Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-05 / 4. szám

I 4 UtUVt 4 <m V LHUrtrt*A/li Beszélgessünk. * A fahonvéd: Az idén kevesen köszöntöt­ték egymást a lioldog uj esztendő kivánság­gaJ. ÉH: Pedig az idén elkelt volna a jókíváu ság. Soliu ugy. mint inost. A fahonvéd: Az uj esztendőt.már lapos­enk, de lesz-e részünk n boldogságban? Én: \ boldogság az nagy csoda! fi* az­táu ki igy boldog, ki ugy. Van, aki c>-ak a saját boldogságát tekinti és olyanok is van­nak. akik a boldogságot az embertársaik bol­dogságában találják meg. A fahonvéd: A mi falunkban az is bol­dog. aki felejteni tud. Multat. szerelmet, csó­kos ivókút. Szilveszter éjszakáján sokan, so­kat felejtettek. En: Élelmedett emberek azt is elfelejtet­ték, hogy tul vannak mái- a snrbankós legény koron és muzsikaszó mellett járták a tangót és ugy dzsiggeltek, mintha szerecsenek leunének. A fahonvéd: A fekete>éget nem mindig a külső mutatja, aminthogy az üres kancsó se mindig igazolja az .italfogyasztást. Én: Most lőj tje van az italnak. pedig még farsang előtt állunk. A fahonvéd: Az itali szempont nem irá­nyithatja* most a mottót. Azért sok a ré-zeg ember, akik a víztől is elvesztik a józanságu­kat. tiit: Ugy látszik csak, hogy elvesztették, pedig az a céljuk, hogy a mások józansága' döntsék meg. ./ fahonvéd: A szöged! föld, akárhogy hintsék bele, nem termi meg a konkolyt. Csu da fö'd ez, áldott minden talpalatnyi része. f'.n: A csalányt kiveti magából, a belén­dek se virágzik ki lenne, de még a „Druske" is megterem rajta. A fahonvéd: Pedig az idegen virág, hi­deg. mint az az ország, ahonnan származott. Én: Mlég jó szerencse, hogy itt a hidegnek a szelét sem érezzük. Elázott emberek helyeit a föld ázik el. A fahonvéd: Bubánatábau. merthogy nincs, aki ajná.rozza. megművelje. Üres a föki, ami szomorú, de az lesz csak a keserves szomorúság, ha üres lesz a gyomor is. f'.n: Üresek lettek itt a bankok is, a taka­rékpénztárak is. A fahonvéd: Mindig hittem abban, hogy szegény embernek szegény a szerencséje is. A mikor még ifjúsági folyóiratok alá irtam a nevem, akkor mindig nyitva voltak és óvást emeltek, ha nem fizettem. f'.n: (Most. meg a kamatot nem tudják ki­venni belőlünk. Várunk addig, mig kinyit­nak. A fahonvéd: Az idő is kinyit, ha itt a tn­vasz. fis a szegénység telére is elkövetkezik a munka tavasza. fin: Aminthogy elkövetkezett az az idő is, amikor nem szedik elő az Erzsébet -szobor téli gúnyáját. A fahonvéd: Tavaly még májusban is rajta hagyták, most meg januárban sem arl­jflfk rá. fin: Akkor a királyné iránt voltak figyel­mesek, most meg már a szoborral sem törőd­nek. A fahonvéd: Pedig a márványszobrot megrongálja az idő fagya. Én: Az idő vasfoga meg kikezdte a .sziii­ügyi bizottságot. Megszűnt, mint » fogfájás szokott néha. , A fahonvéd: Ami. ha rossz a fog. meg is újul. Most már trikó ugy sincsen, nem kell u bizottság seuii fin: De báró nak. Hejehuják mindig talalkoz­Szeged, lt»l-W jauuar j A fahonvéd: Keressenek is, mert a jó Is­ten egyedül nem tudja felruházni a mezők liliomait . . . Kommunista bányászok zendülése 5a!gótarjánban. — A kormány csapatokat küldött a rend helyreállítására. — Budapest, január 4. (A Délniagyarország tudósítójától.) • Salgótarjánban tegnap súlyos természetű zendülés tört ki. A szénbánya kommunista irányzatú munkásai és a kör­nyék tót származású csőcseléke felfegyver­kezve megtámadták a város boltjait,' föltör­ték éas kifosztották azokat. A kormányhoz ér­kezett egyik híradás szerint a bányászok bir­tokukba kerítették a bányákat. a« iilazgatósá­gi épületeket. a postát, távírót, valamint a vasutat is. Lelövówei fenyegették meg a tiszt­viselőket, ha Budapestre birt adnának. A moza^ilom, amely a bányászok részéről eleinte ki fejezetten kommunista természetű volt és a bánya szociálizálására törekedett, később fosztogatássá és rablássá fajult. Ma hajnalban felfegyverezett bandák a védekező polgársággal több helyen véresen összeütköz­tek. Az Rlközet-nek magánjelentések szerint halottja is van. A zendülés előznyáuyei éles világot vet nek arra, hogy milyen eredményre vezet a magyarországi kommunista prepugauda. Uj év napján a salgótarjáni bányászok népgyű­lést tartottak, amelyen részt vett a budapesti e/.ociáldemokratn párt kiküldötte is. Ezen a gyűlésen izgatott vita folyt a mérsékelt szo­cialisták és a kommunista bányászok között. Tegnap e*te a Munkástanácsban is szóba ke­rült az egyre féktelenebbé váló salgótarjáni zendülés és a Munkástanács komoly elemei felháborodva zúdultak fel Vágó Béla ellen, a ki a Munkástanácsban a salgótarjáni kom­munista törekvéseket képviselte. A Munkás­tanácsban azonban akkor még nem tudták, hogy Salgótarjánban kitört a zendülés. A kormány is e*ak ma reggel kapott hirt a salgótarjáni eseményekről A posta- és távír­da vezérigazgatója Salgótarjánból bizalmas telefonértesítést kapott, amely arról adott hirt, hegy a zendülő bányászok a bányát is hatalmukba kerítették. Ezzel szemben a Sal­gótarjáni kőszénbánya r.-t. vezérigazgatója kérdésünkre azt a Felyilág* sitást adta, hogy Kár Salgótarjánból felette aggasztó hírek ér­keznek. a bányák sértetlenek és dolgoznak a felfagyveneztt munkások örizete alatt. A városban lefolyt csetepaténak 4 halott­ja van. A kormány tudomást szerezve az ese­ményekről, nyomban intézkedett, hogy a meg felelő haderő menjen oda. Festetich hadügy miniszter, akit egy újságíró megkérdezett, közölte, hogy ma délután iJ órakor különvo­naton Salgótarjánba irányított egy csapat tengerészt, azon kivül Hatvanból egy .gyalo­gos különítményt küldött. Népförvény az egyesülési és gyülekezési szabadságról. Budapest, január 4. (A Délniagyarország tudósítójától.) A hivatalos lap holnapi szá­nni az 1919. évi III. néptörvónyt fogj áthozni az egyesülési és gyülekezési szabadságréri. A tör Tény fSpontja.i a következők: /. Az egyesülés és gyülekezés joga mindenkit megillet. II. Egyesület ala­litásáho*. nasjy gyülekezéshez sem hatósági ejttredely, sem bejelentés nem kell. Azt sem kell bejelenteni, hogy az cgyusiilet megalakult', vagy hogy a gyűlést megtartották. III. Az egyesület sajéd neve alatt csak ugy szerezhet jogokat, ha alapszabályokat alkot, vezetőséget választ és a bíróság «z egyesület kérelmére azt. az egyesü­letek jegyzékébe bejegyzi. A VI. jf. azl mondja, hogy a törvénynek azok a rendelkezésin, amelyek végrehajtá­sához további intézkedés nem kell. azonnal életbeléfmck. Dr Rigó Sándor tart. főorvos fájdalomtól megtelt sziwei jelenti, hogy drága hitvese dr. Rigó Sánöorné szül. Jíevesi jfíargit virágzó életének 24-ik, boldog házassága 3-ik évében rövid kinos betegség után jobblétre szenderült. Temetése f. hó 5-én d. u. 3 órakor fog a helybeli izr. cinterem­ből végbemenni. Nyugodjék békével! Szeged, 1919 január 4. özu. Heuesl fidaltné, édes anyja BP. Heuesl öiiiipgii Ugiiuéd. Mlnja Losttilfs Hápulijiié szül Heuesl Rássl Pfsitiep Miksa, ajtósa fioisüp lenöné „ fieuesi ipén Plscher MIM, anyáin nővérei, SÉQQPal ÍS SÓflOPflül. Szivarkahiivelyek, képeslevelezőlapok, levélpapírok a legjobb minőségben, a legnagyobb választékban és a legolcsóbb leszállított árak $nel ett kaphatók a „Médi Specialité" higiénikus szivarkahüvely főraktárában Viszontelárusitók részére a Szeged, Jókai-utca íl. szám. ••• Telefon 15—20. sz. legolcsóbb bevásárlás, forrás.

Next

/
Thumbnails
Contents