Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-26 / 251. szám

DÉTMAGTARORŐZA.G Szeged, 1918. október 26. mmöleg kiépítendő. Az cffczág az egyenrangú jtiépek testvéri Szövetségévé 4akaljoii át, mert közös jgazdasági és földrajzi összetartozás, nem peéjg nemzeti féliékeríyedés dz, ami miatt fönt art áiii kívánjuk az ország területi in­tegritását. 1 • VI. Biztosítani kell az egyesülési és gyü­lekezési 'szabadságot. A certziiráf el kell tö­rölni. VII. Általános antdesztta minden pofiéi­kai bűntett miatt elítéltnek. A politikai pörok hesziinletendők. VEI. Megfelelő rendszabályokkal mié dpskodni arról, hogy a feríyegéő üjség eK Ihánttassék. IX. Nagyszabású, a népet földhöz juttató pirtök és Szociálpolitikai re forrnák. A haza­térő ka(onák életsorsa hatékonyéi javítandó. 'A .tőke közcélokra meászemeríőleg tg ééybe­yeendő. X. El kell ismejni az ujor^aii létrejött pkrán, lengyel, cseh, d ét szláv és osztrák-né­niét nemzeti államokat. Még kell éket. győz­nünk arról, hogy Magyarország kész velük mirtél berisőbb gazdasági és politikai szövetségre lépúi. XI A müveit külföld iölviMg<\sitcWdó a magyar demokrácia ig&i céljai fal és a téliéi érdekszdlidjaiffás kidomboritása a mdgyar éfc 'nem magyar, testyérflépek között. XII. Az általános békekonjgresSzuson Ma­gydrfirsgág képviseletében otyaú. férfiak kül­dendők ki, akik fenntartás nélkül barát,di a le­szerelésnek, a kötelező békebirósdgnak ás a nemzetek ligjújfiiak. A háború 4S'békk kérdé­sében a népképviselet döntsön. Ezep égetően sürgős föladatok megvaló­sítására kíván dolgozni a Magyar' Nemzeti Tanács és csatlakozásra hiv föl mindenkit. Reméljük, hogy az ország más aríHy apáyel­vii népei is megbízottiak utján ezen a kikife alapén velünk együtt lógnak dolgozni. • Arról) is meg vagyunk győződve, hogy ezt a Magyarországot megmentő és ut­óét felSpabadfyó programunkat a mcjgypp katonaság is egész erejével támágaW fogja. V égül felhívjuk Az összes külföl­di „népeket és kormányokat, Ivigy minden Magyarországot éríi\iő ügy­ben a mai kormáiiy hat alom helyett, amely immár teljesen elv eszitett minded Összefüggést a dolgozó ma­gyarsággal, a Magyar Nemzeti Ta­nácsosai keressenek közvetléjA kap­csolatot, mint amely egyedül hivatott a magyar némzet ievében beszélni és cselekedni. A függetlenségi és 48-as Károlyi-párt. A magyarorszagi szociáldemokrata-párt Az országos polgári radikális-párt. Budapest, október 25. A Magyarország jelenti a Ilap élén, feltűnő hetükkel: Ma dél­előtt gróf Károlyi Mihály (lakásán Károlyi el­nöklésóveí megalakult a nemzeti tanács. Az uj afakuilás prok'.amáeiót bocsájit ki a nem­zetihez, amelyben csatlakozásra szólítanak föl mindenkit, aki a békéit, az ország függet­lenségét és télijes demokratizálódását akarja. A nemzeti tanács holnap száz tagu bizott­ságra egészíti ki magát. Budapest, október 25. A megalakult Nem­zeti Tanács tagjai között a Károlyi-párt, a (radikális párt és a szociáldemokrata párt 'több tagja foglal 'helyet. Az újságírók közül) báró Hatvarty Lajos. Miklós Andor, Piirjesz ,Lajos tesznek tagjai a Nemzeti Takácsnak. Ezenkívül a Budapesti l'jsá'giróik S'zabad­szenvezeténelk egy kikiikiendő tagja is. aaamsMnMHBHiMMaMMiMMHHnai <B«rai>BaBaB«aHBBB»B«aaBaBBMBfflttBaBaB«BnB««BaaseaBa««BaBa»Be!B»aaaas»!i«BaoaB» Petőfi győz . Egy nyurga, sáppádt fiatalember, akit a j kézzellábbal tiltakozott ,az elíeri a ferdítés hősi halál jó korán elragadott a tüdővészes' pusztulás elől, 'hetven esztendők után meg­érte. hogy rajongó álmodóból, rendetlen poé­tából rieálpoílitiikussá lépett elő. A forradalmi Petőfi, akit az egykori hadügyminiszter le­szamarazott és akit egy másik egykori mi­niszter polgári eszejárása bolondnak neve­zett, aki rendes ruháit se tűr magán, e rend­kívüli napokban ugy' jelenik meg előttünk, akik átíitatta'l figyelünk reá e világteremtő káosz végén, mim aki a szó betűszerinti ér­telmiében előre tudott és 'előre megjósolt mindent. Szinte kisérteties ez a jövendőmon­dó vaióságérizés, ez a halálos bizonyosság, amellyel a jó öreg korcsmáros szegény, dicső 'fia megírta az "igét. amely testté lön és most tm ifeöz ö t tű nk lakozik. Félszázadnál tovább vártunk némely pró­féciájára, már-már lemondva, már-már el­csüggedve, már-már hitetlenül, kételkedő századunk fiai, akik Ama tőle ( Francé tői tar multuk a lemondást és tagadás fanyarédes bölcsességét. Igvaz, ő mondotta Apostolában, amelyet 'az iskolás kritika hagvmázas téboly­nak "tekintett, hogy 'a Föld lassan érő gyü­mölcs, tenger vér és verejték árán a gondo­latok és érzések napja ezredeiken át érleli Most Petőfi Sándor vakmerőnek látszott eszméinek csodálatosam gazdag szürete van. Az ,a sokat emlegetett világszabadság, amelyet ő említ' először fergeteges zengésű, gyászpompás rapszódiájában, ma a reálpoli­tika legégetőbb és legsürgősebb nemzetközi föladatát alkotja, íFerenczy Zoltán, 'a nagy Ember aprólékos életirója nemrégen még I és legmélységesebben, hogy a nagy eszmék­elten, hogv. Petőfi forradalmár volt, hegy ő a viíágszaaadságon azt értette volna, amit ma már mindenki ért. Ö csak a magyar szabad­ságért halt meg, mert Petőfi — a Ferenczy Zoltán Petőfije — olyan fiu volt. Ma Palágyi Menyhért, szintén petőfista, követeli a ma­EVan félisten nevét hordozó irodalmi társa­ságtól. hogy mi'vel Petőfi gondolata a vitág­szabad'sájgról most ölt testet az oceánon in­nen és tu!l, ez a társaság is vegyen végre icséHekvő részt — Petőfi égisze alatt — a nagy napoknak eseményeiben. Ám jerühk to­vább, ...Miként elpusztult Jeruzsálem, el fogsz pusztul ni. Ausztria . ... tésf szemfedöd fesz a népeknek átka!" Megdöbbentő. mennyire fceteilt ez a Jóslata ís a nyakkendőién ma­gyar ipriőfaíénak! Bizony a Petőfi politikájá­ban e tekintetben is és ezerszer több volt az éleslátás, a realitás, a százszorszent komoly­ság, mint a fMietternich hidegfejű, tökjózan, magarabb érdekek nevében szavaló és cse­lekvő államférfiúi böilícsieségében! De hiszen, megrnondctt'a azt már angol kortársunk, a tíhélseai Söfcs. is, hogy a viliágon -a tegszilár­öteik vn|ósá| és legerősebb bizonyosság az éltető és teremtő gondolát. Petőfinek pedig garmadával voltak ilyen gondolatai, szinte vulkanikus hévvel .szikráztak és lobogtak elő a telkéből1, amely szó szerint elégett az esz­mék tüzében, hogy e szefgény, meleget és fényt sóvárgó Földünk , kalóriáját gazdagít­sák. Petőfi látta, minden költő, sőt mindén politikus