Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-24 / 284. szám

DÉLMAGYAROESZAG Szeged, 1918. november 24. 1 I ealóban leleményes kereskedői észre van és lesz szükségünk azért, hogy a felénk tornyo­suló óriási munkálkodás közepette magunk és foglalkozásunk tisztaságát, moralitását bizto­sítsuk és megóvjuk, hogy bizony ezen muniká­• hoz, ezen nagy feladatok megoldásához min­denkire, mindnyájunk tapasztalataira, tudá­sára, irányítására, útbaigazítására lesz és van szükségünk. Azok, akik a háború jobbik olda­lát élvezték, ne mutassanak önön magukra, de ne is bujkáljunk, mert ismerjük csak be, nem az volt a munka nehezebb része, amit eddig vé­geztünk. vagy élveztünk, nem: a nehezebb ré­sze csak ez után, a romok eltakarítása közt fog következni, Magyarországnak, ennek a szerencsétlen határait sem ismerő, minden oldalon vérző országnak minden emberre, minden ember egész tudására, tudásának végső megfeszíté­sére van szüksége, a magyar kereskedőségnek pedig még nagy harcokra. Ily időkben felejt­sük el a turáni átkot; nem uszításra, nem uszítókra, p/em bűnösökre, sem íbünhődósre, másra van szükségük: egyetértésre, összefo­gásra, (ösÉ>Z;'etartásra. Nyiujttsunlk kezet egy­másnak, üljük meg a testvériség ünnepét és ne csak szóval, hanem főkép tettel dolgozzunk végre együtt egy teél felé: egy eljövendő, bol­dogabb. Magyarország érdekében. Gál Miksa. Polgártársak! .A magyar népköztársaság kormánya megbízásából vagyunk itt, hogy egy kicsiny, de annál derekabb csapatot szervezzünk — nem jiáborura, mert abból elég volt, —de ar­ra, hogy tűzhelyeteket s hozzátartozóitok életét, vagyonát megóvjuk nem külső ellen­ség ellen, hanem — sajnos — azon garázdál­kodó saját népünk söpredéke ellen, akik be nem várva a tervezett nagy és igazságos jó­lét megteremtését, rabolnak, fosztogatnak s néhol gyilkolnak is. A magyar népköztársa­ság megbízásából ezek ellen szervezzük mi a nemzetőrséget. A föltételek ismeretesek előttetek, isme­retesek a javadalmazások és követelmé­nyek is. Jöjjön minden oly 23 éves és idősebb 'ki­szolgált derék katona, aki otthonát elhagy­hatja s érzi magában a férfias erőt. hpgy a belső rend fentartása érdekében egy becsü­letes. de fárasztó és nehéz munkát végezni Jöjjön büszke, szabad homlokkal, erős és jó szívvel, nyújtsa erős. karját, férfias elszánt­ságát a saját és testvérei jogainak megvédé­séhez. De csak olyan jöjjön, aki becsülettel alá is rendeli magút ezen kerületi nemzetőrség vitézkedésemek. Cél: a jogos magán- és közvagyon rab­lók és fosztogatók elleni megóvása. A munka nehéz és fárasztó, -de jutalma ugy a városok és falvak, mint azok minden egyes tagjának bálája és elismerése. Jelentkezésnél a személyazonosság és volt katonaviscltség valamelyes okmánnyal igazolandó. A jelentkezők kötelezik magukat, hogy a nemzetőrségnek hü és becsületes tagjai lesz­nek. A kötelezettség a beálló részéről 6 hó­napra szól. kifogástalan magaviselet mellett a parancsnokság által 3 hónapon belül föii nem mondható, de fölmondható bármikor, hogyha a nemzetőr vállalt kötelezettségének elieget nem tesz, vagy egyéni magatartása folytán ezen komoly és magasztos föladat be­töltésére a parancsnokság által alkalmasnak nem találtatik. Jelentkezés helye és ideje: Szeged, uj honvéd gyalogsági laktanya (Berlini-körút 12. 1. em.) délelőtt 9 órától 12 óráig és dél­után 3-tól 4-ig. Szeged. 1918. november hó 23. A magyar nemzet őri kerületi parancsnokság Szegeden. 1 TEL EFon 11-85. Igazgató: VAS SÁNDOR TELEFON; 11-85. ?? • Hétfőn és kedden Vilagslager! Eqész előadást betöltő óriási szenzáció ! Mirkó Pasqua Tragédia 5 felvonásban. Előadások 5, 7 és 9 órakor Rendes helyárak. Korzó Mozi R.