Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-26 / 251. szám

MAGYARORSZÁG Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁm. A szerkesztőség telefonja: 305, ELŐFIZETÉSI ARA: egesz évre 48.— K. negyedévre 12.— K. félévre . . 24.— K. egy hónapra 4.— K, | Egye™ aBám ára 18 fillér, Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁWt. ;A kiadóhivatal telefonja: 81.: Szeged 1918. YSf. évfolyam, 251 szám. Szombat október 26. Megalakult a Magyar Jtemzeti tanács Prokiaroáci© Magyarország népéhez. Az utóbbi betek egyre -magasabbra tornyosuló eseményeinek megvilágítása melltett mindlenkinek módjában volt fölismerni kötelességeit. Egyre világosabbá lett, hegy azt, ami a parlamentiben történt, a nemzet nem kövétlheti. A béfceoffenzivát most már a népek vezetik. A magyar nemzetnék nem szabad megelégedni a szabadságnak azzal a mértékével, amely az ölébe hull, hanem ki kelll vivnia a legteljesebb függetlenséget. Ide 'nem pártok torzsalkodása, harca vagy verseny futtatása ik&M, itt talpra keli állni az egész nemzetnek. A függöny lement, most már nem játszunk, hanem csinálunk politikát. A béke és jövőnk nagy müvének megáiap'ozá'sáról van szó. A politikai helyzet Wekerle alatt — szomorú, hogy hábo/rübari megtörténhetett, — •végkép elposiványosodott. A debreceni Qotterhalte és a Fiúméban, állomásozó horvát katonák lázadása kirobbantotta az "Y)Sszegyülemiett gázokat. A robbanás rnost még nem volt nagy, mindenki föllélegzett és egy 'volt abban a véleményben, hogy -ezek után tasalk gyors és egy megoldás következhetiik. A megoldás- gyorsaságában már is csalódtunk,'a 'magyar politikusok nagy rész-e a régi, a békében — ugy mondják — bevált re'oept szerint dolgozik. Igenis éles és erős ihangot kell adni annak, miit kiván a magyar nemzet. A nemzetnek <ma nincs annyi ideje, amint egyeseknek. Sietni kell a békével, telU'as önállóságunk megalapozásával, a korszerű reformok -meggyökereztetésével. Ennek a imíuníkáinak elvégzésére megalakult -ma a nemzeti tanács,, amely forradalmi jellegéhez hiyen nagy és korszakos reformok gyors meg,valósítását hozza az -országnak. A nemzetitanács, mely-ben megszorították egymás kezét -cl munkásság és polgárság, az (uij Magyarország megteremtésének ragyogó igéivé! jön, ezért biz'iik abban;, hogy egész .erejével támogatni fogja ja Magyar eatonaság is. 'Hogy pedig nem a -régi nemzeti felbuzdulás üj kívirágzásárói van szó, azt a prckía-máoiő. különösen azzal a bizonyára messzire elhallatszó felhívással i;s- elég érthetően dofkumenítáilja^ mely szerint belföldiek és külföldiek a mai naptól kezdve a kormány hatóság helyeit a üemzeti tanácscsal kerecsenek közvetlen kapcsőlátót. Ugy érezzük, végre a magyar történet eddigi döcögő szekere is megindult. Az első fordtffó lendülete hatalmas. Ma Budapest utcáin is kis darab történelem játszódott le. Az egyetemi ifjúság áttörte a lánchídi mindkét. •oidaMii a refldőri kordont, mely útját ákarta állni -annak, hogy a királyivárba följuthasson. Lelkesen tüntetve vonultak föl ezután a Várba, kitűzték a gyönyörű 'szépségű halászbástyára ü nemzeti szinti zászlót, majd a királyi vár egyik első emeleéi ablakából meglengették a trikolórt. Csodák-csodája, ma imég akadt -lovasrendőr és katona, akik a tünt-etők-et szétoszlatták. A munka, melyet nyugalmas és békés 'időkben rendcsinálásnak -neveztek, ntem ment simán. .Sdbesifes i-s történt. Amiikor a tüntetők egyik vezetőjét igazoltatták, kiderült, ihogy zászlós és ,szabadságon van itthdji az olasz frontról. A politikai vá'ságot -holnap, esetleg csak -hétfőn oldja meg a király, A pfofdamáesé. Budapest, fktóber 25. A Károlyi-palotában rna éjjel összegyűltek a Károlyi-párt, a szociáldemokraták és a radikális-párt ki-küldöttei és Károlyi Mihály gróf inditvdúyára megalakít ott ák a Magyar Nemzeti Tanácsot. A Nemzeti Tanács proklantációt. intézett a magyar néphez s vasárnap délutánra -nagy népgyűlést fog összehívni a (fővárosban. A proklamáoió igy szól: Magyarország Népéhez! Az abszolutizmus, az osztályuralom és a nemzetiségi elnyomatás átkos politikája végrom Fásba sodorta Magyarországot. A vaikmierő könnyelműséggel, öntelt rövidlátással fölidézett háború nemzetünk legjavát céltalanul -végóhi-dra vitte és .felőrölte az ország népének legértékesebb szellemi és anyagi erőforrásait. E rettenetes helyzetber) vezérek nélkül áll a magyar, nemzet az előnyomuló ellenség és a már-már bizalmát vesztett nemzetiségeink kettős frontja között. Ily körülImén-yek között 'az ulólirott pártök sulyóp erkölcsi felelősségünk teljed, tudatában elhatároztuk, hogy megalakítjuk a Magyar Nemzeti Tanácsot. Központi szerve kiván ez lenni mindéit mlyan mozgalomnak és törökvészek, amely KMagyarország megméiltéáéfe és korszerű újjászervezőére irányul. Ezen országmentő 'céljának elérésére a Magyar a Magyar N-ernZet'i Tanács minden párt. osztály, vallás, nyelvi és -faji s'zem-pontot félretéve számit miriidm dolgos polgártárs telkes közreműködésére. A Magyar Nemzeti Tanács a következő pontokban foglalta ösjftee ama legsürgősebb föladatokat, amelyeik nélkül el sem tudja képzelni áz ország megmentését és a jobb jövő előkészítését: I. A mai korrupt parlamentéi és kormáilyr rendszeri haladéktalanul eltávolitd/iik). II. Késedelem nélkül bizfaéftáííd.ó Ma'gyarország teljes függetlensége u\<)y külpolitikai, mint gazdásági és katöiiat 'vonatkozásban. A magyarországi serégők a külföldről \haladéktalanul visszahivandók, 0 külföldiét hazájukba visszaküldendők. III. Az immár teljesen 'reménytelen háborúnak azőmal véget kell ve'fiii és a megkötendő békéiéi egyedül Mqgydrbrskág ér'dekeit szabad figyelembe venni, a német szö>vétség fölbontásával. IV. A képviselőházat azonpab, föl kéli Oszlatni és uj választásokat kell kii)kii. Haladéktalanul törvénybe iktétaptíó a teljes általános, titkos, egyenlő, hőkre is kiterjedő (választójog. V. A népek önrendelkező jogát késédelem 'nélkül biztosítani kell országunk nem magyarajka népei számára a widsofu elvek értelmében, attól a reménytől áthatva, hogy Magycfrország területi intégritáspt ezek az elvek hpmesak nem veszélyeztetik, de biztosabb alapokra helyezik, A nemzetiségek kulturális és helyhatósági önkormányzata a lehető legmesszebbit,