Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-18 / 243. szám

4' DÉLMAG YARORSZAJG Sze.ged, ,1918. október 22. vei a császár szózata a leghatározottabban ragaszkodik Magyarország területi épségéhez. másrészt azonban a csehek semmi szin alatt sem akarnak lemondani a magyarországi felvidéki tót vármegyékről, viszont a délszlávok az egész monarchia, nemcsak Ausztria délszlávlakta területeinek egyesítését követelik. A csehek inem jelentek meg a miniszterelnöknél, nem is akarták meghallgatni a manifesztumot, a délszlávokat pedig nem lehetett megtalálni a meghívókkal. Bécs, októlber 17. Miként parlamenti körökben hire jár, a császári manifesztumnak már tegnap este kellett volna nyilvánosságra jutnia. A halasztás oka az, hogy a parlamenti vezérférfiak kívánságaihoz képest az utolsó pil'anatban még bizonyos simításokat végeztek a kiáltványon. Parlamenti körökben szorgalmasan kommentálják az uj manifesztumot és nem titkolják, hogy a csehek, valamint a délszlávok elutasító magatartása folytán a terv keresztül vitele kezdetben sok nehézségekbe ütközött, jóllehet meg vannak győződve arról, hogy még a csehek részéről sem hangzott el az utolsó szó, a délszlávok bár szolidárisak a csehekkel, nem mindenben azonos érzéseket tápiáinak velük. A délszláv állam megalakulásának nehézsége nem egyedül Ausztriában keresendő, hanem súlyos akadályként áll útijába annak Magyarország területi integritása. Itteni politikai körökben mégis azt hiszik, hogv végeredményben Magyarország is engedni fog a délszlávok követeléseinek teljesítés^ érdekében. Bécs. október 17. Az osztrák képviselőháznak hat román tagja ma már nemzetgyűléssé jelentette ki magát és elnökükké Isobescu Grecul udvart tanácsost választották meg. Bécs, október 17. A román reichsrati képviselők összessége október 22-én valamennyi nagynémet képviselő támogatásával sürgős interpellációt intéz a kormányhoz Ausztria-Magyarország nemzetiségi kérdésének megoldása tárgyában. Ezzel az interpellációval alkalmat akarnak teremteni a magyarországi nemzetiségi viszonyokról való vita megindításának. Wiison még nem küldött választ Ausztria-Magyarországnak. - A válaszról elterjedt Nombínáeiék alaptalanok. A német válaszjegyzék még nem készült el. Napok óta az a hir terjedt el, hogy Wiison válasza Ausztria-Magyarországnak megérkezett Bécsbe, de nem hozzák nyilvánosságra. Ebből különböző kombinációk támadtak. Az egyik föltevés szerint Wiison külön békére fogja fölszólítani Ausztriát és Magyarországot a jegyzékben, amely igeit kedvező. Másfelől azt hangoktatták, hogy Wiison válasza csak Ausztriával szemben barátságos. Magyarországra — a nemzetiségi kérdés miatt — kedvezőtlen. Most illetékes helyről kijelentik, hogy mindezek a kombinációk alaptalanok, mert Wiison jegyzéke még nem érkezett meg 'Bécsbe. A német válasz jegyzékről még tartanaik a tanácskozások. Általában azt hiszik, hogy a válasz — ami a mostani helyzetben nem is lehet másképpen — alkalmat fog adni a további eszmecserére. Budapest, (óktóber 17. A ILlo'ydnalk jelentik Bécsből: Illetékes1 'helyén a késő esti órában újból a leghatározottabban jelentik, hogy Wilsonnak a monarchiához intézett jegyzéke sem a külügyminisztériumba, sem a követséghez nem érkezett meg. Utalnak arra, hogy ha a jegyzék már kezünkben lenne, azt a külföldi távirati ügynökségek már közölték volna, ahogyan a Reuter-ügynökség közölte a Németországhoz intézett jegyzéket, mielőtt az Berlinbe érkezett volna. Semmiféle támpont arra nézve nincs, hogy a jegyzék Washingtonból elment-e már. vagy sem, igy tehát az összes kombinációk a jegyzék kedvező, vagy kedvezőtlen tartalmáról léghői kapott koholmányok. A jegyzéket rögtön megérkezése után közzéteszik. 'cs. október 17. lAz a hir, hogy Wiison válasza -Burián békejegyzékére -megérkezett, nem felel mgg a valóságnak. Beavatott -diplomáciai helyről ma -azt közölték, hogy Wil«>n válasza valószínűleg osak a német viszontválasznak Washingtonba érkezése után jön (meg. Bécs. október 17. A Neue Freie Presse szerint Wiison a kettős monarchiához intézett .jegyzékének megérkezése után AusztriaMagyarország, Németország és Törökország megbízottai közös tanácskozást tartanak, valószín illeg Bécsben, itt állapítják meg együttes eljárásukat az antant várható javaslataival szemben. Genf, október 17. A Temps jelenti: Wiison Ausztria-Magyarországhoz intézett válaszának az a tendenciája, hogy Ausztria-Magyarországot elszakítsa Németországtól. E nélkül nem hajlandó az antant békéről tárgyalni. Bécs, október 17. A Neue Freie Presse a német válasz várható tartalmára vonatkozólag ezt közli: A német válasz elküldése rövid -eltolódást szenvedett, de azt. hiszik, hogy két napon belül -átnyújtják Wilsonnak. Fel