Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-24 / 284. szám

Sufkfsi tőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A nxBfk&siláiéq íeíeforja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: trysT. ívre 48.— K. negyedévre 12,— K. Wévre . . 24.— K. e«v hónapra 4.- K Egyes szám ára 18 fiit. Pályaudvarokon 20. fJll. | Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. §28 ged leié vii. óvtoi yam, 284, szám. Vasárnap november 24. Quo usque tandem? irta: Juhász Gyula. Károlyi Miliáiy Belgrádban krisztusi ineg adással hallgatta a párisi helytartó, az uj Hoffmann tábornok gőgös vádjait, amelyek­kel egy .megölt rendszer bűnei miatt iliette az ártatlanul szenvedő Magyarországot. A ha­zai lapok, magyarul és franciául, versben és prózában hamut hintettek a régi ország bű­nöseinek fejére és a forradalmi magyar nép­köztársaság, a wifsoni elvek alapján álló test­véri megértésre és munkára hivta a világ összes szabat! népeit. A felelet erre a krisztu­si megadásra, erre a testvéri kéznyujtásra az, hogv a szerbek a demokrácia útját kato­riatogdosással és a fegyverszünet egyéb meg­sértésével. a hazai románok coriolanusi el­szakadással, a csehek égészen közönséges an­nektáló rablókalanddal terrorizálják a Ható sburgok és Hohenzol leniek imperialistáinak bűnei miatt a nyomor és szenvedés szélére jutott szegény cs szabad Magyarországot. Azt a. Magyarországot, amely elűzte zsar­nokait, fölszabadította összes népeit, amely a Tiszák és- Zelenskiek országából a demok­rácia és a kultura köztársasága lett. Kik azok. akik ellenünk vannak és ellenünk jön­nek és milyen jogon és mit követelnek tő­lünk? A szerbek, akiket dicső jelzővel illet a szerb cenzúra alá helyezett bácskai újság, a szerbek azt mondják, hogy ők demokráciát hoznak. Gyönyörű. Hát a Petár király or­szága az. amelyik ma, a diadalmas október 31. után bennünket akar tanítani demokrá­ciára? Nekem mondja, a tanárnak? Jászi Oszkár tanárnak. Kunfi Zsigmond tanárnak? A belgrádi konak demokráciája helyett ml szerényen megelégszünk a washingtoni Fe­hér Máz demokráciájával is. Sőt, nem js kell­olyan tnessze, mi tö.bb, nem muszáj tpég a szomszédba se mennünk. Mon général Kara­gyjOrgyevies" nekünk épen eféÉT a "FeTőfi"'és Kossuth Lajos, vagy s ií vous piait, a Világ vagy a Népszava demokráciája. A rác de­mokráciát tiszteljük a Balkánon, de a- ma­gunk históriai., földrajzi és jogi területén ma­gyar demokráciát akarunk és — a példa int —-j tudunk is már csinálni. A honi románok holmi román kultúrfö­lénnyel kezelik — Jászi Oszkárt és a magyar-' ságot, amelyet most ö képviselt a magyar vértanuk városában. Goga Oktavián hazai nemzete, mi szívesen átengedjük Önöknek ezt az uraságoktól levetett • román álpe­töfit, ezt a balkánleJkii ál d'Annunziót, az 'Ady Endre. Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Szép Ernő, Karinthy -Frigyes és Szomcrv De­zső modern magyar irodalma hasonló- érté­kű iisztát kér kicserélés végett a hazai és a balkáni románoktól és akkor tovább tárgya­suk a kultúrák fölényéről, hogy Vörösmarty, Petőfi, Arany egyenértékei felől ne is próbál­junk érdeklődni. A magyar demokrácia, a forradalmi népköztársaság pedig egyenesen esodálkozhatik azon. hogv a román bankok­rata urak és ügyvédeik, a népbutitó pőpáfc akarják jogra és báladásra tanitárii "Károlyi Mihály népét. És a hii csehek? Bankigazgatók és föl­desurak. régi és uj arisztokraták Csehorszá­ga annektájm akar Pozsonytól a Szepességig. Kramarz beszél Supka Gézával, a tipikus cseh tőkés a szegény, radikális magyar lateiner­rel. Háborús uszitők szavalnak Prágában, meghalt a német militarizmus, hát meg akar­ják csinálni a cseh militarizmus! A frigiai sapka helyett tábornoki sapkát tesz a fejére Klofác és azokat a soviniszta frázisokat, a melyek nálunk Vázsinyival' és Windiscii­gratzzel együtt papírkosárba kerültek, azokat most