Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-09 / 269. szám

2 DÉLMAGYAROESZÁG Szeged, 1918. november 9. igyelmezteti u magyar népei, hogy tá­mogassa a miniszterelnököt. D'Esperay tábornok beszéde végén el-' bocsájtctta a küldötteket és csak gróf Ká­rolyi Milhályt és Jászi Oszkárt bivta föl dol­gozószobájába, hogy megbeszélje velük a rész­leteket. A tanácskozás két óra hosszán át tartott. hogy Károlyi memorandumát egész terjedel­mében közölni fogja az antant közvéleményé­vel Franohez D'Esperay tábornok ezután ke­zet fogott Károlyival és Jászival, akik a szál­lodába mentek búcsúzni, majd újra vissza­tértek a francia tábornok szállására, ahol átvették a fegyverszünet kommenciónák agy 'javított példányát, amelyből már hiányzhtt a kifogásolt tizenhetedik pofiit. Gróf Károlyi Mihály és kísérete ezután éjszakai félegy órakor elhagyta Belgrádot. Budapest, november 8. Azt .a fegyverszü­neti szerződést, amelyben D'Esipernay és a magyar mihiisztierek megálllíapotíitak, Károlyt és Jászi mindjárt aláirtak, larnely arra kö­telezi őket, Ihogy abban az esetben, hogy ha ia'z igenlő válasz megérkezett, ők a maguk részéről a szerződést már megkötöttnek te­kintik és magukkal is hozták a szerződésnek együk gépírásos példányát. D'Esperoay tábornok szombat reggelig marad .Belgrádban, addig talán megérkezik a .párisi válasz, amelynek közvetítésére Bel­grádiban maradt Stielly Walter vezérkari szá­zadosunk. D'Esperay Károlyit és .Jászát kis franr cíia sza'lohajtajááig kisérte, aztán elbúcsúzott tőlük és 'jelezte nekik, hogy ha a fegyverszü­net létrejön, Budapestre szándékozik küldeni egy francia zászlóalját és megszállja Po­zsonyt, továbbá egy francia 'táborfmkot küld Pestre, hogy a magyar kormánnyal áliandó érintkezést tartson fönn. Budapest, november 8. Gróf Károlyi Mi­hály miniszter elnök, a magyar delegáció tag­jaival mia délután fáinlégy óraikor megérke­zett Budapestre. A miniszterelnök és kiséret/i félóráig várakozott a ferencvárosi pályaud­varon, amiig autók érkeztek, arh.el.yek behoz­ták őket a fővárosba. Károlyi első utja a mi­niiszteréliniökségre vezetett. Nyomban telefo­non értesliitette megérkezésiéről és kérte, hogy minisztertanácsra gyűljenek össze a palotába. • A miniszterelnök i igen jó hangulatban i van cs munkájának eredményével meg van elégedve. A miniszterelnök annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a belgrádi misszió utja a békének első nyert csatája. A jelenlegi rendkívüli nehéz külpolitikai .hely­zet dacára is biztosan reméli, hogy mindaz* amii most történt, csak ideiglenes jellegű és Magyarország sorsa a béketárgyalások asz­talánál fog 'ffid'őlinfh ott, ahoil a megegyezéses béke hivei fognak ülni. Budapest, november 8. Károlyi M.iiháítg miniszterelnök környezetéből a belgrádi ta­lálkozásról még a következő részleteket kőz­ik: Fr'aoahez D'Esperay tábornok nagyon meg volt .lepődve, amikor értesült arról, hogy Magyarországon már Katonatanácsok alakul­tak és kijelentette, hogy semmi körülmények között sem tág­ja tűrni, hogy a bolsevikizmus fölüs­se a fejét. Később ismét visszatért erre a témára és biz­tosított arnóll, hogy ha egy szervezett bolse­vik! mozgalom mutatkoznék, a legnagyobb szigorral föl fog lépni és minden részesét fölakasztatja. Budapest, november 8. A Mágyar Táv­irati Iroda jelenti: A Magyar Nemzeti Ta* A fegyverszünet feltételei A tábornok ezek után átadta a fegyver­szüneti föltételeket. A történelmi nevezetes­ségű akta 18 pontból áll, amelyekben nagy­részi katonai konvenciókról van szó, ame­lyeknél elsősorban az a szembeszökő, hogy az antant elismeri a magyar államat. A konvenció első pontifi kimondja, hógy a magyar kormány katőnaiktg ki­ül iti azt a területet, amelynek határai a Szamos, Beszterce, Marosvásárhely, u Maros és Tisza folyásáig, Szabadka, Ba­ja, Pécs és a Duna folyása, egész a hor­vát-szldyón Határig. E demarkációs vo­nalon hivül csapajö)k nem tartózkódhat­nak. A katonailag kiürített területek tízonban továbbra is \a magyar kormány adminisztrációja alá tartozik, amelynek joga van ezeken a területeken csendör 4éget és rendörségát . tartani a közrend föntartására. A második pánt a teljes demóbilizá­ciót irja elő. Magyarország csak hat gya­logos és két lovas