Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-29 / 256. szám

Szeged, 1918. október 29. DELM AGYARORSZAG Szeged állásfoglalása a politikai válság dolgában — Csatlakozás a Magyar Nemzeti Tanács programjához. — Nagyszabású 'népgyűlést tartott vasárnap délután Szeged munkássága és demokratikus polgársága a Klauzál-téren, a Kossuthszobor előtt. A népgyűlés, amelyet a szociáldemokrata-, Károlyi- és radikális-párt szervezetei hiviták össze szombaton este, délután negyed négykor Fürtös Sándor, a szociáldemokrata párt titkára nyitotta meg. Ajánlatára egyhangú leikésedléssel dr. Becsey Károlyt elnöknek, dr. Holló Jenőt pedig jegyzőnek választották. Dr. Becsey lelkes éljenzés közben lépett a pódiumra. Rövid beszédben ismertette a mai politikai helyzetet, majd tolmácsolta a főkapitánynak azt a kérését, ihogy a katonák tartsák magukat távol a gyűléstől, nehogy fölöttes hatóságukkal emiatt bajuk legyen. Zajos tiltakozás fogadta ezt a kijelentést. — Egv ember se menjen el! Mindnyájunk érdekéről szó van! A harctéren jók voltunk, ugyne? — hangzottak az indulatos fölkiáltások minden oldalról. Dr. Becsey Károly ezután folytatta beszédét. A 'hatalmon 'evők még mindig nem akarják elhagyni helyeiket, — mondotta, — még mindig abban reménykednek, hogy sikerülni fog nekik megakadályozni a népet abban, ihogy sorsa fölött maga rendelkezzék. A talán még legutolsó pillanatban csak egy ember vezetheti ki az országot ebből a katasztrófából: gróf Károlyi Mihály. Benne összpontosul az ország polgárságának bizalma és reménye. (Lelkes éljenzés.) Károlyi már meg alkotta azt a testületet, azt a hatalmi csoportot, amely az ország sorsát ezután a kormány megkerülésével irányítani fogja és kiboasájtotta már iföllhtivását h's a nemzethez. Nekünk pedig kötelességünk, hogv ehhez csatlakozzunk ! Lelkes taps és éljenzés fogadta a gyújtó •beszédét, amely után Almássy Endre állott föl szólásra. Petőfinek egy gyönyörű forradalmi versével kezdte föiszólalását: Konduljanak meg a vészharangok! Ezután lelkes szónoklatban vázolta az fejők történelmi jelentőségét. a sorsdöntő időket, amelyeket nem szabad tétlenül elmúlni hagyni. Beszédét ezután így folytatta: És arn'kcr a pillanat 'irtózatos nagyszerűsége villámgyors elhatározást követelne, mit látunk ligen t. Népgyűlés? Cselekedet he'vett hetek óta tétován töprengnek, — gyámoltalanul kísérleteznek — ostoba játékot űznek. az ország testére kockát vetnek. Ugy tesznek, imliint a cipfliző gyerekek, — minden órában másik nevet búznak ki a Nemzeti Kaszinó tagjainak névsorából — s a kihúzott név viselőjét próbálják fölhasználni, hogv mentsék vele, nem ezt a szerencsétlen országot, — de az ő még szerencsét'enebb csztályuralmulkat! — mely ide — a végpusztulás kapujához vezette — a sir szélére űzte jobb sorsra érdemes hazánkat. Mintha bekötött szemmel, bedugott füllel játszanák a maguk ezerszer levitézlett kisded játékait és mintha nem akarnának. nem tudnának látni, mintha nem akarnának és nem tudnának halkmtep Beszélt ezután arról az igazságtalanságról, hogy a magyar vér mint folyik szerte a világon, idegen célokért, a Hoihenzótlern-ainasztia fennmaradásáért. Majd fölolvasta a nemzethez intézett prckiamáció teljes szövegét, amelynek változatlan elfogadását kérte. Beszédét hatalmas taps és éljenzés közben igy fejezte be: - Ha minden polgár fájó, sajgó lelkét egy csomóba , gyűjtenék — s ez a fájó lélek maga írná le azt. Ihogy mi fáj nek; s — minek az orvoslását kivánja — ez vérző, sajgó nagy magyar lélek Se Írhatott volna mást le, mint aimij a budapesti programban van. Fogadják el önök is. Ugy áldja meg Önöket az Isten, aihogy becsületes elhatározások mellett állhatatosan. — magyar tisztességgel Ijfkarianak! iHollós és Juhász beszéde.) A következő szónok dr. Hollós József volt, aki viharos lelkesedés köziben a következő beszédet intézte a népgyűléshez: — Trónok roskadoznak, államuk, sulyedtiék ei és uj államok születnek egyte naptól a másikra, országok határai: omlanaK. te és szappanbuborék módjára szétfoszlanak megdönthetetlennek hitt kormányzási ervek és politikai hitvallások: s ebben az óriási világrengésben,, ebben a forradalmi atmospherában sziklaszilárdan áll még ina is a magyar reakció. Szégyen és gyalázat, hogv az elnyomás, a politikái rabszolgaság utolsó fellegvárául Magyarország maradit meg, az a Magyarország, amelyre Kossuth Lajos idejében világszerte ugv tekintettek, mint a szabadság zászlóvivőjére. Mivé lettek a március hagyományai? Mivé lett Petőfi forradalmi tüze és Kossuth Lajos lángtelkének megnyilatkozása? Magyarország a kiegyezés után a korrupció posványába merült és a sőpénzzel. bárósitássai, szuronnyal és pálinkával összevásárolt szaivazó tömegeik parlamentjével tartották fenn a .hatalmukat a grófok és — zsiványok, akik ebből a' természettől olyan dúsan megáldott országból a tüdővész, kivándorlás, a szegénység és elbutulás országát csinálták. —- A nagy francia forradalom dicső szabadság jelszava a kizsákmányolás szabadságává és az éhenhalás szabadságává változott. Ilyen viliágban, ilyen országban élni tovább nem akarunk! Mi egy szabad, békés boldogulni tudó, gazdag Magyarországban akarunk élni. — Hányszor határoztam el a háborít előtti időkben, Ihcgv kivándorlók ebből a rabszolga országból, egy szabad és tisztult hazába, de valahányszor erre gondoltam. ,mindig szivembe nyilallott a költő szava: .„Itt élned, halnod keli!" És nem lehet nagyobb kötelességünk, minthogy épen Magyarországon hintsük el a föllviktgosodás és tettrekészség csiráit. És rájöttem arra. hogv a írni legnagyobb ellenségünk a saját gyávaságunk, a mellyel századok óta szótlanul tűrtük a ránk rakott rabigát, ahelyett, bogi/ rég leráztuk volna. Szavaimat a magvar forradalom legnagyobb élő költőjének, Ady Endrének né• hán\ verssorával fejezem be: iDunániak Oltnak egy a hangja, •Morajos, bus halottá hang, Árpád honában jaj annak, Aki ne niiir ós nem bitang! Miikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot? Mi összetörtek, elnyomottak, 'Magyarok és nem magyarok! Mieddig lesz még ur a betyárság? És pulya had' mi millióik? Magyarország, népe meddig lesz Kaíitkás seregélyfiók? Bus koldusok Magyarországa IÍ8 ma se hitünk, se kenyerünk, , Holnap már minden a miénk lesz, Hogy ha akarunk, ha merünk! Juhász Gyula, az országos' nevű poéta szónoki lendülettel és hévvel a következő gyönyörű beszédet mondta: — Polgártársak, ne feledjétek el e perctől soha többé: az a Kossuth Lajos, aki itt áll e téren, melyen Szeged népét nemzetem büszkeségének nevezte, nemcsak szobor ma, a melyre hervatag koszorúikat és hervadt frázisokat tehet akasztani, de mindenek előtt az igazi magyar demokrácia élő lelkiismerete! —- Ez a demokrácia ma az általános, titkos. egyenlő, a nőkre-is kiterjedő választójogot követeli, amely nélkül tovább nincsen étet! — E demokrácia nélkül a magyar sza5 ! — badság üres frázis, a magyar dicsőség meddő és keserű véráldozat, a magvar igazság a nagyurak hazugsága! Ma Kossuth rajost éltetni fölösleges, nemcsak él, de diadalmasan uralkodik ő a lahane politika összes éliöihaio11jain győzedelm esíkedve. Most győz az a Kossuth, aki 48-ban meg mutatta a népnek a demokrácia útját és 49ben kiadta az útját az erőszakos hatalomnak! Ha Ferenc József regimentje elfogyott, élrti fog a Kossuth Lajos regimentje! Juhásznak hatalmas tetszéssé fogadott beszéde után Sipos Iván szólalt föl. Rövid, tetszéssel fogadott beszédében vázolta a legutóbbi időknek forradalmi jellegű eseményeit, a kormánynak a szabad sajtóval szemben tanusitott zsarnoki állásfoglalását, végül kifejezte azt a nézetét, hogy ami ezek után következhet. nem tehet más, mint 'Magyarországnak teljes demokratizálódása, a gyors különbéke és a Németországtól való elszakadás. Ezután Ábrahám Mátyás mondott nagy éljenzéssei fogadott beszédet, majd dr. Hollós Józsei előterjesztette a következő határozati javaslatot: Szeged népe megbélyegzi a hatalom birtokosainak eljárását, hogy a legnagyobb veszély idején, mely Magyarországot ezeréves fennállása óta valaha is fenyegette, szűrő-nyakkal és elkobzásokkal akarja elnémítani azokat, akik egyedül képesek az országnak azonnali békét szerezni és a nemzetiségekkel való testvéri megegyezés alapján a független és szabad Magyarország egységét biztosítani. Szeged népe azoimali békekötést követel. Kijelenti, hogy az ország ügyeinek •intézésére a Magyar Nemzeti Tanácsot ismeri el, programját teljes egészében magáévá teszi. Fölszólítja Szeged város törvényhatóságát, hogy azonnal hívjon össze rendkívüli közgyűlést s a Magyar Nemzeti Tanács programját tegye magáévá. Fölszólítja Szeged város képviselőit, hegy jelentsék ki csatlakozásukat, vagy tegyék le mandátumukat. Végül dr. Becsey Károly intézen rövid, megkapó búcsúszavakat afc egybegyűltekhez, akik 'ezután elénekelték a Himnuszt és rendben szétoszlottak. A szegedi felsőbb ifjúság csatlakoz ti kivárt a mai forrongó időkben a radikális politikai pártokhoz. Az az elv vezeti őket, hogy a forradalmi események elsősorban éppen a fiatalságért vannak, hiszen ezekben a' napokban a jövő ágyát vetik meg és a jövő nem más, mint a mai fiatalság. Ettől az elvtől vezére'tetve a szegedi ifjúság Kedden délután négv óraikor a Klauzál-téren nagv ifjúsági népgyűlést tart. A népgyűlésen bejelentik a szegedi ifjúságnak a budapestit egyetemi ifjúsághoz való csatlakozását, és szolidaritását; és - csatlakozásra szólítják föl az „egész ország ifjúságát. Orosz-L?nqye£o szágból visszavonták a magyar-osztrák csapatokat Bécs, október 28. Orosz-Lengyelországnak a monarchia által megszállott területeiről visszavonták a magyar-osztrák csapatokat. A császári királyi sajtóhaidszállásról je• lentik a Magyar Távirati Irodának: Mint jói értesült helyről közlik, egyes lapoknak az a híre, 'liogy) 0 rosz-4 .e n g y el országból vissza-' vonták a magyar-ioisztták csapatokat, teljesen alaptalan. 1