Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-24 / 284. szám

Szeged, 1918. november 24. DÉLMAG YAEORSZAG 7 A fahonvpd: Egy-két esztendő mégis nagyot fordit a világ során. Emlékszem, pár éve csak. hogy a lapjuk basái ,iáin a színészet szociális érdekében cikkek jelentek meg, amiket a színészek leeáfoltak, írván, hogy ők meg vannak elégedve a helyzetükkel. Én: Akkor a lövészárkokban sem mondhattak volna mást. És azóta sok uralkodónak leesett a koronája. A fáhonvéd: Nem késik már az idő, rövidesén leesnek a „kis királyok" fejéről is a koronák, amelyek tudvalevőleg csak papirmaséból valók ... s ] Felhívás minden önérzetes férfihez, aki az újjászületett Magyarország jövőjét a szivén viseli. Polgártársak! A háború borzalmai elmúlottak. de a veszedelem sötét lel/hője még a láthatáron van. Közgazdaságunk van veszélyben. mert mindenütt kiraboják a vonatainkat és zavarják a forgalmat. Csak akkor látható el a lakosság emberségesen élelemmel, fűtőanyaggal, ha biztosítjuk a vasút zavartalan forgalmát. Felhívunk ezért minden önérzetes férfit, hogy álljon a haza közszolgálatába és jelentkezzék a vasutnemzetörség szolgálatába. Aki ezen szolgálatát becsülettel végzi, annak boldogulásáról ugy a földpolitikánál, mint a munkáselhelyezés tekintetében a népkormány törvényileg gondoskodik. A javadalmazások a következők: Nemzetőr és őrvezető napi 10 korona, tizedes napi 11 korona, szakaszvezető napi 12. őrmester napi 14 korona, törzsaltisztek napi 16 korona, teljes ellátás és ruházat. Tömörüljetek és védjetek meg a győztes forradalmat. Jelentkezni lehet délelőtt 8—"12-ik a szegedi utászlaktanyában, Debreczeni hadnagynál. Uj kamarai választások elrendelését kéri az iparkamara. — Teljes ülés a kereskedelmi és iparkamarában. — (Saját tudósítónktól) A szegedi kereskedelmi és iparkamara szombaton délután Wimmer Fülöp elnöklésével ülést tartott. A for"mális előterjesztéseken kivit! az elnökség csupán három tárgyat tiizött ki az ülés napirendjére: az uj helyzet a kereskedelem és ipar szempontjából, javaslat uj kamarai válasz tások elrendelésére és a kamara 1919. évi ÜR ANlü Telefon: 872. Péntektől—vasárnapig Sardó Victor világhírű drámája után 5 felvonásban. Szereplők : SARP1NA kormányzó SCOT festő TOSCA énekesnő ELIFF.ORD amerikai HETTY nővére P EDRO börtönőr Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 2, fél 4, 5, 7 és 9. költségvetése. A költségvetés ugyanis a kamarák háztartására vonatkozó miniszteri rendelet értelmében a kamarák mindig az előző év november havában tartoznak a kereskedelmi miniszternek bemutatni. Napirend előtt az elnök a kereskedelmi miniszter munkásjutalmát adta át Varga Imre géplakatosnak és Katona Mihály kendergerebenezőnek. Az érdemleges tárgyakat dr. Tonelli Sándor referálta. Előadása során mindenekelőtt utalt egy 1916-ban a teljes ülés elé terjesztett jelentésre, amelyben szórói-szóra a következő szavak foglaltatnak: „Magyarország a háború után olyan forradalmi átalakulás elé kerül, aminőn sem Széchenyi idején, sem 48-ban nem ment át és amelyhez fogható legfeljebb akkor történt a nemzet é'etében, mikor Európába való beköltözése után elhagyta nomád életét és állandóan megtelepedett. A háborúnak egyik legfontosabb eredménye les2 egész társadalmi életünknek radikálizá'ódása és balra való eltolódása nem közjogi értelemben. hanem szociális jelszavak szerint." Ami ezekben az akkor jóslásnak tetsző megállapításokban el volt mondva, azóta pontrólpontra bekövetkezett. A forradalom lezajlott és ma nemcsak a háborút, hanem a régi jendet is likvidálni kell. A két föladatnak egyidőben való megoldása rendkivüli nehézségeket gördit az egész állami és társadalmi élet elé. A személyi demobilizáció, amelyet hőnapokra terveztek, néhány nap alatt önmagától megoldódott, de ezzel szemben annak a katonai anyagnak legnagyobb része, ainelylyel az iparnak munkát lehetett volna biztosítani. elveszett. Az ország egy része ellenséges megszállás alatt áll és ezzel egyidejűleg szénkrizis és pénzválság is fenyegeti az országot. Ilyen viszonyok közt kell belemenni a béketárgyalásokba és az államjog! kapcsolatban állott uj országokkal va'ó viszony meg teremtésébe, lehetőleg olyan szabadforgalom