Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-29 / 256. szám

219 DELMAGYAK0R8ZÁG (Szeged, 1918. október 31. Soós Istvánt választották Hódmezővásárhely polgár­mesterévé. Szeged hátráltatja a várost a fejlődésben. Hódmezővásárhelyről jelentik nékünk: Szombaton tartotta Hódmezővásárhely tör­vényihatósága októberi rendles közgyűlését dr. Justh János főispán elnöklósével. A 'bizott­sági, tagok teljes számban megjelenítek. A közgyűlést kevéssel 9 óra után nyitotta meg az elnök. Első tárgy a, polgármesteri jefentés volt, amelynek kapósán dr. Soós István li. polgármester előadta, hogy a búzatermés ké­tes és a legnagyobb takarékosságra van szükség, hogy a lakosságot éhínség ne fenye­gesse. \ Á; : i Ezután az uj polgármester választása kö­vetkezett. A záros határidőre két pályázat ér­kezett: dr. Soós István h. polgármesteré és ISzathmáry Tihamér főkapitányé. A szavazást megelőzően Kovács József bizottsági tag azt indítványozta, liogy tekin­tettel a zavaros politikai viszonyokra és ar­ra, hogy a közelben ugy is tisztujitás követ­kezik be, hftláfiaza el a közgyűlés <t pdfgár­mesteirválasztást, A közgyűlés az indítvány fölött napirendre tért. Az elnök kijelölte a jelölő bizottság tag­jait ás megkezdődött a szavazás, amelynek tartamára az elnök az ülést felfüggesztette. Mindkét jelöltnek a pártja erős volt. Végre a szavazási határidő eltelte utáni elnök az ülést újból megnyitotta s D. Nagy Sándor, a szavazóbízotfság elnöke a legna­gyobb érdie'klődés közepette olvasta. Kel az eredményt, amely szerint leadtak összesen 175 szavazatot, amelyből 96 szavazatot Soós, 76-oÜ Szathmáry kapott. Eredménytelen 3' szavazat. " j Igy 20 szótöbbséggel a\z elnök dr. Soós Js tje áii t> Hódmezővásárhely meyválasztóft pld gór mesterének ngiliufaiilotki. Soós ekkor letette a hivatali esküt, majd a főispán a következő beszédéét intézte hozzá: — Üdvözlöm Önt, mint Hódmezővásárhely 1. h, város uj polgármesterét, az ön eddigi munkásságát ez a város azzal honorálja, hogy a legeOlső tisztviselőjévé emelte. Ez a város elvárja Öntől, (hogy teljes munkaké­pességét, fizikai és szellemi erejét szülőváro­sa szolgálatába állítja. Elvárjuk Öntől, hogy -gondoskodik a közélelmezés megjmfitófiá'ról, szivérú vipcH M közcsend, a közYénd és személy biztonság ügyét. Reméltem, hogy Ön tudni fog és tudni akar cselekedni. Ezek után újólag ü d vözlöm. Élj e-nzés.) A meleghangú üdvözlő beszéd után az uj polgármester emelkedett szólásra, aki töb­bek közt a következőket mondotta: — Méltóságos Főispán ur! Tekintetes tör­vényhatósági bizottság! Az első szavam, há­lám és köszönetem kifejezése- azért, hogy dí­szes állásra emeltek. Nagyhangú Ígéretet nem teszek, mert. ugy fogom fel, hogy .johb keveset igérnj, de sóikat tenni. Mégis vázla­tosan meg akarom jelölni azokat az i rányel­veket. amelyek engem a jövőben vezérelnek. A meglevő jogszabályoknak a törvény teljes szigorával, szószierint való alkalmazását a 1 ájóo'sságrja nem tartom helyesnek. Aki igy csinál, az lehet bürokrata szempontból kiváló közigazgatási tisztviselő, de a megelégedést fel nem kelti.. Lényeges a háború utálni közigrpggMsi állapot. Itt elsőrendű a mulaszthatatlan kö­telességünk azokon segíteni, akik