kortársai között a legvilágosabban tői viselős százada milyen értéköket és milyen kérdéseket fog megszül­ni szörnyű vajúdásában, amelyek a huszadik századnak is elintézendő és rneg­valósitandó problémáivá alakulnak. És Látta mindezt és megmondta mindezt akkor, ami­kor még jobban eít volt terjedve, mint az Iri­nyi gyufájia, amikor a Stephenson ördöngös .masinája még csak Vácig vitte a postakocsi­kon váltott lovakkal tovadöcögő vándort. mikor még a 'vármegyén elégették a fenkölt bárjó regényét, amikor még . . . igen. ami­kor még csak egyetlen egy ember, politikus es próféíla volt Magyarországon, aki, tőle függetlenül, ugyanazt előre látta, hirdette és eseiitík'edni próbálta, amit ő és ez az egy férfi: Kossuth Lajos Volt, természetesen! Ma minden újság és minden ajak zengi a turini jós dicséretét, dicsőségét, aki Valóban megálmodott egy Magyarországot, amely ma készül, lázas lendülettel, merész és ra­gyogó álomból szilárd és mindennapos való­ságára ébredni. Nem áthatjuk meg, hogy a méltó koszorúhoz, amely most Köss: t le­gendás alakját, e daliás, e szépséges, ez el­ragadottn férfias alakot övezi, ne fonjunk egy másikat, éppen Olyan méltán megérdemel­tet, a nyurga, a sápbadt, a koplalásoktól vézna Petőfinek! Gróf Károlyi Mihály a királynál. — Andrássyt, Serényi?, Batthyáreyf, gróf Hadik Jánost és Ugrón Gábort is fogadta a király. — Döntés még nem történt. — Budapest, október 25. Félhivatalosan je­lentik: Gróf Károlyi Mihályt ma délután őfelsége Gödöllőn hosszabb kihallgatáson fo­gadta, Károlyi után Batthyányi, utána Ugrón Gábor jelent meg a királynál. Budapest, október 25. A válság a mai napon még nem intéződött el. A déli óráikban politikai köreikben híre járt, hogy a baloldali koncentráció terve a Károlyi-párt és a szo­ciáldemokrata párt magatartása miatt telje­sen meghiusult, A hóakadály külpolitikai kér­désekben keresendő, miután Káróíyiék ra­gaszkodnak nemcsak az Ausztriával való tél­ies szakításhoz, hanem a német szövetség teljes megszüntetéséhez is. A déli órákban » elterjedt .az a hir, hogy a király maga ke­restette gr'óf Károlyi Mihályt, akit nem ta­láltak odahaza és csak hosszabb idő után tudtak vele érintkezésbe lépni és közölni, hiogy a király kéreti. Károlyi azonnal autón kiutazott Gödöllőre. Éppen Andrássy eskü­tételekor ért a királyhoz, aki ezután egy óra hosszát tartó kihallgatáson fogadta. (Károlyi javaslatára a király még ma ki­haffeatásan fogadta gróf . Batthyányi Tiva­dart és Ugrón Gábort. Mindkét politikus au­tón menf Gödöllőre és az esti órákban je­lént íme'g a királynál. Kihallgatásuik előtt a ki­rály még egyszer fogadta Andrássyt és Ká­rolyit. Károlyi, Batthyány és Ugrón Gábor a késő esti órákban érkeztek a fővárosba és kiíjefentették, hogy döntés még nem történi. 'Abbah az esetben, ha Batthyányit nevezi ki, ki a király miniszterelnöknek az Andrássy pánt is támogatná, Károlyit azonban a pol­gári pártok nem támogatják. A helyzet ma ugy áll. hogy vagy gróf Károlyi, vagy Ugrón Gábor, vagy gróf Hadik János lesz a mimisz­terelltaök, de szó lehet Vázsotiyi Vilmos mi­niszterelnökségéről is, aki 'Károlyi demokrata; programja alapján kerülne kormányra. : • v, í.

Next

/
Thumbnails
Contents