Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-23 / 18. szám

Stoeged, 1919. jtuiuár '23. I>EIJMA G ¥ ABOTTTFZ AG 3 íetartóztatták jVíarich miniszteri tanácsost és két bankigazgató bűntársát. László igazgatónál bűnjeleket találtak. — milliós panamája. — Budapest, január 22. (A Délmagyarország A bu gonyadara több •tudósítójától,) A burgonyadara többmilliós panamája ügyében a hetek óta íoiyó rendőri vizsgálat elérte a kívánt eredményt. Megálla­pították, hogy az üzletből befolyt milliókból •tiz milliót elszámolás mellett csakugyan be­szolgáltattak a közélelmezési hivatalba. Ezt az összeget előre megjelölt célokra fordítot­ták, vagyis a köztisztviselők élelmezését ez­zel javították tel. ugv, hogy 19lS-ban a köz­fez tvisielők, a lisztet az 1917. évi árba a kap­ták. Ezzel szemben a tiz millión felül befolyt '3.900,000 koronával sehogy sem tudtak elszá­molni. Miklós .fenő vezérigazgató kiha'/gatása során azt állította, hogy az összeget négy csomóban adta át Marich Jenő miniszteri ta­nácsosnak. aki a pénzt megolvasva íróaszta­la fiókjába zárta. Marich ezzel a vallomással •szemben azt vallotta, hogv Miklós vezérigaz­gató beszolgáltatta ugyan a kér.:„ses millió­kat, de ő az összeget olvasatlanul azonnal herceg Wináiscgraetznek adta át. Windischgraetz vol? közélelmezési mi­nisztert a budapesti államrendőrség diplomá­ciai nehézségek miatt közvethetúil nem hall­gathatta ki. mivel a herceg Svájcban tartóz­kodik. A budapesti államrendőrség ezért meg­kereste a berni rendőrséget, hogy Windisch­graetzet halllgassa ki. A volt közéelmezésii minisztert a rendőrségen kihallgat.ÜK és A vallomásáról felvett jegyzőkönyv már meg is érkezett Budapestre. A herceg a berni rend­őrségen azt vallotta, hogy Marich miniszteri tanácsos a 3.900,000 koronát neki nem adta át, hanam az összeget, mint külön rendel­kezési alapot kezelte. Az alapra a miniszter­nek korlátlan rendelkezése volt. Windisch^ graetz kijelentette, hogy Marich miniszteri ta­nácsosnak erről az alapról, a bevételekről és kiadásokról elszámolást kellett készítenie. Az űzeti könyveknek a Közélelmezési miniszté­riumban keU íenniök. Windischgraetz késznek nyiratkozott arra. hogy teljes ,miniszteri fe­lelőssége mellein az állami számvevőségnek vagy a parlamentnek számot adjon az ügy­ben követett eljárásáról és kijelentette azt is, hogy bármikor hajlandó az efemer t svájci követség előtt vallomást tenni. Windischgraetz vallomásából kiderült, ltogv Mariéit Jenő miniszteri tanácsos a r£n­deikezésü alapot önkényesen és ugv kezelte, mintha a 3.900,000 korona a sajátja le;t volna. A bevételekről és a kiadásokról vészitettek ugyan főkönyvet, amely az Erdős-féle felje­lentés után a közélelmezési hivatal házi vizs­gálatánál már szerepelt, de ennek a főkönyv­nek adatai — mint a rendőrség megállapí­totta hamisak. Marich az üzleti könyv íuimiislitásána Miklós vezérigazgatót felbuj­totta. Ebben a főkönyvben egyrészt nem lé­tező kiadásokat könyvelteik e;. másrészt tény­leges kiadásokat a valóságnál nagyobbaknak 'tüntettek feli Marich a vizsgálatnál a fő­könyvnek adatait használta és ezzel Win­dischgraetzet megtévesztette. Á vizsgálat eredménye és Windisch­graetz jegyzőkönyvi vallomása alapján Dor­ning írendőrtanácsos tegnap a kéiső esti órák­ban magához rendelte dr. Beáe. dr. Stengel és Nikolényi rendőríogalinazókat, akibiek pa­rancsot adott Marich Jenő, Miklós Jenő és László Ernő elfogatására azza'l, hogv a bur­gonyadaraiigv vádlottaiuál1 előzetes házkuta­tást és személyes .motozást tartsanak. A rend­ŐmíOfgalmazók a parancsot ma a kora reggeli 'órákban hajtották végre. Dr. Beáe rendőr fogalmazó Marich Jenő miniszteri tanácsos lakásán jelent