják, amelyek tagjait a szövetségesek delegátusainak ülésén jelölik meg. Minden országot, amelynek érde­keit az ülés napirendjére tűzött kérdések érintik, jnegHvnak a gyűlésre. A 4. \kkely kimondja, hogy a bizottságok eljá íjának és összetételének kérdéseit a kép­visc államok törvényileg szabályozzák. Az 5-ik és S-h cikkely titkári hivatal szervezéséről szól, amél, k elnökét a végrehajtó tanács nevezi ki. A 7-ik cikkely ezt mondja: Azokat az államokat, amelyek ezt a szer­ződést nem irják alá, csakis a szövetséges államok delegátusainak gyűlésén legalább 2/3-ad többség hozzájárulásával lehet a fg,népszövetségbe felvenni. Nem vesznek a szövetségbe olyan nemzeteket, amelyek nem tudnak teljes biztosítékot adni ama loyalis szándékra nézve, hogy a nemzetközi köte­lezettségnek eleget tesznek és amelyek nem fogadják el azokat az alapelveket, amelye­ket a szövetség az illető ország hadierejére, valamint hadseregének és haditengerészelé­nek fegyverkezésére nézve megállapít. A 8-ik cikkelyben a szerződő íelek elismerik, hogy a béke fentartása meg­kívánja az egyes nemzetek fegyverke­zésének korlátozását arra a minimumra, amely a nemzetközi kötelezettségek tel­jesítésére és a nemzeti biztonság meg­védésére szükséges. E mellett különösen figyelembe veendő minden ország föld­rajzi helyzete és körülményeinek sajátos­sága. A katonai haderő megállapított kereteit a végrehajtó tanács meghatal­mazása nélkül nem szabad túllépni. A szerződést kötőfelek kötelezik magukat arra, hogy nem titkolják a háborús cé­lokra felhasználható ipari üzemeiket, nemkülönben fegyverkezésük állapotát. Kötelezik magukat továbbá arra, hogy katonai és tengerészeti programmjukról kölcsönösen felvilágosítják egymást. 9: Állandó bizottság létesül abból a célból, hogy a 8-ik cikkelyben foglalt rendelke­zések felőli nézetet, valamint katonai és ten­gerészeti kérdésekben elfoglalt álláspontját a népszövetség elé terjessze. 10. A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a szövetség minden tagjának területi integritá­sát és politikai függetlenségét tiszte­letben tartják és minden külső tá­madás ellen megvédelmezik. 11. Minden olyan háború és minden bábo­rus fenyegetés, amely közvetlenül vagy köz­vetve a szerződő felek egyikét érinti, a szövet­séget érintő ügynek tekintendő. 12. A szerző­dést kötő felek kötelezik magukat arra, hogy az esetben, ha közöttük differenciák merülné­nek fel, amelyek a diplomáció rend eszközei­vel nem küszöbölhetők ki, semmiesetre sem fordulnak a háborús eszközökhöz anélkül, hogy előbb vitájukat a végrehajtó tanács vagy a döntőbiróság vizsgálata elé ne terjesztették vol­na. A szerződést kötő feleknek a végrehajtó­tanács vagy a döntőbiróság ítélete után 3 hó­napig várakozniok kell. 13. A szerződést kötő felek megállapodnak abban, hogy minden olyan esetben, amidőn közöttük döntőbiróság utján kiküszöbölhető vita támad, ezt a viiát — ha a diplomáciai uton való megszüntetését eredménytelenül kísérelték meg — teljes egé­szében a döntőbiróság elé fogják terjeszteni. 14. A végrehajtótanács előkészíti az állandó nemzetközi bíróságot, amely illetékes . lesz mindazokban a kérdésekben dönteni, amelyek­ben a felek egyezmény utján bírósági döntést kötöttek ki. 15. Ha a népszövetség tagjai kö­zött olyan vita merülne fel, amelyek szakadás felidézésére alkalmasak és ha az ilyen termé­szetű vita a döntőbiróság elé nem terjeszthető, akkor ezt a kérdést a végrehajtó tanács elé kell terjeszteni. 16. Ha a szerződést kötő felek vala­melyike a 12-ik cikkelyben vállalt kötelezettségeknek nem tenne ele­get, ezt ugy kell tekinteni, mint a szövetség többi tagjaival szemben elkövetett háborús tényt. Ebben az esetben haladéktalanul megszüntet­nek az illető országgal minden ke­reskedelmi és pénzügyi összekötte­tést, nemkülönben megakadályoz­nak minden összeköttetést az állam polgárai és a szerződést szegő ál­lam polgárai között. 17. Ha differencia támadt a két állam kö­zött, amely közül az egyik tagja a népszövet­ségnek, a másik nem, vagy két olyan állam között, amelyek tagjai a szövetségnek, a szö­vetség felszólítja azokat az országokat, ame­lyek nem tagjai a szövetségnek, vállalják el a szövetség tagjainak kötelezettségeit. Ha a két fél vonakodik elvállalni a szövetségi tagok kö­telezettségeit a differenciák kiegyenlítése céljá­ból, akkor a végrehajtó tanács minden olyan akciót végrehajthat és mindent tanácsolhat, amely a tanácskozások megakadályozására és a kérdés szabályozására alkalmazható. 18. A szövetséget az általános ellenőrzés joga illeti meg azon országok fegyverei és lő­szerkészletei felett, amelyekben az ellenőrzés a közérdek szempontjából szükségesnek mu­tatkozik. 19. A gyarmatokra és azon területekre, amelyek a háború következtében már nemi tartoznak a felettük uralkodó államok szuveré­nitása alá, a népszövetség bizonyos alapelve­ket állapit meg. 20 A hatalmak azon legyenek, hogy fér­fiak. nők és gyermekek részére méltó és em­beri munkafeltételeket állapítsanak meg. 21. A népszövetség közvetíté­sével olyan rendszabályok nyernek alkalmazást, amelyek a forgalom és kereskedelem szabadságát a nép­szövetség minden tagja részére biztosítják. 22. Korábbi szerződések alapján létesült nemzetközi hivatalok vagy intézmények részt­vevői beleegyezésével a népszövetség ellenőr­zése alá helyezhetők. 23. Mindazon szövetségekről, amelyeket a népszövetség tagjai kötnek és mindazon kötelezettségek­ről, amelyeket vállalnak, a szövet­ség nyilvántartást vezet és azt mi­helyt lehetséges, nyilvánosságra hozza. A regisztrálás előtt semmi­«

Next

/
Thumbnails
Contents