Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-03 / 291. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZA/h. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZET ESI ARA: egcsz évre 48.— K. negyedévre 12.— K. Wívre 24— K. egv hónapr* 4.— K. Egyes szám 18, vidéken és pályaudvarokon 20 fill. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZA«. 'A kiadóhivatal lelefonja: 81.' Szeged 1918 VII. évfolyam, 291. szám. Kedd december 3. A román nemzetgyűlés. - Kimondta az összes rornánlakta területek egyesülését Romániával. - Kijelentette elidegeníthetetlen jogát a magyarországi román területekre. - Ideiglenes autonómia az alkotmányozó gyűlés összehívásáig. Megállapítják a fegyverszüneti szerződés végleges szövegét. Wilson üzenete a kongresszushoz a béke alapelveiről. Az olasz király Fiúméba érkezik. A bojárok Erdélybe menekülnek a forradalom elől. Foch, Clemenceau, Orlandó és Sonninó Londonban. A gyulafehérvári román nemzetgyűlés békességben zaj'ott le. A határozati javaslat, amit ott elfogadtak, azt hangsúlyozza, hogy a wilscni elvek alapján készült. így mondották ki az összes románok egyesítését ©s az összes románlakta teriiletek egyesítését Romániával. A hátarozafi javaslát annak a reményének ad kifejezést, -hogv a békekonfeményének ad kifejezést, hogy a békekongresszus igazságos lesz és biztosítani fogja a tartós ockét. A románok a gyulafehérvári határozat jóváhagyásától remélik ezt, mi pedig másként. De mi is a wilsoni e'vek alapján áliuns, a köztársasági forrada'mi Magyarország s tartós békét akar és amiaga igazs-'-gáí fogja odavinni a nemzetek' Ítélőszéke elé. A szar ad, köztársasági Magyar ország-lmn minden nemzetnek teljes szabadsága, önrendelkezési joga, gazdasági és kulturális fejlődésének lehetősége biztosítva van. Az elnyomatás bűnös rendszerével égyüti örökre leomlottak a válaszfalak a Magya; országon éle nemzetek közt. Ami eddig ilt törtéin, az nem a magyar nép oseleKedeie volt, mer: Magyarország sem volt nná'ió es független. A szabad magyar népköztársaság közös testvéri munkára hivja fel az összes itt élő népeket a forradalmi vívmányok niegoltalmazására, A gyulafehérvári határozat szankcionálását pedig mi is nyugodtan rábízhatjuk a békekonferenciára, ahol igazságosan fognak Ítélni és a tartós béke biztosítékait fogják megalapozni. A iegujaibb eseményekről szóló jelentéseink a kővetkezők : Gyulafehérvár, december 2. Ma délelőttre összehívták' Gyulafehérvárra a tegnap megválasztott intéző-bizottságot. ) Az ülésen közölték, hogv a román hadsereg legkésőbb két bélen belül megszállja a 26 vármegyét, már ezt megelőzőleg azonban a bizottság átveszi a románlakta vidékek igazgatását és evégből kormányt alakit. A kormányt ma délután alakítják meg. Emőke és belügyminisztere Pop-Csicsó István, külügy és -hadügyminisztere Maniu Gyula, kimuszminisztere Goldis Eászló lesz. A kormány többi tagia még nem ismeretes. A kormány egyelőre Nagyszebenben fog működni. i (A nemzet gyű tón megnyitám,) Délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlést Pop-Csicsó István, aki bevezetésül a román nép háborús szenvedéseiről beszélt. A háború mindjárt hazugsággal kezdődött, — mondotta — a magyar és osztrákhadsereg katonái monopolizálták a dicsőséget, pedig a mi fiaink mindig a hősök élén haladtak. Véreinkből sok ezren mint foglyok és internáltak sínylődtek börtönökben, a háború mégis meghozta régi vágyunk teljesülését: Nagyromániát. (Itt percekig tombolt és tapsolt a hallgatóság.) Pop-Csicsó ezután gúnyolta a központi hatplmaktít és dicsőitette az antantot és tomboló lelkesedés között hirdette a Magyarországtól val ó elszakadást és az összes rómánók nemzeti egységét. Beszéde végén megnevezte a nemzetgyűlésre jött idegen követeket, akiket sorra ünnepeltek. Ezután dr. Suciu János terjesztette elő az igazoló bizottság jelentését, amely szerint 123 képviselő választókerületből 680 választott képviselőt küldtek. Az összes mandá tummal biroknak száma 1228, közöttük katonák és nők is vetnriak, továbbá Csanád. Békés, Szabolcs ás Ugocsa vármegyék képviselői is. A lüAmtdüak nem jöttek el. mert a szerbek parancsnoka nem adott itíazási igazolványt. Suciu bejelentette, hogy a román nemzeti tanács lemondott, mert a nemzetgyűlés most egy nagyobb bizottságot fog választani az ügyek vezetésére. Indítványára a nagygyűlés elnökeivé il lésfalvi Papp Györgyöt és Papp János aradi püspököt, alelnökökké dr. Mihályi Tivadart, Pop-Csicsó Istvánt és Flüeras János szocialistái választották. Papp György átvette az elnöklést es a románok régi szenvedéseiről beszélve, sírásba fult a szava. Goldis terjesztette elő a történelmi nevezetességű határozati javaslatot, amely a következőket mondja ki: A határozati javaslat. 1. Az erdélyi, magyarországi és bánáti román nemzetgyűlés 1918. november 18-án t december elsején) deklarálja az összes románok egyésiilését és mindazon területek egyesülését Romániával, amely területeket románok laknak. A román nemzetgyűlés kijelenti elidegeníthetetlen jogát az egész Bánátnak, a Maros-Tisza cs Dwta között fekvő területére. 2. A nemzetgyűlés e t&ületek lakosainak ideiglenes autonómiáját bizMsitja addig is, amig az általános választói ág alapján Összeülő aikqimányotzó gyűlés mást határoz. 3. Ezzel kapcsolatban tnirít alapelveket az újonnan alakítandó román Mámhoz « nemzetgyűlés a következőket juttatja kifejezésre: 1. Teljes nemzeti szabadság az öszszes itt lakó nemzeteknek. Mindegyik nemzet önmagét kormányozza saját nyelvén, saját közigazgatással és igazságszolgiiltcútássat, amelynek hivatalnokait ö maga választja saját fiai közit!. Minden nemzet jogot nver törvényhozási képviseletre, áz o/szág kormányzásában pedig népességének számarányában részesül. 2. Az összes hitfelekezetek egyenjogúak és az autonómia jóga megilleti őket 3. A közélet minden terén demokratikus kormányzat létesítendő egyenlő, általános. titkos, községenként! aránylagds választójoggal, amely huszonnégyével kortól é nőkre is kiterjed. 4. Teljes Sajtószabadság, gyülekezési és egyesülési jog. 5. Radikális földbirtdkreíarni. Öszszeirják a birtokosokat, kiüöiíösen d tiftgybirtoköküt, eltörlik a hitbizományokat, csökkerttik a hUiíundiumokat és.lehetővé tészik a földmivelőknek, hogv saját gazdaságukat megteremtsék ágy legalább is olyan nagyságú, tulajddniikba ádott földtérületen, amelyet családklgjaikkal megművelhetnek. 6. Az ipari munkások részére biztositjük ugyanazon jogokat, amelyek á legetőre haladottabb nyugati ipari államokban törvény szerint biztosítva vannak.