meg. akit otthon is talált. A megtartott házkutatás és személyes motozás nem járt különösebb ered­ménnyel. A miniszteri tanácsost a fogalmazó egv detektív ksisénetében autón a főkapitány­ságra vitette. Dr. Stengel rendőrfogalmazó reggel 9 ­10 óra között jelent meg Miklós Jenő lakásán. A házkutatás és személyes motozás itt sem járt eredménnyel. Miklóst is letartóztatták. Dr. Nikolényi rendőrfogalmazó, akit László Ernő aligazgató elfogatásával bíztak meg, az aligazgatót nem találta a lakásán. Azt a felvilágosítást' adták róla. liogy fürdő­ben van. A fogalmazó visszatért a iőkapitanú­ságra, hogy eljárásának eredhtónytelenségé­ről jelentést tegyen. Még meg sem kezdhette jelentését, amikor László Ernő ügyvédjének társaságában megjelent a főkapitányságon. Az aligazgató előadta, hogv időközben tudo­mást szerzett arról, hogy a rendőrség ke­reste, ezért önként jött el megtudni, mit akarnak tőle. A rendőrség nem adcitt bővebb felvilágosításit: ehelyett az aligazgatót detek­tivnek adták át, akivel autón a lakására vit­ték. A házkutatás igen értékes eredménnyel Hirt. László Eri.ő lakásán fontos íizic • köny­veken kivül megtalálták a Popper-féle üzleti io\élezést, azon,viVül 20,000 korona készpénzt és mintegy ISO,000 koronáról szóló takarék­betét könyvet. A rendőrifogalmazó a bűnjeleket lefogiltalta és bevitte a főkapitányságra. Az őrizetbe vett Marich Jenőt és Miklós Jenőt a detektivszobákban helyezték e-i. Ott maradtak délig, amikor elsőnek a közélelme­zési hivatal e:rc*i osztályának volt vezetőiét kisérték kihallgatásra Dorning tanácsos elé. Marich miniszteri tanácsos az egész idő alatt rendkívül nyugodt magatartást tanúsított. Nyugodt maradt akkor is, amikor felolvasták előtte Windiischgraetz jegyzőkönyvi nyilatko­zatát. A rendőr tanácsos néhány kisebb je­lentőségű kérdést intézett hozzá, majd kihir­dette Marich miniszteri tanácsos előtt az elő­zetes letartóztatásáról szóló végzést. Ennek indokolása az, hogy a miniszteri tanács s az üzleti könyvek meghamisítására felbujtót ta bűntársait és a rendelkezési aapot önkénye­sen, mint a saját vagyonát kezelte, továbbá, hogy miniszterét hamis adatokkal megtévesz­tette. Marich tanácsos a letartóztatásáról szó­ló végzés kihirdetésekor . szemmel láthatóan megrendült, majd visszanyerve nyugodt>sá­gát, a következőiket jelentette ki: — Ártatlan vagyak. Ártatlanságom her­ceg Wiindiisohigraetzuek nta még homályos vallomásából is kitűnik. Ha a herceg a berni rendőrségen „kellőképen" vallott volna, akkor én nem kerülök ebbe a helyzetbe. A letartóz­tatási' végKs ellen felfolyamodással é'ek, Marich miniszteri tanácsost ezután a de­tektívek visszakísérték lovag Biatokurszky főfelügyelő szobájába. Ezután Doni,ing taná­csos kiadta az utasítást Miklós Jenő előveze­tésére. Miklós előtt i.s kihirdette a rendőr ta­nácsos az előzetes letartóztatásáról szóló végzést, ami ellen ő is fclfoiyaniodást ieleri­tett be. Rövid szünet után délután telket tökön vezettette maga elé Dorning rendőrtanácsos László Ertnő aligazgatót, akinek kihallgatása teljes egy óra hosszat tartott. Dorning rendr őrtanácsos félháromkor kihirdette a harma­dik letartóztatásról szóló végzést is. László Ernő — ártatlanságod hangoztatva szintén íelfolyaimodássai élt a letartóztatást elrendelő végzés ellen. Budapest, ianuár 22. < A Délniagyarország tuuósitójától.) A burgonyadara ügyben ,i fel­jegyzések között a rendőrség egv :ti >t ;a­láit, amely szerint egy Popovics levií ügy­nök fél millió Korona províziót kapott volna. A vizsgálatot kiterjesztették arra :s. hogy Popovics nem költött személy-e. A három vádlott ma délután kijelölte védőjét, akik a leíartóztatásoA ellen relfalyamodással é 'ek. A detektívek ma éjjel a főkapitányság épületébe kisérték át a három letartoztatott egyént. Hol­nap ismét kihallgatják őket, azután a vádlot­takat átadják az ügyészséginek. 1 Az európai kultura válsága. - Juhász Gyula előadása a Radikális Pártban. ­A radikalizmus, neve szerint, gyökerei­ben keresi a bajokat és gyökeredben akarja orvosolni őket. lEzek a. gyökerek elég mélyre nyúlnak vissza, egészen a középkorba, amely­nek íéregnyulványaként. jeleni keze'1 egészen napjainkig a feudalizmus. A 13-ik század a. francia forradalom, eredményeképen ura lom­ra juttatta és egyben megőrölt*' a. burzsoá­ziát. Mert á harmadik rend forradalma \*a poTeou diktatúrájával. a. császársággal, tehát alapjában é-s lényegében egy burzsoá feu­dális kompromisszummal végződött. A har­madik rendnek elég ereje* volt megölni a ki­rályt, de nem volt elég szervezett hatalma megdönteni a feudalizmust. MSnt ahogy az encikJopedistáknak elég erejük volt. kikezde­ni a vallást, de nem volt elég hatalmuk uj hi­tel: teremteni. La Ghaiuteuz et la Decadancr des Bourgois, ez t<vz.i ki a 19-ik század euró­pai' történetét, amellym-k igazi 4ii.stórikusal nem a. hivatalos vagy hivatásos történetírók, hanem Stendhal. Balzac es Zola. A feudaliz­must tehát, amelyet a Oréve piacán lenyakaz ni véltek, megkoronázták a, Pantheonban. Az oppeinheiiuer kritikája szerint való rablóéi lam uj erőkkel, Mss energiákkal, parvenük­kel és rastákkal gyarapodva indult el uj nt­jáu, a kapitalizmus gözimozdonyát az inrpe rializuius gyorsvonatával váltva fel egészen addig, amig uiilitariznuLsávat marhakupéba nem zsuffolta a lecsatpolandó tsnergiafölösle­gét. Közben a 19. század folyamán is voltak forradalmak, d-e ezek, részint az úgynevezett nagy francia forradalom utólagos robbanásai, részben pedig az ébmlő negyedik rend első eszimélései és nyujtózásai, mint a párisi feb­ruári, amelyet ugyanazokkal a; oavaignaei ágyukkal szereltek le, amelyekét a királyság ellen is fölvonultattak vagy a párisi COUUIIIJ­nardok kísérlete, amelyet 'barát és ellenség sietett leverni, a legjobhan sietők között volt a inai Ctemen oeau, az a Clemenceau, aki most. egy olyan eominmne ellen, kénytelen tiltakoz­ni. amely Münchentől és Berlintől Moszkváig és Irkuckig terjeng, mint valami nagyon hosz SZIL rnodenn eposza a XX. századnak. IV men­jünk vissza még egy kissé a gyökerekig. A 19. -z'áznd öröksége, amit a 20-iknak adott: a kapitalizmus úgynevezett áUaaiireudje, amedy osSd ellőtt állt és ennek a gazdasági -talajából kivirágzott kultúra, amelynek vallása, vagyis vallástalaiisiíga, morálja, művészete és rése­ben tudományai szóval egész kulturája azon­nal elárulta termő talaját, melyből keletke­zett. A feudalizmus utolsó hajtása, a modern kapitalizmus magán .viselte feudalizmus M MM len eredendő bűnét, aniuik egyetlen eré­nye nélkül. A feudalizmus erénye a bit volt. ajueJy összetartotta, mint oszlopai és pillével a kölni dómot. Műkor ez a liilt megszűnt, ez a hit. amely vértanukat, és Dantékat adott, ak kor niegiudult egy nagy differenciáló folya­mat, a mely megteremtette a if fonná ­c-iót és megteiiemteitU'. a r-eaieszánszot. a melyben a nacionalizmus bölcsőjét ringatták. A feudalizmus, hit és eg.vwg nélkül, a tartal­mat aneghamásitva,- a kereteket, az államot meglíiirtva, tovább élt és uralkodott, liogy ugv nioud.íaiu, csatlakozva a nemzeti eszmékhez, a vallási ,felekezetekhez, és a burzsoázia győ­zedélime és Napoleouja után a kapitalista-ter íuelés miodern te<'hniká;iámuk vívmányaihoz. lia én azt momloui, burzsoá, akkor nem csupán és netm elsösorlwu gazdasági erőhata­lomra gondolok, hninern főképpen és múuub^

Next

/
Thumbnails
Contents