lehet tételezni, hogy a német válasz ismételni fogja a német kormánynak és a német népnek azon kívánságát, hogy becsületes, tisztességes 'békéhez jusson. De az is kifejezésre jut majd, hogy a német néptől ne kívánjanak -lehetetlen 'dolgokat. A kiürítésre vonatkozó követelést a német kormány honorálni fogja. A kiürítés módját azonban katonai kérdésnek tekintik és valószínű, hogy ebben a tekintetben is sikerül egyetértést létrehozni. A német alkotmány módosítása folytán a koronának a jövőben nem lesz döntő joga a -háború és béke kérdésében. Német részről utalni fognak arra, hogy német csapatok állandóan a nemzetközi jog elvei szerint viseltek hadat. A tengeralattjáró háború a fegyverszünet kérdésével a legszorosabb összefüggésben áll. A túngiemlattjárók működése azonnal megszűnik, ha a fegyverszünet hatályba. lép. (Alig lehet feltételezni azonban, hogy a -németek erről ta védelmi fegyverről minden -további nélkül lemondanának. Összefoglalva azt lehetne mondani, hogy a német válasz lehetőséget nyújt arra, hogy a békemegbeszélések továbbra is folyamatban maradjanak. Berlin, október 17. A Wilsonnak küldendő német .válasz még ma sem készült el, mert a tárgyalások a mértékadó katonai tényezőkkel még nem fejeződtek be. A birodalmi gyűlés csak a jegyzék elkészülte után, tehát csak a jövő héten ül össze, a főbizottság azonban már holnap, vagy holnapután.. Páris, október 17. A Ha vas- ügynökségnek egy jegyzéke a következőket fejti ki: Wiison bizonyságát adja annak, amikor Au sz t r ia-M a gy a r o rs z á g n ak nem válaszol, hogy az qsztrák-magyar monarchia sorsát nem tekinti Németországéval összefüggőnek. bármennyire igyekszik is a berlini kormány azon,, hoigy -a szövetséget fenntartsa. Berlin, október 17. Tegnap délelőtt Ber-% lin összes municiógyáraiban a munkások beszüntették a munkát és a béke mellett, valamint az Ústr(\mdllapát megszüntetése mellett tüntetve, az Unter den Lindenre és a város többi forgalmas utcáira vonultak ki. A déli órákban erős összeütközés történt a tüntetők és a rendőrség csapatai között. Burián beszéd? az osztrák delegációban. Bécs, október 17. Az osztrák delegáció •hadügyi albizottsága m'a folytatta tárgyalásait. Dr. Korosév kijelentette, hogy a cseh és délszláv kérdés, nrnt nemzetközi kérdés csak a bákekongresszuson lesz megoldható, minden diiszkussiót feleslegesnek tart. Burián István külügyminiszter kijelenti, hogy a (bolgár viszonyok sem előttünk, sem a németek előtt nem képeztek titkot. Bulgária összeomlásának oka saját fiainak politikájában és egy hatéves háború nélkülözéseiben rejlik. Az eseményeket nem lehetett megváltoztatni, néhány héttel előbb, vagy utóbb el kel-lett jönniük. Ezután rátér az ukrán helyzetre. E tekintetben nem táplálunk illúziókat a jövőre nézve. A lengyel kérdésről kijelenti, hogy örömmel fogja üdvözölni azt a megoldást, amelyet a lengyel- nép választ. A breszti békét -illetőleg kijelenti, hogy rögtön a békeszerződés megkötése után fölismerték, hogy a békeszerződésben megállapított határ nem feg a Keleten tartós békét hozni. ~ Ezután hosszasan foglalkozik a, -lengyel és ukrán kérdéssel, valamint a ha-tárkiigazitással. A líirálg távirata Tiszához Budapest, október 17. Tisza István a királytól: a következő távúhatot ,kapta: Gróf Tisza István' belső titkos tanácsosomnak. , Igaiz ürömmel értesültem, hogy az ön élete ellen irányult merénylet meghiusult és ez alkalomból szivböi jövő szerencsek:vánataimat küldöm Gímek, Károly, s. k. Izabella főhercegnőtől 'a következő távirat érkezet:: IkVá' adot Istennek, hogy önt megóvta ós a hazának megtartotta. A német csapatok etőzékengsége a kiü iteU francia területek lakosaival Berlin, -október 17. Mivel Cambrai és Douai között hetek óta súlyos harcok folynak, a hadvezetőség kötelességének tartotta a polgári lakosságot, ideijében biztonságba helyezni. Cambrait és Douait szeptember elején, amikor az, a-ngol tüzérség bombázni kezdte, kiürítették. A polgári lakosság eltávolítása igen nehéz volt, mert a» ellenség a város keleti kijáratait tűz alatt tartotta. Á lakossággal -már több nappal előbb hirdetmények ntján tudatták az elszállítást. Azután megbeszélték a polgármesterrel a kiürítés módozatait. A családokat oszlopokba sorozták és több napi élelmiszerrel látták el. Mindenkinek megengedték, hogy legszükségesebb holmiját magával vigye. A lakosság ezzel az engedéllyel bőségesen élt és kisebb-nagyobb kocsikon rengeteg holmit vitt magával. A betegeket, gyermekeket és nőket viziutakom szállították, inert ezek az országúton való szállítás nehézségeit nem birták volna él. Oambraiból és Douaiból mintegy ötszáz -beteg férfit ós kétszázötven beteg asszonyt szállítottak el orvosok felügyelete alatt. (M. T. I.)