Massaryk hfi népe nevében óhajtják diadalra vinni nagycseh kapitalisták, bank és jószágkörmányzó na gyúr dk. Nekünk nem Lelett a Tisza István autckráciája, femé'em, Kamarzék nem gondolják, hogv november lő. után az ő autokráciáiuk 'diktatúráját ebsmsi jiik? A magunk zsarnokait eliiztük és most ílienséges zsarnokok bárdja alá hajtsux sze­gény. szabad fejünket? A francia nemzet dicső nemzet, az an­gol is az. az olasz is, a nagy Amerika is, de, pardon, Messieurs, mi azt is iót tudjuk ám, liogy Franciaország nem csupán a Gloire, de a Drayfus affér, sőt a Panamar pör hazája is, Anglia jiemcsak Shakespéret és Dickenst adta a világnak, de az utálatos puritánokat és a szégyenletes Casement ítéletet is és Amerikában nemcsak Wilson él és tizen, de petróleumkirályok ésí egyéb ingyenélő mil­liárdosok. Ember, világ, természet, istenek, az uj élő szobor, a megalázott és meggyalá­zott hűség és hősiesség élő szobra az uj Len­gyelország, La Hongrie. Republicaine kiált hozzátok, nem irgaloméri, nem kegyelemért, csupán igazságért. Mi tisztességes békét ajánlottunk bará­tainknak és ellenségeinknek. Mi tegnap és ma csodálatos és diadalmas'példáját adtuk élet­revalóságunknak, megcsinálva egv olyan vér­telen és békés forradalmat, amelynek párja nincsen az emberiség történetében. Mit akar­nak régi és uj ellenségeink? Azt akarják, hogy egy bolsevik! Magyarország jöjjön, Trockij és Lenin és- Liebknecht szel emében, egy uj Spartacus, aki letépve láncait, ame­lyeket gonosz barátai, és gőgös ellenségei sza­bad testére és lelkére tettek, a világ minden proletár és rabszolga népéve! egy . győzhetet­len táborba szállva, megrengeti a földet, hogy minde-n trónok és bálványok összedőljenek, egy hekatombába Pétárok és Poincarék, Rot­schildok és V.anderbiltek, Kra-marzok és Re­ventlowok, Fóchok és Mackensenek és győz­zön a világforradalom? Tu Tas voulu, óeor­"ges Dandin! Amerika élelmiszerese! szállít a központi hafalmakoak Az antant offenzívát kezdett Oroszország ellen. A pápa részi akar venni a békekonferencián. Forradalom Romániában. Dadapert, november 2.L A 'Politikai Hír­adó jelenti: A kormány az alábbi fölhivást bocsájtotta ki a népköztársaság minden nem magyarul beszélő népéhez: Németek, romáitok, ruthemk, szászok, szerbek, szlováköki A nagy háború rosszul végződött azok­ra, akik megkezdték. A királyok elpusztultak, az urak legyengültek. Isten is ugy akarta, hogy az győzzön, aki legtöbbet szenvedett, a nép, mert a nagy háború után jött az igaz­ságos forradalom, elküldte a királyokat é6 helyettük a szabad népköztársaság által vá­lasztott népkormány intézi az ország sorsát, a ti sorsotokat. Jól tudjak, h&gy Magyarűrszágou n nem .magyarul beszélő népek még töb­bet szenvedték, mint a magyarok, meri mivel nem értettétek az urak, a bifdk, a jegyzők, a csendörök nyelvét, körínyebb volt benneteket ' becsapni és kijátszani­De ne higyjétek ám1, hogy a magyar'nép sorsa sokkal jobb volt, mini a tiétek, A magyar nép sok milliója veletek szenve­dett, éhezett és ép ugy kivándorolt, min1 ti. A királyok és urak egymás elleti in­gereltek benneteket, azt mdndották, ma-, gyár, üsd az oláht, a német, üsd a ma­gyart, azért, csak azért, hogy -egymást üssétek és ne dolgozhassatok a saját ja­vátákr-a. Möst a néprendje következik. Tartsatok össze testvéreink, mert légi belső oi'enségc'tnk lesben állanak. Ha szétszakadták, egyenetlenkedtck, 'dk. mi erőre kapnak és visszajönnek á nya­kunkra. A nép rendjét ugy akarja megcsinál­ni. a népkormány, ahogyan azi, Ameriká­ban a bölcs Wilson elnök tanitja. Mindéit nép a maga szabad akaratából intézze dolgát, ahogyan legjobban tud boldogul ni. Minden nép a maga területén, megyé­jében, járásában, falujában méga britet rozzon afelett, hogy milyen nyetven akar tdnulni, birdiával, jegyzőjével .heszélpi. Azért ad a népköztársaság képmányit l állp

Next

/
Thumbnails
Contents