Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-29 / 312. szám

Sierk«iitHiii||: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. szAm. A mcerkcsxtftség telefoni*: 305. I ELŐFIZETÉSI ÁRA: eges* érre 48,— K. negyedem 12.— K. téiéwe . . 24.— K. egy hónapra 4.— K. Egyes szám 18, vidéken és pályaudvarokon 20 filL Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAFLTT. !A kiadóhivatal telefonja: 81. \m "i >•• VII. évfolyam, 312 szám. Vasárnap, december 29. Royalisták? Irta: Juhász Oyuta. yJia az Egyházat eltörölnék, mii csinálnának a sekrestyések? Ezt kérdezte magútól egy szellemes francia és valóban, ha nincsenek is született sekrestyések, bizonyos, hogy az embereket a foglalkozásuk meglehetősen a maga képére és hasonlatosságára teremti át. Ismertem egy szörnyen komoly görög tanárt, aki valósággal búskomor lett, amikor megtudta. Hogy a görög nyelv kiküszöbölésévé? foglalkoznak' a középiskola reformjával ádg'alkoző.k. A görög nyék: ez rövidlátó barátunknak a dipkvriát jelentette, az életet, sőt az emberi, vagyis tanári lát rendeltetését, a .mely már e földön üdvözít és a nyolcadik fizetési osztályba a megfelelő korpót fékkai és i Jetekkel e'vezet. A görög nyelv: ez neki nem az a csodálatos és drágalátos instrumentum volt, amelyen Homérosz az alvilági árnyak szomorúságát és Szoíoklesz az emberi élet híáhá-valóságát 1 zengedezte, amelyen Platón H örök .szépség ideáját megvalósította és Ep-ikurosz az élet vápái értelmét magyarázta, nem, a görög nyelv számára biztos állás volt, íiksz fizetés. korpóHék és nyugdíjjogosultság,. Azt se hinném, hogy- vannak születeti, royalisták, mint ahogy született 'komornyikok éS: fóa.itóíiáUók sincsenek. L>e igenis varinak "emberek, afeik feki íivrSben járnak-kel'Oek a világon, telki alattvalóknak érzik ma;'guka-t és csak-így érzik igazán jól és bizton-' ságbart magukat. Ezek azok, ákik. nem látják 1 aX Istent a templomtól, az igazságot a paragrafustól, az erdőt a fától, ezek azok, akik az Isten, helyett a tekintélyt imádják, akiknek , Goethe tiem azért imponál, mert a Fausztot . és Prométheuszt irta. vagy mert egyáltalán "bajt Goethe volt. világszellem, személyiség, hanem, mert miniszter vol t, ezek azok, akik a megszokás kényelmes almán tudnak csak elheverni és akik a régiségben látják a legnagyobb bizonyi tékát az igazságnak. Hallom, hogy még mindig vannak Szegődén" royalisták Valami kiáltványban, vagv •"-micsodában is jelentkeztek, nem nyíltan ugyan, mert ehhez .több bátorság kellene, mint auteTtnyi sző%ateMísés' van bennük, - • csak ügy si«b rosa, vagy sub pár mai ibolya. ' önérzetes érnbér, magyar ember a királyság <* ideiéiben se volt elragadtatva a királyok doi5 gaitól és ha a belénevelt, sőt belévert tradíciók ezer szála íiizte is a királyság eszméjéhez, a magyar szerit korona gondolatához, tikikör Ts tudta és. ha tehetett, be is vallotta szélien, hogy a kiráív is ember és némely királyokban az emberből főleg a gyarlóság jelen tke*k meglehetősen kézzeltoghatólag. De. royalistának lenni egy köztársaságban, amely a királyság bi'roei miatt bűnhődik keservesen és : royalistának lenni Magyarországon, amelynek több. mint háromszázados, i hol titkos, hol nyilt álfita volt: szabadon «s függetlenül! a haladás é én járni Európa nemzetei között és royalistának lenni, amikor e/ • az állom realitássá válik, ha a nép meg tudja tartaiti és védeni és őrizni ezt az ömiralmSn alapuló függetlenségét, mondom, ekkor és itt royalistának lenni: ha nem nevetséges.