Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-22 / 308. szám

„V * U' V.-V RFVUC* .Szeged, l'dis. december 2*2. DMiMlAGY ABOKííZ ÁG 3 Szegedi nyilatkozatok a polgári pártok egyesüléséről. tudósítónktól.) A polgári pártok egyesülésének eszméiét tudvalévőleg gróf Károlyi Mihály miniszterelnök vetette föl. \y. egyesii'és gondolatával azóta sokat foglalkoztak Budapesten és a vidéki centrumokban. Az elhangzott vélemények arra engednek következtetni, hogy az egyesülés nem jön létre. A szegedi polgári pártok vezetői még nem nyilatkoztak a kérdésről a nyilvánosság előtt, amelynek általános orientálódása szempontjából is fontos, hogv a koukrét ügyről milyen véleménnyel vannak az egyik és milyenek a másik pártban. A mi véleményünk szerint az egyesülés nem helyes, megvalósítása elé nagy akadályok hárulnak és csak rövid időre szólna. Nem éri meg tehát a fáradságot. A szociáldemokrata párt nagy többsége szívesen, dolgozik együtt a közős célokért azokkal a polgári pánokxa!, amelyek tántoríthatatlanul akarják a tervbevett radikális reformokat. Csak arról lehet tehát szó, hogv ezek a pártok az eddiginél is szorosabb fegyverbarát-^ ragban dolgozzanak együtt. Károlyiról föllé b telezni sem 'ehet. hogv a polgári pártokat azok ellen akarta volna tömöriteni, akik ma vannak nagv többségben a szociáldemokrata pártban. Kitnü és Garami bebizonyították, hogy amilyen kitűnő szoeiálisták, ép oly jó gyakorlati politikusok. Pártjuk nagv többsége velük van és a szociáldemokrata párt hivatalos organuma, a Népszava gyönyörűen kifejtette, hogv a kommunizmus érőszakolá-a a mai viszonyok között milyen katasztrófái is következményekkel járna az országra, amelyet eltaposna a nyugati imperialista államok katonasága, a forradalom eddigi vívmányaira, magára a forradalomra, sőt közvetve a munkásmozgalmakra is. Ilyen körűimén .vek között csak arról lehet szó. amit Jászi Oszkár mondott:, továbbra is a legszorosabb baltársi szövetségben dolgozzanak együtt a szocialista párttal a .torradalom polgári pártjai, de egyesülés nélkül. A szegedi polgári pártok vezetőinek nyilatkozatát a következőkben ismertetjük: Dr. fíecsey Károly : a Károlyi-párt elnöke azon a véleményen van, liogy első sorban a pártok országos vezetősegeinek kell határozott állást foglalni. Szegeden már korábbi időtől kezdve fölmerült az a terv, hogy a polgári pártok egyesüljenek. Folytattak is ebben az irany* ban tanácsKozásokat, de azok nem vezettek eredményre. Az egyesülés Szegeden is, mim mindenhol a vidéken, csak aboan az esetben jöhet létre, ha Budapesten létrejön. Itt egyébíteiit állandóan foglalkoznak a kérdessel. A maga részéről föltétlenül szükségesnek tartja a polgan pártok egyesülései. Dr. Pap Róbert: A két párt egyesülését ez idő szerint sem szükségesnek, sem célszerűnek nem tartom . . . Igaz ugyan, hogy a két párt programmjában mélyrenato eitetés nincsen, itzonöan azok egyes pontjai megvalósításánál a két párt felfogásának eredője taian hívebben fejezi ki a polgári társadatom akaratát, mintha az egy párt részéről nyilatkoznék meg. A két párt szoros kooperációja fúzió nélkül is zavartalanul folytatható, ha személyi tekintetek háttérbe szorulnak. Azután tartahi lehet attól,'"hogy az egységes párt nehézkesebbé válnék s elvesztené azt az agilitást, amelyet ma mindegyik párt tanúsít. Végül pedig amig a szociáldemokrata párt a mai társadalmi berendezkedés alapján áll es a szociális állam megvalósítása iránti elveit függőben tartja, addig indokolatlan a kormányt támogató ezen harmadik párttal szemben bizalrnattunságot kifejező, nagyszabású tömörülésnek a própagalása. Szivessy Lehel dr. : A kérdést a Károlyi és polgári radikális párt szempontjából tisztán látom. Elvi ellentét ma nmes a két párt között. Jövőben valószínűleg szintén nem lesz, mert az egész országban mindkét párt vezetősége polgári elemekből sorakozik. Bártprogrammokat a kormányzást tényleg gyakorló partoknál az ideogrt i Ui aj éi?c