alapján; hogy az iparcikkek és mezőgazdasági termények számára a kivitel és az országnak a tengerhez való útja biztosítva legyen. Ezt keli követni a* nagy icldbirfök reformnak és az adópolitika uj alapokra fektetésének. Ehhez az szükséges, hogy az országban a rend fenntartassák és a kormányt íickforradalmak munkájában ne zavarják. Eddig a rend fen tartása nagyrészt a szervezett munkásság önfegyelmezése folytán s'kerül't, ma azonban a kormányt a rend fentartására és az uj rend megteremtésére irányuló munkájában mindenkinek, bármi vo't is az előtt a pártpolitikai állásfoglalása, támogatni kell. • Különösen áll ez a kereskedelemre és iparra, amelynek képviselői tartozhattak ugyan azelőtt különböző pártákhoz, de gazdasági és társadalmi kérdésekben mindig a radikálisabb állásponthoz állottak közelebb. E szempontok által vezérelve ajánlotta föl a kamara elnöksége az intézmény támogatását, az uj kormány kereskedelmi miniszterének és a Nemzeti Tanácsnak. Kapcsolatosan ezzel az elhatározással azt is javasolta az elnökség, hogy a történt nagy változásokra való tekintettel kérje a teljes ülés a kereskedelmi minisztertől az uj kamarai választások elrendelésé^ h's. Minden erkölcsi testületnek ina kötelessége, hogy ni mandátumot kérjen megbízóitól és annál helyesebb. ha a kamara ezt maga kezdeményezi, mert megbízatása már tulajdonképen 1916-ban lejárt és csak a háború folytán nem lehetett a választásokat megejteni. A teljes ülés mindkét előterjesztésihez hozzájárult. Ezután a teljes ülés az 1919. évi költségvetést tárgyalta le, amely a kamara bevételét 145,740 koronában, kiadásait pedig 144,562 koronában irányozza elő. Kimondotta azonban a teljes ülés, hogv előterjesztését csak ideiglenesnek tekinti és amennyiben az a szemoru eset következnék be, hogv a kamara területe megcsorbul, uj költségvetési javaslatot fog előterjeszteni a miniszternek. A teljes ülés dr. Landesberg Jenőt segédtitkárrá választotta és azután még néhány formális ügyet intézett el és a többek között' Krasznai Richárd újvidéki kültag lemondásával megüresedett tagságra Frank Gyula legtöbb szavazatot nyert póttagot hivta be. Szeged védőütege. A szegedi I—<11. lovas tüzérezred megérkezése alkalmából e^en ezrednek tényleges és tartalékos tiszti- és továbbszolgáló altisztikara. átérezve a nemzet és szent hazánk válságos helyzetét, a minden oldalról fenyegető ellenséges beözönlés elhárítására, amely különösen városunk, Magyarország szive ellen irányul, hazafiuai föilmzduMssal elhatározta, hogy önzetlenül, tisztán a kormány a rend és a város közbiztonságának támogatására minden rendelkezésre álló erő és eszköz fölhasználásával egy védőnteget állit föl, példaadásul az összes többi helybeli csapatoknak és a város tettrekész fiatalságának. Az üteg szervezését az ezredparancsnokság Bnrián Géza százados kezeibe tette le, aki ugy az összes tisztek, mint az altisztek és legénység föltétlen bizalmát bírja, akinek katonai pályája az ezred dicső működésével össze van forrva, akinek erős egyénisége és a Lázálom, amellyel a köréje csoportosult hazatérő harcosok viseltetnek, biztosítja ezen vállalkozás sikerét, A védőüteg fölállítása a teljes egészében hazatért ezred a.nyagából 2—3 napön belül megalakul és a város védelmére készen fog állni. Az alakulásiba lelépő tisztek eleve lemondanak minden különleges illetékről, csupán a nehéz harcokat becsülettel végigküzdött derék altisztjeiknek és legénységüknek — akik nagyrészt családos embereik — kívánnak megillető jutalmazást. A harcedzett hazafias magyar tüzérek kérik a város közönségének legteljesebb bizalmát. mert csak igy lehetséges a független szabad magyar nemzet és az ezt. képviselő népI kormány védelméhez sikeresen hozzájárulni. Varga Mihály és tisztviselői mély megilletődéssel tudatják, hogy szeretett munkatársuk KOHN GYULA úr rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult cégünknél eltöltött egy évtizednél hosszabb idő alatt mindenkor mintaképe volt a becsületes, vasszorgalmu, ritka kötelességtudó hivatalnok és hü kartársnak, akinek emlékét mindenkorra megőrizzük. Temetése vasárnap 24-én délután 2 órakor lesz a Margit-utca 26. számú gyászházból. Szeged, 1918. november 23-án.