• hát kárhoz ittas. Mér pedig ha kárhozottak voltak-ősapáink, mert szolgafö!dljen kellett nyugodniok, akkor- ezerszer elkárhoznék ez a szerencsétlen magyarság,' lia i szerencsésen levetett régi és. rozsdás bilincseit újra magára kényszerítené, akármilyen góthai almanachbeli előkelő idegen szép szemeiért és hazug ígéreteiért. A mai royalisták, ha csakugyan vannak és ha komolyan veszik magukat, csupán reakciót jelentenek, csak élő anakronizmust, csak kétlábú, toilatlan — vagy pedig igen gyönge pennáju - ellen-mondást. De talán nincsenek is, talán, ha- tudnák, mit . akarnak, szegények, együgyűek, azonnal megszűnnének .létezni. • A gyérek, ha festett bábuját" szétszedi és megtalálja benne a kócot, többé nem veszi komolyan. A nagy gyerekek talán csak nem akarnak tovább is királyosdit , játszani? A világon olyan komoly dolgok vannak és készülnek, amik még a gyermekeket is hamarább emberré növesztik, mint eddig! alezredes találkozása Szegeden. - Vyx alezredes Szegedre érkezése a magyar fegyverszüneti bizottság tagjai kíséretében. - Berthf A tábornok szalőnkocsijában fogadja Vyx alezre as jelentését és Hohentohe hereeget, a fegyverszüneti bizottság tagját. - A tábornok elutazása Arad ielé. Dr. Erdélyi János erdélyi román követ Szegeden. (Sttját• Jtudádífihktní,l Történelmi jelentőségű napja volt,szombaton Szegednek. Közel tiégy óra hosszat tartózkodott itt llerthelot tábornok, a re mán haderő fölé rendelt főparancsnok; aki 'kíséretével, — három vezérkari tiszttél ,és mintegy harminc főnyi román és francia legénységgel — az egész időt termes szalonkocsi jáha n töltőt te. Először Vyx alezredest, aki már előzőleg Szegedre érkézéit, fogadta a. tábornok. Vyx alezredes jelentést tett a főparancsnoknak a magyarországi eseményékről, referált a-neki magyar részrőt bejelentett sérelmekről, majd utasítást kapott a tábornoktól további magatartására vonatkozóiig. '''•!' ' " A tábornok, aki különvonatán pár perccel tél hat után. érkezett meg, mintegy két és fél óra hossza t referál tátott magának. Ez alatt az idő alatt a: magyar fegyverszüneti bizottság tagjai a csípős hidegben a pefronon sétáltak és várták, hogy hivassák őket. Nyolc óra tájban végre kilépett a táborttok szakaszából Vyx alezredes és felszőliUitta Höhenkihe hencegei, hagy kövesse a ídbofinokhoz. A fegyverszüneti bizottság másik két tagja ezalatt az ál.lomásparancsnokságoii várta, hogy sorra kerüljön. Sokáig kellett várni, ugy látszik Hohenloheuak volt elegendő előadni valója a fegyverszüneti szerződés végrehajtása kör Sir sérelmekből. Pont tiz órakor véget értek a tárgyalások. mire a főparancsnok vonata éles íiity'työt Hallatva, kifutott a pálvatídvárróL •Bizonyára nem véletlen, hogv éppen ezen la napon, amikor a két magasrangu francia tiszt találkozott.Szegeden és talán éppen- sorsunk Telétt határoztak, -érkezett a városba dr. Erdélyi János, az erdélyi románok budapesti követe, dr. Mexey Gyula titkár. Ivasat György'őrnagy, és Hadin Jenő hadnagy kíséretében. A román követ és kísérete Temesvárról érkezett és a Tisza-szállóban .szállt meg. Dr; Erdélyi nem tárgyalt Berthelot tábornokkal, de valószínű, hogv riem is ezért jött Szegedre, hanem, hogy Vyx alezredessel megbeszéléseket folytasson a függő kérdésekben. Ez; azonban, miután Vyx alezredes a tábornok utasítására még az éjjel tovább utazott, elmaradt. Szombaton szinte kergették egymást & nagy események Szegeden. Kora délután Vyx alezredes érkezett meg, majd Berthelot tábornok különvonata futott be a pályaudvarra, az erdélyi román követ és kisérele Szegeden tartózkodott. a magyar fegyverszüneti bizottság három tagja az ország sorsán aggódva várakozott, hogy a főparancsnok elé járulhasson és az országot ért súlyos sérelmekre orvoslást kérjen. Mintha egv nagyszabású mozifilmet pergetett volna le előttünk az operatőr. Láttuk a változatos képeket, nagv egészében meg is értettük, bár a szalonkocsi légmentesen záródó ajtaján keresztül nem szivárgott ki semmi magyarázat. Az is meglehet, sőt ez a valószínű, hogy azt, ami ott történt, csak később fogjuk teljesen megérteni abból az útirányból, amit a főparancsnok előirt magának: Arad—Békéscsaba1—Nagy* várad—Debrecen—Koiozsvár-jBrassó. Ezek köziül egy várőst már megszálltak a roma-, nok . . . A szombati eseményekről a Üélmagynr•Ojrszdg munkatársa a következő rész'etes tudósi tásban számol be; Í.tí V