Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-23 / 283. szám

Síerlíf - . fcXEeíD, sARASZA/TCA '9, SZAtfk A »xe<rfees;»6ftéc »el<P?®r»|i': .305. ELŐFIZETÉSI ARA: eges? évre 48.- K. negyedévre 12.— K. 'Mf.-rp 24.— X. cgv hónapra 4.- " Egyes szám óra 18 fill. Pályaudvarokon 20. fii!. Kiadóhivatal) SZEGEí), KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAfA, A kiadóhivatal telefonja: 81. $zm®ú !9ts fis Avtoiy&íis i83 szam. Szombat, november 23. TörVíny a nemzetgyíUjí, tírífiiyhaMsági ís Hozsigi Választójogról - Választójoga van minden 21 éves férfinak és 24 éves nőnek, aki legalább hat év óta magyar állampolgár. - A nőknél az írni-olvasni tudás is szükséges. - A nemzetgyűlés tagjává választható minden 24 éves férfi vagy nő, akinek választójoga van. —• A választás községenkinti, közvetlen és titkos. - Az uj választójogi törvény a hivatalos lap szombati számában jelenik írneg. A német államtanács visszavonta annektáló határozatát. — Népszavazásra akarja b zni a döntést. — Hanging Magyarországba jön. A monarchiának közvetlenül Andrássy lemondása előtt különbékét ajánlott fel az antant Wilson december 3-án indoi Európába. — Előkészületek a bértárgyalásra. — A hadügyminisztérium a szerbiai eseményekről - A lengyelek nem törnek be Magyarországba. - A lengyelek bevonultak Lembergbe A népköztársaság kormányának nem volt szüksége politikai huzavonával: és köntörfalazással eltöltött 'hónapokra, hegy megalkossa azt, amire a Magyar Nemzeti Tanács nemzetgyűlése kötelezte. Pár nap alatt elkészült az uj választójogi törvényjavaslattal, a melyet a minisztertanács már elfogadott. Az uj választójogi törvény, amely a népköztársaságinak első néptörvénye, szombaton megjelenik a hivatalos lapban. Az uj választójogi törvény természetes a legdemokratikusabb alapelveken épült föl. A népkormánynak tehát nem volt szüksége statisztikai előtanulmányozásra és politikai bűvészkedésre. Alig volt még Magyarországnak ilyen: világos, egyenes és a kiforgatás lehetőségétől mentes törvénye, mint az . uj választójogi törvény. Itt nincs alkalom és mód a kibúvásra, ezer kautélákkai a népakarat érvényesülésének meghamisítására. Választójoga van minden 21 éves férfinak és 24 éves nőnek, aki legalább hat év óta magyar állampolgár. A nőknél külön föltétel az írniolvasni tudás bármely hazai élő nyelven. Választható minden 24 éves férfi és nő, akinek választójoga van. A választási eljárás köz.-* ségenkénti, közvetlen és titkos. Szinte ez az egész törvény, amelyen ezelőtt lehetetlen volt eligazodni és amelynek az indokolása magában véve is kötetekre rúgott. Az uj korszak szellemének törvényekben kell megnyilatkoznia. Az első néptörvény biztató igéreí I a demokratikus, szabad és boldog magyar jövendőre. A mai események közül az uj választójogi törvény jelentősége mellett a német államtanács közeledő, barátságos lépését Magyarország felé és mint — bár egyelőre elszigetelt — örvendetes hitr, hogy a tótok és románok is megnyilatkoznak már a magyar állameszme mellett. Mindenesetre vigasztaló —sok bajunk közt — már az is, hogy a nemzetiségek-már mernek mellettünk is szólni. A legújabb eseményekről1 szóló jelentéseink a következők: Budapest, (november 22. A Politikai Hirr adó jelenti: A hivatalos lap szombati számában jelenik meg az ni választójogi törvény, amelynek szöevege a következő; 1918-ik évi első néptörvény '« nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról: I. §. Nemzetgyűlést választójóga van minden férfinak, aki életének huszonegyedik évét betölt ölte és legakíbb hat év óta magyar állampolgár. Nemzetgyűlési választójoga vtín minden nőnek, aki huszonnegyedik évét betöltötte, légy alább hat év óta magyar állampolgár és bármely hazai élő nyelven irni-olvasni tud. II. §. A nemzetgyűlés tagjává választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van, ha éleiének huszonnegyedik évét betöltötte. III. §. A Választójogból ki van zárva: 1. Aki politikai jógainak gyakorlásiétól föl van függesztve, 2. aki közsegélyből él, 3. aki gondnokság, vagy csőd alatt áll, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva, l. aki üzleténél, vagy foglalkozásánál fogva erkölcs rendészeti ellenőrzés alak áll. IV. § Nem választható a nemzetgyűlés tagjává, aki a választójogból ki van zárva. V. §. Választójogát csak az gyakorolhatja, aki a választói névjegyzékbe föl van véve. A választója gót csak személyesen lehét gyakorolni. Mindén választónak csak egy szavazata van. VI. §. A választás községenkint, közr vetlenül, titkos szavazással történik, VII. §. Törvényhatósági és községi választójoga van minden férának, aki életének huszonegyedik évét betöltötte, legalább luit év óta magyar állampolgár, legalább fél éve ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van. Törvényhatósági választójoga van minden nőnek, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, legalább hat év (Ha magyar állampolgár, bármely hazai élő nyelven irni-otVasm tud, legalább fél év óta ugyanabban «