Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-23 / 283. szám

2 DKTjMAU Y AR088Z A ft Szeged, 1918. november 33. községben lakik, vagy ott lukasa van. A 11—VJ. és Vili ik paMgrafitsákbm fog­lalt rendelkezések kiterjednek a törvény­hatósági és községi választójogra is. VIII. §. A népkormány köteles a je­len törvény végrehajtása végatt szüksé­ges mindennemű szabályt (választói név­1 jegyzékek előkészítése, választási eljá­rás, választás módja stb.)sürgősen meg­állapítani. Ez a szabályozás, amely ren­delettel is történhátik, nem érintheti a jelen törvényben foglalt rendelkezéseket. A magyar népköztársaság kormánya: Károlyi Mihály s. k.. Bartha Albert s. k., Batthyány Tivadar s. k., dr. Berinkey Dénes s. k., Buza (Barna s. k., Garami Ernő s. k.. dr. Jászi Oszkár s. k., dr. Kunti Zsigmond s. k., Linder Béla s. k., Lo­vászy Márton s. k„ dr. Nagy Ferenc s. k. A német-osztrák államtanács a követke­ző hivatalos közleményt adja ki: A magyar kormány német-osztrák kül­ügyi hivatalánál: tiltakozást jelentett be az ál­lamtanácsnak ama határozata ellen, amely a myugatmagyarországi vármegyjek bekebele­zéséről szólott. Az állmtanáes külügyi hivatal előterjesztése alapján a következő határoza­tot hozta: A német-osztrák köztársaság állam­tanácsa attól a kívánságtól eltelve, hogy zavartalanul íéntartsa a barátságos vi­szonyt a nyugatmagyarországi várme­gyékben lakó németeknek megadatni kí­vánja a népek önrendelkezési jogát, a melyet a magyar kormány többrendbeli nyilatkozata szerint minden más népnek Magyarországon meg akar adni. Az ál­lamtanács a békekonferencián azt az ál­láspontot fogja képviselni, hogy a nyu­gatmagyarországi vármegyékben lakó németeknek alkalmat kell adni arra. hogy önrendelkezési jogukat teljesen szabadon gyakorolhassák. Ez a nyilatkozat, amelyet az állam­tanács 1913. november 17-én kibocsátott, • válasz volt a nyugatmagyarországi né­met parasztnép küldötteinek kérésére, a melyet az államtanács elé terjesztettek, de az államtanácstól távol áll a szán­dék. hogyi ezekben a kérdésekben valamit is kezdeményezzen vagy agitatórikusan járjon el, Nyugat-Ma­gyarország német területeit nem kí­vánja unnektdlni, de igényt tart arra. hogy a békekonferencián e területek lakossága számára követelhesse, , hogy ö maga dönthessen államjogi hovatartozása fölött. Bécs, november 22. A nemzetgyűlés mai ülésén beterjesztették az államnyiiatkozatot a nyugatmagyarországi területekre vonatko­zólag. Elienbógen képviselő a következő mó­dosítást indítványozta: A béketárgyalásokon arra kell töre­kedni. hogy német települések olyan ön­rendelkezési jogban részesüljenek, mint ami­lyet a magyar kormány ismételt nyilatkoza­taiban Magyarország egyéb népenek biztosí­tott. Kijelenti, hogy ezt az indítványát azprt teszi, mert nem akarja, hogy ez a kérdés haszontalan konfliktusokat okozzon a ma­gyar kormánnyal. Neintenfel képviselő magyar lapoknak ama híresztelése ellen fordul, mintha Német-Ausz­triábam azt teryeznéh, hogy csapatokat küld­jenek Mdgyarotfezágba, hogy a hzóbanforgó területekéit erökzakkal cSatotják Német-Ausz­triához. Ezek a hírek elejétől végig hamisak. Dr. Renner államtitkár kijelenti, hogy a nyugatmagyarországi németek nemzeti saját­ságaival és önrendelkezési jogával szemben táplált rokonszenvünk nem szabad, hogy oda­juttasson bennünket, hogy szép szavaktól megrészegedjünk. Ha mint nemzet imponálni ákarünk, előbb önmagwikat kell fegyelmez­nünk. Az államtanács ezt a kérdést a legna­gyobb gondossággal vitatta meg és a déli órákban közölte álláspontját a magyar kor­mánnyal. MegbizoVaink nyilatky^atunktiai Buda- 1 pest te utaztak, hogy a magyar kdrindiiv­nyal élelmiszerek szállítására nézve szer­ződést kössenek. Ebben a pillanatban tehát bizonyos szerző­désszerű viszonyban vagyunk Magyarország­gal és csak nemzetünk tekintélye csorbulna mások előtt, ha most itt ugyanabban a pil­lanatban, amelyben egy szerződést kötöttünk, beszédeket tartunk, ümeftyék tulmennék azon, ami lehetséges és elérhető. Ajánlja Elienbógen módosításának az elfoga­dását. Szavazás után eltagadták az állam­nyilatkozatot Elienbógen módosításával. Koppenhága, november 22. A Telegrapli Company washingtoni távirata szerint Lun­sing államtitkár európai kőrútjában Magyar­országot és a Balhátit is meg fogja látogatni. Budapest, november 32. /Közvetlenül gróf Andrássy (Gyula. (közös külügyminiszteri állá­sáról. való lemondása előtt — falún egy-két órával a lemondás előtl — rendkívül érdekes és fontos értesítés érkezett Bécsbe' a közös kül­ügyminisztériumba. A francia kormányköröktől jött a jegy­zék és válasz vtíit gróf Andrássy Gyulá­nak. mint a közös külügyminiszternéla monarchia, nevében az antant kormányai­hoz intézett békeajánlatára, A jegyzék­ben arra kertek választ a közös külügymi­nisztertől, milyen területi és gazdasági ál­dozatokat hozna a monarchia, ha az an­tant hajlandó volna béketárgylósokat kez deni. A felirat igen barátságos hangon rótt megszerkesztve, de pontokba foglalt határozott választ kért a feltett kérdésre. Károly király azt kívánta, hogy (András­sy azonnal adja meg a választ és evégből ma­radjon hivatalában, azonban gróf Andrássy Gyula arra való hivatkozással, hogy .Magyar­ország elszakadt Ausztriától és már külön ma­gyar külügyminisztériumot állit fel, fenntar­totta lemóndását és elhagyta a külügyminisz­tériumot, Érdekes, hogy a jegyzék ennek foly­tán válasz nélkül maradt. Az esetről tudomása van Károlyi Mihály­nak is. Bécs, november 22. Hágán át érkezett londoni híradás szerint Wilson elnök decem­ber 3-án indul el Európába. Az elnök egy szállító gőzös fedélzetén érkezik és kíséreté­ben lesznek Lansing, Backer, House és Roöi. Bern, november 22. A Times szerint Versaillesben nagyban folynak az előkészü­letek az előzetes béketárgyalásra. THanoii­ban, ahol a plenáris tanácskozás lesz,. a-nagy­termet és a kastély berendezéseit sürgősen átalakítják. A tükrös terem, amelyben a béke­szerződést fogják aláírni, már elkészült. Bécs, november 22. Berlinből táviratoz­zák: A milanói .Secoló párisi jelentése szerint az antant a. német nemzetgyűlés egybehivása előtt nem akar végleges béketárgyalásba bo­csájtkozni Németországgal. Budapest, november 22. A hadügymj. niszteriurrr sajtóosztálya közli: Néhány bu­dapesti napilap ma azt a hírt közölte, hogy Szerbiában forradalom tört ki és Péter szerb királyt megölték. A (hadügyminisztérium nyomban tudakozódott minden irányban, de eddig a hirt még sehonnan sem erősítették meg. A hir mégis valószínűnek látszik, inert az utóbbi inapokban a hadügyminisztériumba érkezett jelentésekből ítélve egyáltalán nincs kizárva, hogy Szerbiában ilyen események játszódtak le. A szerb hadseregről napok óta az a hir érkezik, hogy a katonák fáradtak, haza akarnak menni és egyes helyeken osz­ladozni kezdtek. A hadügyminisztérium tehát' anélkül, hogy hivatalos megerősítéd/t kapott volna a hírről, nem tartja kizártnak, liágy Szer­biában csakugyan vannak bizonyos moz­galmak, de hogy ezek a jelenségek milyen formában robbantak ki, arról semmi közelebbi hir nincs. Budapest, november 22. A szepességi lengyel betörés hírére vonatkozóan Stami­revszky Ligcza Tádé levag, a lengyel kord mány budapesti követe a következő kijelenj tést tette: — Fogalmam sincs róla, hogyan terjedi el ez a hir. hogy 20—30 ezer 'főnyi hadsereg akar betörni Magyarországba. Nekünk annyi katonánk sincs, amennyivé! Leniberget tne;. tudnók védelmezni az ukránck ellen. Legfel, jebb arról lehet szó, hogy határmenti kisebb csoportok parancsnokai akartak kirándulás rendezni Magyarországba. Viszont tudomá; som van arról, hogy Orovában (Árvamegye) ahol a fosztogatások állandóak, a lakossá kert tőlünk védelmet. Fölhatalmazás alapján kijelentem, hogy Lengyelország őszinte kívánsága Ma­gyarország területi integritását felttar­tani, inert egyáltalán nem érdeke, hi\gy egy nagy Csehország fogja körül. Varsó, november 22. A lengyel távirat ügynökség jelenti, hegy Roja generális a ne gyedik és ötödik gyalogezred élén esiitörtö kön bevonult Lembergbe. A rutének ke'et fel: visszavonultak. Románok a magyar álla területi integritásáért Budapest, november 22. Szabó Lajos pk bános, a halmii nemzeti tanács elnöke a kc vetkező jelentést küldte Nagy Vince á!;ar ti/kárnak; Az ugocsai románok 17-én Turcon a ottani papok, katonák és parasztok bevonási vai gyűlést tartottak, amelyen egyhangúic rámondották, hogy ők semmi körül,meny között nem akarnak Magyarországtól els'J kadni. Az angol trónbeszéd London, november 22. (Reuter.) A t'eD . házban ma fölolvasták a trónbeszédet, aite többek között azt mondja, hogy a íegyve sziineti szerződés hamarosan becsületes, ta tós bekére nyújt kilátást, A trón beszéd e után az erők egyesítésére hivja föl a néP és további kitartásra, ma.id ígéretet tett a v lasztójog kiterjesztéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents