Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-23 / 18. szám

4 DRLMA G Y AROfUSZ AG Szeged, 1919. január 215. iiökolőbt rít-ágfötfogásra. amelyet e szó egyél* iiííjján ép|M«u ugy kifejez, mint a maineluk a tjzolgai hűséget. Mit tett a burzsoá kapitalizmus az emberi kul túrával Elsőisorban a maca képé ív* 4s hasonlatosságára teremtetne. Nem lévén egységes hite. aktív és teremtő álInsI'ogUilá.sa az élot/tel szemlxm, amelyet esfuk nniverzá1 is gondolni. és ér/m adhat centrális élménye az anyagi l>oldogujás, centrális gondolata a pénz és centrális érzést1 a szegénység tői való félelem volt. Felülkerekedni: ez volt t\ legfőbb jó. alulmaradni: ez volt az egyetlen tragédia, -ub specie oeconontiae. E- ebben a ívűTáírnézésben tulajdonképpen egyek burzsoá és proletár. csak a fcézőpoiituik küirmbözusége imá-s, az egyik imnon. >a másk tul k'^gtia és akarja a dolgokat. Mairx gomMatm. a kommunista kiáltványé forr aki ti Inni gondolat volt. egy magy töim-ghit proklamálÓja, de alapja merően materiális megismerés, amelyet az utóIrlok addig hangsúlyoztak, .míg az < színéitől osak a matéria maradt, amelyet most. már gyúrni lehetett, a hítva.lbísltol párttaktika, a forradalomból revízió, a proletár többé nem ngy állott szom'ien a luírzwtával. mint az első keresztények az utolsó rómaiakkal, hanem mint ftcheidemann s vezérkara Vilmos császárral t's vezérkarával. A háború, a nagy háború, amely ogy nagy forradalom levezetésére készült, a/, internacionálét éppen ugy fölborította. mint nibogy az egyházakat uralkodóházak szerint megosztotta, megáldatván a harcba induló különféle lolvogókat. A I nry-oa kapitalizmus hitetlenségéből, az egyéteJIH- emberi érzés és gondolatközösség hiánya folytán a modern művészet kénytelen volt az individualizmus magányos és'szép, de'hideg ormaira •menekülni. Hiszen a rosszul ér'elmejsett individualizmus is lényegében a kapitalizmus terméke, nem lévén hit a szolidaritásban! és közös érzés a kultúrában, legkidöm1>ek éppen ugy. mint a l<egltetege hitek egyéniséggé különítik és emel ik magukat, a maguk oltárán a maguk módján áldozván a szépnek. Ibsen drámája és Metzbelve lírája, e korszak két. legmagasabb művészi teteje, ebben a talajban gyökerezik, iuniem ered népszerütkmségénék t's hatásának titka egyaránt. A nagy • •.s egységes hit után vqjó ön kénytelen sóvárgás teremti meg az uj franciák neokatbolioízmusát és azt a misztikus irodalmat, amelyből éppen csak a. valódi meggyőződés ereje és szép sége hiányzik. Ez volna a hanyatló kultúra (mérlege és ez a válság egyetemes volna'.' Nem! Az európai egocentrikus vrljís-föJfogás most 5* kihagyta számításának ptolenneusi rendűéből azt a világot, amely a fehér ember feu'ltnrá '<• tul. kelet re terjed. Vilmos császár, aki innM>ri;iltsla militaristának volt olyan előrelátó, mint amilyen Marx volt kommunistának. előre félt az ázsiai veszedelemtől, amelyet ő külömlten a világ legszelídebb szellemű vallásában, a buddhizmusban látott. VaJahogyjun megsejtette, hogy ez hatalomra kerülhet a lelkek fölött, 1 -kés és erőszakaiéiig ti ópi urnával j obi tan elernyeszti a t militarista íltarci akarást, mint amennyire azt a kapitalista állam alkohollal és egyéb európai narkotikummal stimulálja. Egyelőre még minősen a közelben ennek közvetlen veszedelme. egyelőre más ázsiai erő kopogtat korhadt kultúránk kapuin. Never/.ziík ltolsiev izmusnak az anyanyelvén, mert a kommunizmust annak idején Marx és Engel már lefoglalták végcéljuk meg jeflölésére. Es beszéljünk őszimtén lEnrópa egyik feléről. Ázsiáról, amely iMáramaros határán kezdődik voltaképpen, beszéljünk az orosz lélekről, amelynek egységes hiite és reménye van, az orosz lélekről, amely aludt, miközben Európa a klasszikus műveltség iskoláját megjárta, az orosz léWíről. annely a 19. század folyamán, inig Európa forradalmaikat játszott és a modern technika vivrná^ nyalnak fegyverét köszöriilgetíe önmaga •4len, addig ő lázasan ébredezett letargiájából, epileptikus rohamok közbon. mint nagy prófétája, Dosztojevszkij, az orosz lélekről, a melynek nem volt európai értelemben vett •középkora, amely íiienn ment át a reneszánsz humaniszitikus és reformál* iskoláján, amely egyszer csak fölébredt és a szittya barbár erejével és frisseségével akarja megvalósítani