é; az ellentétes irányok hozzák létre. Ma az. a helyzet, hogy nálunk a szociáldemokrácia sem zárkózhatik el a külpolitikai valóságoktól. Nem is zárkózik el. Látjuk, hogy a ma uralmon levő szociáldemokrata párt a másik két forradalmi párttal együtt küzd az ország fenállásáért és a belső rend fenntartásáért. A polgári pártok kooperációja tehát semmi körülmények között sem irányaikat a szociáldemokrácia ellen, mert minden radikális politikus érzelmileg, de ma gyakorlatilag is egy álláspontot vall a szociáldemokrata párttal. A belső rend fenntartását a múlt rezsim bűnei tették kockázatossá. Mindig tudtam és hirdettem, hogy a négy és fél éves és vesztett háború után a felszabadult szenvedélyek pillanatok alatt megnyugodni nem tudnak. Még ha fennmaradt volna a régi rend, akkor is utat törnének maguknak a legszélsőbb irányzatok a ma észlelhető összes kisérő jelenségekkel. Aki a forradalom vívmányait megtartani óhajtja, annak a Károlyi és radikálispártnak kooperációján, de viszont a szociáldemokrata párttal való legteljesebb együttműködésen kell dolgoznia. Juhász Gyula, a radikális párt elnöke: Szerény nézetem a polgári pártok egyesülésének kérdésében teljesen megegyezik Jászi Oszkár álláspontjával, amely szerint a fúzió csak gyöngítené a magyar radikalizmus uj lendületét. Abban is nagy igazsága van Jászinak, hogy a radikális pártnak fúzió helyett inkább differenciációra lesz szüksége a közel jövőben. Áz élet örök haladás, állandó éian és akik az életet "mélyen és igazán akarják, vagyis a radikális fejlődés valódi liivei, azok csakhamar látni fogják, hogy a közös program olyan embereket egyesit egy zászló alatt, akiknek érdeke és érzésé egy világ, _ vagyis egy világnézet különbséget jelenti És akkor válni kell jobbra vagy balra! Dr., Thierring Oszkár a radikális párt elnöke : Ebben a kérdésben pártunk legutóbbi tilésén határozott már. Pártunk nem tartja időszerűnek az egyesülést, legföjebb ideiglenes kooperációról lehetne beszelni a választások idejére, de akkor sem a Károlyi-párttal, hanem a szociáldemokrata parttal, amelyhez a radikális párt sokkal közelebb áll mim a Károlyipárthoz. Ez a határozat teljesen födi az én véleményemet, e mellett foglaltam is állást a tanácskozáson. .> Dr. Eisner Manó a polgári radikális párt ügyvezető elnöke: Az országos polgári radikalis párt nagynevű vezérének, Jászi Oszkár nemzetiségi miniszternek csütörtöki beszéde után talán nem is latszik szükségesnek a fúzió és a kooperáció kérdéseinek vitatása. A pártvezér okfejtéseivel én mindenben egyetértek. Legfeljebb az álláspontunk elvi inegokotását ajánlanám a politikailag gondolkodó közvélemény figyelmébe, —• Megengedem, hogy a polgárság széles körei, amelyek még nem ették bele magukat a forradalom eszméioe és nem vonták le az uj helyzet összes gondolati következményeit, a polgárság egyetemének egy politikai pártban való tömörülését kívánják. Jobbra és balra vakká nevelt osztálytudatuk nikáöb ösztönösen, a forradalom által legyűrt társadalmi és gazdasági rend egy bizonyos fokú konzerválását szeretne és ezért keresi a tömörülés erejét a szociáldemokrácia hatalmas térhódításával szemben, amely a mult társadalmi és gazdasági rendjét több-kevesebb fokozatosság mellett eltörülni készül. — A polgárság ilyen tömörülése azonban nem vezethetne máshova, mint az osztályharc rendkívüli kiélesitéséhez, politikaivá tételéhez, végső fokon pedig és igen Közeli jövőben : a polgárság és a munkásság erőmérkőzéséhez, amely a militarizmus kipusztulása folytán csak a munkásság teljes győzelmével végződhetnék. Addig is azonban, amig ez a rettenetes erőpróba — a legjobb esetben alkotmányos formák között — vegbemenne, a polgárság osztáiytömürülése kiszámíthatatlan lendületet adna a szociáldemokrácia türelmetlen balszárnyánakksimmintnssé növelhetné a megismétlődő forradalmi kitörések veszélyét. Annál inkább igy volna ez, mert a mai polgári pártok nagy része, ha nem is vall aktuálisan