bénák, ropcjkápiltdík lettek. Hz 'özvegyeken és árváikdjn, akik esn hádfen ki rí ójukti t elvesztették. Ez ugyan az állam feladata, de az ország váro­sokból és községekből áll és igy ebből a. mun­kából nekünk is ki kell vennünk a magunk részét. Van egy -fontos nézetem is. Mindnyáj,unk előtt tudott dolog, liogy dacára annak, hogy mi az ország egyik legnépeiiebb városa va­gyunk, mégsem tudtuk elfoglalni azt a helyet, pmely bennünket megillet. ObjtókHV igazság, hogy mikor a háború jött, ahol adni kellett, xui adtunk. Adtunk többet 15.000 katonánál. adtunk .pénzt és gabonát és mégsem tudtuk előretolni magunkat. Ennek okát én a geog­ráfiai elhelyezkedésünkben látom, mely ránk nézve hátrányos. Ugyanis közvetlen szom­szédunk (a testvérváros: Szeged, Minthogy népesebb éts kulturáltabb. előhalhdásával bennünket hátráltat. Törekvésem lesz, hogy minden alkalmat megragadjak ennek a vá­rosnak a fejlesztése érdekében. Legfontosabb munka a, háborús romák eltakrfiritásn. Az a rpeggyőződésem, hogy a tisztviselő minden értéke ott kezdődik, hogy becsületes és tisztakezü. Tiszttár-saimmal a kollegiális Szeretet éirzéstével, de teljes szigorúsággal \aknmk együtt munkálkodni. -Ezek után Isten áldását kénem a Méltó­ságos Főispán úrra, a tekintetes törvényha­tóságra — és szeretett édes magyar hazánkra. (Éljenzés a munkapárton.) A székfoglaló beszédhez Balogh -Sándor bizottsági tag szólt hozzá a következőkben: Tudomásul veszem az uj polgármester prog­ramját. Sokat és sok jót igér. Én ezek után. nem is kérek tőlle jobbat és többet, osak az igéret megtartását. Indítványozom, hogy az uj polgármester székfoglaló beszédét nyo­mtassa ki a közgyűlés. A közgyűlés az indít­ványhoz hozzájárul. Az elnök elrendeli, hogy pályázat írassék ki a megüresedett főjegyzői állás betöltése, egyúttal gondoskodás történjék polgármester helyeitosrőt is. A következő tárgy az üresedésben . levő íidótisat! állás betöltése. Erre 6 pályázó kö­zül nagy szótöbbséggel Ororecz Jánost vá­lasztotta meg a közgyűlés. A közgyűlést ez­után délutánra halasztották. A közgyűlést délután folytatták, amikor áis tárgyalásra került a tisztviselők 100 száza­lékos fizetésemelési kérelme. Ezt a kérteimét a eisztviselőknek a közgyűlés — nagy szociá­lis érzékkel.— leszavazta. Több lényegtelen ügy letárgyalása után az élnök a közgyűlést bezárta. D. A. Vezérkarunk vasárnapi jelentéséből Budapest, október 27. Hivatalos jelentés. Olasz harctér: A Brentától keltetve emelkedő hegységekben a csata változatlan hevességgel tart. Az egész napon át dühöngött a harc. A Col Caprilé területén az ellenség időközben elért előnyeit ' ellenlániadá&aiink folytán tel­jesen elvésztette. Az Asoüonot -elkeseredtt vias ko-dás után a negye,lik hadosztály rohammal! visszafoglalta. A Pertica ellen harchavetett zászlóaljunknak az e-sti óráikban sikerült a hegycsúcs lábáig eljutnia, éjjel pedig <>z is kezwíkbe került. Az olaszoknak azon kísérle­te, hogy Fontana iSecca vidékén kiterjeszked­jenek, -erős gyalogság és tüzérség harcba ve­tése ellenáre is sikertelen maradt. Csapataink teljesítményed: az előbbi harccík legnagyobb fegy vert étjyivel -szemben semmivel sem ma­radnak mögötte. A -Piave mentén tegnap a tüzérségi harc tovább folyt. Az éjjel a. Mon­té! Io mindkét oldalán az antant nagy táma­dást intézett. Azokon a pontokon, amelyeket az ellenség a folyó l>alpartján átléphetett, folynak a küzdelmek. Balkáni harctér: Kragnievácot ntővéd­tareok közben az ellenségnek átengedték. A vezérkar főnöke. Az osztrák-németek tiltakozása Andrássy békejegyzéke ellen — Csatlakozni fognak a német birodalomhoz. — Bécs, október 28. A német-osztrák kép­viselők körében, i-lletőleg a német nemzeti ta­nács tagjainak kebelében, akik ma megjelen­tek a képviselőháziban, mérhetetlen izgatott­ságot és felháborodást keltet'; Wilsonihoz inté­zett jegyzékünk. Azt mondják, hogy gróf An­drássy Gyulának semmi joga az ő nevükben beszélni, még kevésbé Ihliivatott arra. hogv kü­lön bekére tegyen javaslatot. Dr. Sylvester, a képviselőház volt elnöke, igy nyilatkozott: — Egészén képzelhetetlen és egyikünk sem fog abba beletörődni, hogy gref Andrássy Gyula, alki itt Bécsben senkit sem képvisel, a Német-Ausztria nevében beszéljen és ilyen gazságot kövessen el. Ugy 'vélekednek a német-osztrák képvi­selők. hogy a jegyzék kísérlet a dinasztia meg mentésére és most a német-osztrák képvise­lők el vannak tökélve arra. hogv a Nemzeti Tan-ács legközelebbi ülésén nyíltan ki fogják mondani Német-Ausztria csatlakozását a ne­met birodalomhoz. Az az általános fölífogás, ihogy egész nemzeti -jövőjük veszedelemben van. mert Németország ezentúl majd halla­ni sem akar a német-osztrákokról, de közvet­len veszedelmet is jelent a jegyzék, mivel a német birodalom ezentúl nem ad eleséget Német-Ausztriának. Bécs, október 28. Az osztrák képviselők közt nagy izgalmat keltett a külügyminiszter jegyzéke a külbékére vonatkozóan. A leg­utóbbi események, főképpen a Budapesten történtek után, számoltak ugyan ezzel a le­hetőséggel. de még sem hitték, hogv ez ilyen hamar bekövetkezik. Gróf Burián eredeti szö­vegében, amelyet az osztrák delegáció kül­ügyi bizottságának zárt ülésén bemutattak, nem volt szó különibákéről, Andrássy a szö­veget megváltoztatta. A német képviselők kijelentik, hogv most már a nemzeti tanácsnak a tettek mezejére kell lépni és a -rnaga részéről tanácskozást kél! kezdeni az antanttal és a többi államokhoz ós monarchikus ákamformákhoz va'ó viszo­nyainkat pontosan meg kell szabma. Becs, október 28. A német-osztrák nem­zeti t-anjáds végrehajtó bizottsága ma ülést tartott, amelyen mindkét elnök, dr. Wind­hoffer és Seitz jelentést tettek a gróf Andrássy külügyminiszterrel! folytatott megbeszélésről. Egyben ismertettek a magyar-osztrák válasz­jegyzék s-zövegét és közölték az erre vonat­kozó íkormánymagyarázatot. Az antant teltételei a fegyver­szünetről Bécs, október 28. Mint a Tirnies Párfebó! jelenti, a szövetségesek Versailles! haditaná­csa befejezte tanácskozását. Határozatát kö­zölte a szövetségeseik kormányaival. Az an­tant hétfőn vagy kedden teszi közzé a fegy­verszünetre vonatkozó föltételeit. Bécs, október 28/ A Petit Párisién jelenti, hogy az antant megállapodott a fegyverszü­net föltételeiben. Ezek a föltételek olyanok, hogy az el fenség részéről lesetetienné teszi a |admü(vete:tek üiból való megkezdését. Az •antant békeföltételeiről még folynak a tanács­kozások. •

Next

/
Thumbnails
Contents