hadosztályt kiríhat fönn a belbéke biitositására. A harmadik pont kiköti, hogy az an­tant seregei megszállhatnak Magyaror­szágon minden sjrátégiailag fontos pon­tot. A negyedik hont a vasutak kérdését szabályozza. Az Ötödik pont a dunai flotta sor­sáról intézkedik. A hatodik pofiit Szerbia ty'suti háló­zatának helyreállításáról rendelkezik. A hetedik pont a szerb távíró- és te­lefonhálózat rendbefiózdsát irja elő. A nyolcadik pont a közlekedési esz­közöknek rendelkezésre bocsátását tartal­mazza. A kilencedik pont a fegyverletétel­ről rendelkezik. A tizedik pönt a hadifoglyok és. in­ternáltak hazahozatalát, a tizenegyedik pont pedig a némát fegyverletétel módozatait szabályozza. A tizenkettedik pont a rekvirálás ügyét rendezi. A tizenharmadik pont a dunai uszó­Úknák eltávolításáról intézkedik. A tizennegyedik pont intézkedik ar­ról, hogy Magyarországon a posta, tele­fon és távírda a szövetségesek ellenőrzé­se alá kerüljön. A tizenötödik pont kiköti, hogy a szövetségesek attasékét küldhetnek ki a mágyar minisztériumok mellé, hogy a közélelmezést 'ellenőrizzék a saját csa­patuk szempontjából. A tizenhatodik pont a Németország­gal való minden viszonylat megszűntei tését követeli. A tizenhetedik pont határozottan és világosan elismeri, hölgy a magyar állam belső igazgatásába az antant nem avat­kozhat bele. A tizennyölcadik pont végül kiköti, hogy az ellenségeskedések nyombán be­sziinnek, mihelyt a fegyverszünet alá tesz irva. „ . . / JEí A miniszterelnök és Jászi Oszkár a fran­cia főparancsnokkal behatóan megvitatták az egyes pontokat. Nyolc óra tájban szünet ál­lott be a tanácskozásban. Károlyi és Jászi ekkor fölkeresték a magyar delegátusokat, akikkel együtt vacsoráztak. A hangulat na­gyon feszült volt, a 17. pontnak volt ugyanis egy hosszú bekezdése, mely kimondotta, hogy hu bárhál Magyarország területén láza­dás törne ki, az antantnak jogában áll az illető területet saját .adminisztrációjává átvenni. A magyar delegátusok ezt hevesen el­lenezték; azt hozták föl érvül, hogy ebben a csehek, románok és délszlávok ürügyet talál­hatnak arra, hogy zavargásokat idézzenek elő oly célból,- hogy magyar területek idegen hatóság alá kerülnek. A tanácskozást egy órai szünet után .folytatták és ez alkalommal Károlyinak és Jászainak « -s : sikerült meggyőzni a tábornokot állás­pontja helytelenségéről, mire a kritikus pontot törölték. A konvenciót azonban igy sem irták alá, hanem föltételekhez kötötték annak aláírását. Ezeket a föltételeket egy táviratba foglalták össze, amelyeket Franchez D'Esperay tábor­nok utján az antant-kormányoknak szándé­koznak elküldeni. A távirat igv hangzik: A magyar kormány békeküldöttsége, amelyet gróf Károlyi Mihály kormány el­nök vezetett, elvben elfogadta azokat a fegyverszüneti föltételeket, amelyek ana­lógok az olasz fronton elfogadottakkal, a szerződést azonban a magyar kormány képviselői csak abban az esetben irják alá, ha az antant a béketárgyalásokon biztosítja a magyar állam halárait ifiorvát-SzlavónórSzágon kiviil) min­den idegen támadással szemben, történjék az akár német, akár cseh, akár román, akár délszláv részről. A béke tár gyalásokig a magyar állam egész terü­letén a ktírmányzást a magyar kormány fogja gyakorolni testve,ri egyetértésben a magyar, tót, román, szerb és -német nemzeti tanácsokkal. » E feltétel teljesítése nélkül a magyar kormány nem érez magában elég er­kölcsi erőt arra, hogy a szerződési aláírja. * Ennek az üzenetnek .továbbítása körül iz­gatott vitatkozás fejlődött ki a tábornok és a magyar kormány küldöttei között, akik ki­fejtették, hogy ők nem ragaszkodnak a ha­talomhoz, rájuk nézve a mai helyzetben való kormányzás valóságos kálvária. Ök szívesen, átadják helyüket másoknak, amit ők akartak, a minimum., amely nél­kül az ország közvéleményét ttem lehet megnyugtatni. Különben is az ő álláspontjuk teljesen meg­felel a wilsoni elveknek, lehetetlen, hogy az általános békekongresszus előtt erőszakkal akarjanak a fegyverletétel után fait acompüt teremteni Magyarországon. A tábornok végül is hozzájárult a ma­gyar korniány küldöttjeinek kiváüságálioz. Megígérte, hogy a táviratot haladéktalanul továbbítani fogják iPárisba. Azt is megígérte*

Next

/
Thumbnails
Contents