konzervatív programmot, de keletkezés^ és összetétele, belső erőviszonyai folytán kétségtelenül konzervatív hajlandóságú. — A társadalmi erők ilyen csoportosítását én teháf egyenesen szerencsétlenségnek tartanám, az egész országra nézve, különösen figyelve a nemzetközi állapotokra, amelyek, világosan mutatják, hogy a nyugat társadalmai is forradalmi átalakulás felé haladnak, ami a tulhosszura elnyúlt világháboru egyenes következménye. — A szociáldemokráciában párttá alakult szervezett ipari és kereskedelmi, valamint "fejmunkásság" politikai programmja mellett szerintem csak olyan pártnak és pártprogrammnak lehet pozitív, épitő, jövővel kecsegtető hivatása, amely tökéletes világnézetet, egyetemes társadalmi és gazdasági rendszert, a politikai végcélok ultiniumát adja és ez által a kizárólagos osztályharcot eszmék harcává tudja átváltani. A polgári radikális párt ilyen párt és programmja ilyen programm. Ez a párt azt tartja, hogy kiküszöbölhető az osztályharc folytatása, megszüntethető a nagytőke uralma, kiküszöbölhető minden munkanéikíil való jövedelem, igy a szegénység és a gazdasági rabság is, egy olyan tudományos programm megvalósításával, amely mellett megóva marad az individualizmus, a szellemi energiák szabad játéka és természetes fölénye, valamint minden emberi tevékenység legfőbb rugója: a szabad kezdeményezés és a szabad verseny es mégis gyorsan és gyökeresen valósul meg a társadalmi és gazdasági igazságosság és egyenlőség állapota. — A polgári radikalizmus tudományos alapjait ez alkalommal ki Heni fejthetem. Mi, jóllehet ellenzői vagyunk a kommunizmusnak, a magántulajdon megszüntetésének, teljes tudományos módját tudjuk a szocialista ideál inegvalositasáuak és minthogy programmunkban a termelés lehető kollektivizálása és a nagytőke megszüntetése a gyökeres földreform mellett első helyen áll, nemcsák lehetőnek, de szükségszerűnek is tartjuk azt, hogy hosszú ideig egy uton haladjunk a szociáldemokráciával a jövő konkrét feladatainak megoldása során. Mi hiszszük azt, hogy a mai rohanó időkben a polgárság széles rétegei is idejében tanulni fognak. es csatlakoznak hozzánk, miáltal elhárítják maguk felől a szocializmus által sem kívánt erőszakos tarsadalmi és gazdasági átalakulást és örömmel latjuk, hogy a szociáldemokrácia politikai bizalommal van irántunk s loyális tegyvertárskent tekint bennünket. — A jövőt illetőleg szilárd az a meggyőződésem, liogy pártunk és a szociáldemokrácia egymassal olyan kölcsönhatásban marad, amelynek ereamenyekepen a tavoiabbi jövőben és még a vegleges kommunizálás előtt a szociáldemokrácia reá fog jönni arra, hogy nem a kollektivizmus, de a kommunizmus ép annyira megvalósíthatatlan, mint amennyire felesleges is, mert benne fogja magat találni "abban az igazsagos és egyerilőséges társadalmi és gazdasagi rendben, mely mar nem a proletariátus osztályérdeke, hanem az egesz kulturemberiség célja. — Mint ahogy a kommunizmus tana szellemi gyermeke a proletárságnak, ugy a polgári gondolkodás szülötte a polgári radikalizmus, illetve ennek tudományos alapja, a liberális szocializmus. Ez a körülmény okozhatja azt, hogy a szervezett munkásság egy része még gyanakodva nézi á radikalis polgárság szervezkedését is, de az eszmék igazságát nem a születési hely dönti el, hanem azoknak simulása a természeti elet kérlelhetetlen és emberi akarattal meg nem változtatható örök törvényeihez. Eri hiszem azt, hogy, ha a polgárság komoly szellemi munkával és öniegyeimezessel elvégzi e reá nézve életmentőeri rontos uj-orientaiodás munkáját — ugy megtudja szerezni a fájdalommentes átmenetet egy jobb korba, amelyet osztályelzárkozás mellett, esetleg a bolseviki forradalom íüztengerében kellene elveszítenie. Peírozsényi bányában dolgoznak Amd. december 21. Petrozöóayban g, .bányászok tovább működnek, mert a román parancsnok kijelentette, hogy a termelendő s/.<© a magyar szénkormánybiztos íendrik alá tartozik. I* aiü-jv