-T. E TELEFON: Igazgató: n-ös. || VASS sánqOR. TELEFON: 11-85. ••• Vasárnap Magyar film szenzáció! A skorpió Rejtelmes detektív sláger ll. részben 4 felvonásban. Filmre irta : Siklósi Iván Rendezte: Kertész Mihály Főszereplők: Balassa Jenő, T. Halmi Margit Várkonyi Mihály, Kfáry Lottó. Rendes helyárak. Előadások pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor. Beszélgessünk. A fahonvéd: Az utóbbi betekben nem volt biztos, hogy ke lesz itt a kormánybiztos, de már megtörtént a kinevezés. Én: Ügyész volt eddig és újságíró és biz­tos az ítéleteiben, noha szemüvegen keresztül nézte az eseményeket. A fahonvéd: (Most még erősebb szemüveg­re Lesz szüksége, hogy meglássa ennek a vá­rosnak ügyes-bajos és orvoslásra váró bajait. Én: Azt hiszem, most is látja, hogy mi az igazi érték és őszinteség azokban a töm­jénezésekben, jjmik kinevezése nyomában ke­letkeztek. A fahonvéd: Amikpr évekkel ezelőtt a tanácsnoki állásra pályázott, nem igen zeng­ték még a kiválóságát, most pedig, hogy ő lett a szegedi nap, az összes tányéricák feléje fordulnak és boldog örömmel várják, hogy az uj nap rájuk süssön. Én: Ha szédiilős természetű volna, elszé­dülhetne a sok dicsérettől és ha nem lenne vállas, erős ember, egy kissé megroppanhatna a .himnuszok súlya alatt. A fahonvéd: Sokat kibír az ember, nem­csak a hajbókokat, de az igaz alapon levő bí­rálatot is. Én: Ez az utóbbi oly ritka már, mint a le­szegényedett hadi milliomos, vagy a tönkre­ment mészáros. A fahonvéd: Nemcsak a mészárosok tag­lóznak ma már és levágásra kerülnék azok is, akik nem az 'áldozati bárányok csoportjába tartoznak. Én: Panama, sőt panamák úsznak a leve­gőben. mint őszelőben a bikanyál és leszedik a fejekről a szentelt vizet. A fahonvéd: A fejek azonban a törzsön maradnak és szaporodnak a sajtópörök. Én: A besúgók pedig meglapulnak a hát­térben és várják, hogy mi nyől ki az elvetett magból. A fahonvéd: Az idén kevés az életet adó, elvetett mag. Nincs, aki vetni akarna. Én: Kétféle emberek nyüzsögnek a ma­gyar Kánaánban, Az egyik fajta folyton azt hangoztatja, hogy mennyit és a leroskad;'sig dolgozik, a másik fajta pedig ölhetett kézzel várja a sült galambot és tartózkodik minden néven nevezendő munkától. A fahonvéd: És az élre tülekedők melyik csoportba tartoznak ? Én: Azok mind a két csoportból kerülnek elő. És hangosak, mint a piaci kofák, teli tü­dővel kiáltják, hogy ők a tizenhárom próbás igazi magyarok. A fahonvéd: És ebben igazuk is van, mert a különféle alakulatokon legalább is tizenhá­romszor keresztülmentek. Én: Szeretném ón látni azokat az alaku­latokat, amiken keresztül nem mennének. Az illetők soha sem változnak, csak az alakula­tok. A fahonvéd: Néha még talán a gallérok is. Ámbár ezekkel esinján kell bánni, mert drága a mosás. Én: A mosás sem jelent mindig tiszta-á­got. Némely ember, akárhogy is mossa a ke­zét, még sem lehet rá elmondani, hogy tiszta­kezii A fahonvéd: Milyen tiszta lehet a lelki­ismeret, amit tudvalevőleg még mosni som lehet. Én: A mosásban kifakulna, mint a rossz karton és nem ébredne öntudatra. A fahonvéd: Amint ébredeznék a vidéki színészet 'tagjai. Belátják már ők is, hogy az igazgatók igájában izzadtak eddig. Én: És nemcsak maguknak szereztek szá­raz kenyeret, de fehér és foszlós kalácshoz jut­tatták a direktorokat. A fahonvéd: Akik mindig felülről nézték, hogy a színészek alulról hogy húzzák a fü­részt és hogy lesz teli a szemük porral. Én: Ha nem is milliók, és nem is egy miatt, de több ezer és busz, vagy huszonöt miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents