Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-09 / 269. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAm. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egesz évre 48.— K. negyedévre 12 — K. télévre . 24.— K. egy hónapra 4 - K g Egyes szám ára 18 fill. Pályaudvarokon 20. fill. —n • • • , =B Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A kiadóhivatal telefon ja: 81. Szeg 1918. VII. évfolyam, 269 szám. Szombat, november 9. Károlyi Magyarország területi integritásánál! biztosítását Kérte az antanttót. A fegyverszüneti szerződés elfogadásáréi az antant válasza után dönt a magyar kormány. - „A belgrádi tanácskozás eredménye a békének első megnyert csatája." - D'Esperay főparancsnok a bolsevikizmus ellen. Wilson üzenete a Magyar Nemzeti Tanácshoz. Francia csapatok megszáiiják Pozsonyt. Francia fábornekot küldenek Budapestre a magyar kormány működésének ellenőrzésére. fi Habsburgok eltávoznak Magyarország és ^uszfria területéről. A német delegációval közölték a fegyverszüneti fettételeket. Németország nagyobb városaiban kikiáltották a köztársaságot. A magyar békedelgátió, Károlyi Mihály mitiiszterelnökkei az étén, átvette D'Espernay fő,parancsnoktól az antant fegyverszüneti f öltéseiéit. A föltételek, amelyeket alább közlünk, mi türés-tagadás, "igen súlyosak. Mindamellett megnyugtató jelenségek is vannak. Az antant főparancsnoka meglepődve értesült a magyar békedelegáció utján Magyarország orradalmi átalakulásáról., miből nyilvánvaló, hogy az antant- nem az uj Magyarországnak szabta a szigorú föltételeket. A 'békeöltételek megállapításánál — ha rendet tart és a forradalmi vívmányokhoz törhetetleniül ragaszkodik, elviselhetőbb helyzetben lesz Magyarország, A belgrádi tanácskozás lefolyása alapot ad erfe a reményre. A fegyverszüneti föltételek egyik pontjától', a mely •Magyarországra súlyos következményekkel járhatott volna, már is elállott az antant főparancsnoka a magyar delegáció kívánságára. Abban a fegyverszüneti szerződésben, a melyet Károlyi magával vitt Budapestre, nincsen, benne ez a szigorú föltétel. A fegyverszüneti szerződést a magyar kommá ny nem irta alá, mert Károlyi előbb Magyarország területi integritásának b ízt őrifására kért garanciákat az antanttól. D'Esperay főparancsnok továbbította a magyar kormánynak erről szóló táviratát Parisba. Túlzott bizakodással nem tekinthetünk az antant válasza elé, de egyes jelenségek biztatóak. Wilson. épen ma küldött üzenetet a Magyar Nemzeti Tanácsnak arról, hogy Magyarország és Ausztria fölszabadült népeit mérsékletre szólította föl. Megnyugtató, hogy íiWilíson figyel a földnek erre a kis részére, aihoí a népszabadság — épen az ő elvei szerint — ül diadalt. A németországi forradalmi mozgalom egyre jobban terjed, több városban kikiáltották a köztársaságot. Berlinben attól félnek, hogy a forradalom viharzását nenr csöndesülheti már le a császár lemondása sem, amelyről a késő éjjeli órákban — meg nem erősített — jelentést kaptunk. Legújabb jelentéseink a mai nap eseményeiről a következők: Belgrád, november 8. Franehez D'Esperay tábornok ma délután öt órakor érkezett meg autón Nisből Belgrádba. Franehez 6 órára várta a magyar küldöttséget. Ekkor Károlyi Mihály bemutatta a küldöttség tagjait és fölolvasta a magyar népkormány memorandumát. megismerteti a forradalomban újjászületett Magyarország politikai, gazdasági és katonai helyzetét, végül katonai és gazdasági kéréseinkeni kiviil ifjü demokráciánk támogatására hívja föl Franciaországot és az antantot Ez a háború — áll a memorandumban — a régi feudális és autokrata monarchia müve volt, amely a porosz imilitarizmussal szövetkezett. A Budapesten kitört forradalom elsöpörte helyszínről ezeket a tényezőket és mi már nem a régi feudalizmus, Ixdnem a magyar nép nevében állunk Ón előtt. November elsején fölajánlottuk az antantnak az azonnali fegyverszünetet. Ezt az elhatározásunkat azonban az Armeeoberkommendó nyilván nem továbbította, liogy a magyar konmány függetlenségét elhomályosítsa. Nagyon fontos kérésünk, hogy az égető szénhühty haladéktalanul orvoslást nyerjen. A helyzet kulcsa a csehek és lengyelek kezében van, akik a német küldemények áiútaláiát megtagadják. Ebben a kérdésben tábornok ur azonnali közbelépését kérjük. Kérjük ezenkívül, hogy mielőbb diplomáciai összeköttetést létesítsünk dz ántarit és Magyarország között, mert c$ak igy leszünk képesek al külföld előtt a magyar, nép helyzetéről tisztái képet adni Kérjük ezenkívül] a tábornok ur erkölcsi tdfríögatdsát nehéz munkánkhoz, ai melynek célja a tartós béke biztosítása és fiatal demokráciánk biztosítása. Franehez D'Esperay nagy érdeklődéssel hallgatta a memorandumot, megnyerte t«N szését a memorandumnak a radikális földbin tokpolitikára vonatkozó része, amikor azonban Károlyi azt olvasta föl, hogy a küldöttség a magyar népakarat végrehajtója, a tábrnok közbeszólt: — Önök csk a magydr nemzetet Képviselik, nem pedig Mdgyaforézág többi \népeit. A tábornak a memorandumban foglaltakra hosszabb beszédiben válaszolt. Elmondotta, hogv Magyarország 1867-ig népszerű volt Franciaországban. Rákóczit és Kossuthot Franciaországban is csodálták. 1867. ótat azonban teljesen Németország jdrószalagjc\ra kerültünk és elny\onituk d nemzetisége* ket. Magyarország együtt ment Németországgal és ezért együtt fog lakolni Németországgal és azzal együtt fog fizetni is. , A mostani veszedelmes helyzetben' — folytatta a tábornok — egyedül Karolyi Miliály Segíthet a magyar nép súlyos bajain. Tömörüljenek hát ézért Károlyi körül mindazok, akik M\agyaAor- 1 Szagot meg akarják menteni, mert ő az egyedüli ember, aki enyhíthet helyzetükön. « A tábornok ezután rámutatott arra, hogy Magyarországot mindenfelől ellenség veszi körül. A csehek, a tótok, a románok, a délszlávok szétzúznának bennünket. Az antant számára azonban garancia Károlyi személye és ezért még egyszer nyomatékosan ü- ,