állmait és vágyait. A bollsevizmus ntemesak gazdasági koncepció, nem csupán politikai küzdelem, a bolsevizmus világnézet, u.i hit. a melyet az egész világon el akar terjeszteni. Ebben van ereje és tévedése.' A ltolsevizmus éppen ugy az orosz talaj termése, mint a butid h izmus Indiáé és mint a szocializmus a ka MÚtaíista nyugati államoké. iA ItoUKOvizinTHÍnnk van egy nomzoti és egy vallási alaipgon dolata, orosz gondolat, a két legnagyobb orosz agyából pattant. A nemzeti gondolat Dosztojevsakijé. Ö, aki büszkéi). vallotta barbárnak magát Parissal és Rómával saemben, ő formulázta, meg először és legnyomatékosabban az orosz nép. az orosz lélek nemzeti hivatását, amelyet éppen olyan világtörténeti ikiitdetésiinek tartott, mint aiz első apostolokét •»« a, uép\ ándoríás uj hódítóiét. Menjetek és tanítsatok miniden népeket! És: e jelben győzni fogtok! E hódító és diadalmas küldetést a mioszkovita cárizmus az erősizaik jármával akarta Európa másik felére oktrojálni, a moszkvai leninizmus pedig a proletárdiktatúra erejével.' De .itt jön ellenmondásba. és itt kerül önmagával -szembe és meghasonlásba az orosz nép és orosz lélek. M< rt aitni a lxi'sevizmns kulturális és morális bázisát illeti, az tnlajdonképiM'ii Tolsztoj tanítása. Tolsztoj, a ki, igazi orosz létére, a művészettől a valláshoz meneküli, a 19. századvég legnagyobb és •legbeesiihitesebb protestáló ja volt. .a kapitalizmus egész álluraroitidjéiiek gazdasági, szolgasága, .morális olvtelensége, kulturális hazugsága ellen. Tolsztoj a rousseaui visszatérést a természethez szociális alapon prédikálta és ön magán megvalósította, az egyház helyére az eredeti kereszténységet, annak kommunizmusával és az eimltert közösséget szolgáló monuineuitáliis művészetet téve. De erőszak nélkül, mert az erőszak sem az egyén, «em a szociális közösség erkölcsében niem találhat ^ziiaikciót. Es eze.n ponton tagadja -meg eisősorbjui, de nem kizárólag az orosz lKdsevr/.mus tulajdon apját, igazi prófétáját, vallódi vnllá^a'apitóját. Azzal, hogy az orosz inemzeti mi«B7.iót Európára akarja oktrojálni, szennlien találja magát Európával, azzal, hogy a terror fegyverevei akarja ikiküzdeni igájzát, szemíbén találja magát önmagával. Nagyszerűen tragikus kísérlet ez, az emberi kniltura válságáéinak gördülted csonuíját próbálják imoHt elvágni a moszkoviták utódai. És ezzel a világtörténeti válsággal szemben ugy érzem, nem lesz elég a wilson izmus amerikai koncepciója. lEzael talán föl lehet tartóztatni útjában a leninizmust, de meg| szüntetni nem lehet. Ide egy hasonló ereiü és hasonló meggyőződé-sü, egy vele egyenlő frisseséigü mentalitás kell, uj hit, európai és egyetemes, uj kultura. tiszta és általános, uj morál, emberi és mélységes és mindennek ala.p jául uj gazda-ági reniid, amely szabadságon és igazságon épül, mert különbeni az emberi kulturai e legnagyobb válsíiga léleikválságát jelentd az európai civilizációnak. iHa Krisztus azt hagyita ránk a Ikereszten, hogy szeressétek egymást, ha (roeflhe aírzal búcsúzott el tőlünk, hogy több világoságot. mi mindinyájan, akik itt vagyunk és becisületben és igazságban tovább í.s élni akarunk, miniden terrorral szemben korunk krisztusának és Goethéjének, a jas7.iia.ja. poljanai liölesnek igéit értsük <Vkövessük : Megértést akarunk és nem erőszakot! ÜEAWIA Magyar Tudományos Színház. Telefon 872. Telefon 872. Csütörtökön január 23-án : LIANE H AID felléptével. Fent és lent Két nővér regénye 4 részben. A főszerepekben: Liane Haid és Thea. Előadááok köznapokon: fel 5, 6 és fél 8 órakor Vasárnap és ünnepnapokon ft'l 2, 3, fél 5 6 és fél 8 órakor. Beírta jtgoston fogmüierme Jiigt/ó-utca 1. Telefon 13—64-. 155 • < Telefon 807. VASS Telefon 807. Mozqó színház. Csütörtökön január 23-án: Különleges filmprodukció! Indiai történet 5 felvonásban. A főszerepben : SENS m, AHETA világhírű indiai táncosnő. Előadások fél 5, 6 és fél 8, vasár- és ünnepnap pontosan 2, fél 4, 5 és 7 órakor. Szivarkahüvelyek, képeslevelezőlapok, levélpapírok a legjobb minőségben, a legnagyobb választékban és a legolcsóbb leszállított árak mellett kaphatók a ,.Médi Specialité" higiénikus szivarkahüvely főraktárában Viszontelárusitók részére a Szeged, Jókai utca II. szám. 219 Telefon 15—20. sz. legolcsóbb bevásárlási forrás. r