Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-18 / 243. szám

•Szeged, 1918. október 18. D fi L MAG Y A RORSZ A G Szegedi kereskedők és iparosok fogadtatása a királynál. mm 0 — Uíés a kereskedelmi és iparkamarában. — (Saját tudósítónktól.) A 'kereskedelmi: és ipankamara beltagjai csütörtök délután Wimmer Fülöp elnöklésével ülést tartattak. A tanácskozás egy etilen tárgya vollt — mint az elnök mondta — az a súlyos mellőzés, mely. a kamarát a királyi pár szegedi látogatására megállapított -program kapeisán érte. A dolog •képe az értekezlet során előadottakból igy alakul ki: Mintegy két hét előtt, amikor befejezett ténnyé vált, hogy a királyi pár Szegedet 'meglátogatja és híre terjedt, hogv a látogatás programija készül, a kamara elnöksége: Wim mer Fülöp, Weirier Miksa és Pálfv Dániel fölkereste Somogyi Szilveszter polgármestert és közölte vele azt a kívánságot, hogy a kamara méltó keretek között tiszteleghessen a király előtt. Közölték a polgármesterrel, hogv Pozsonyban a nagyobb vállalatok, kereskedélmi és ipari testületek élén a-kamara külön tisztelgett a király előtt, akihez a küldöttség vezetője beszédet intézett, a melyre a király válaszolt. Kérték, liogy a kamara Szegeden is hasonló elhelyezést nyerjen a küldöttségek sorában. A polgármester méltányolta, jogosnak és helyesnek ítélte ezt a kérést és vállalkozott rá, hogv dr. Kelemen Béla főispánnál tanácsolni fogja. Mintegy nyolc nap múlva azt a választ kapta a ikamiara a polgármestertől hogv az ügyet fölterjesztik. A hivatalosan közzétett programban a kereskedelmi és iparkamara mégis a „vegyes" egyesületek sorában szerepel, mint az értekezleten mondták, ott, ahol a tájfajta lótenyésztés is. A kamara vezetősége ezt nagy sérelemnek ítélte, a csütörtöki ülést azért hívta öszsze, hogy ennek a sérelemnek orvoslásáról gondoskodjék, ha pedig ez nem sikerülne, fölhatalmazást kérjen arra, hogy a küldöttségből kimaradhasson. Mindezeket Wimmer Fülöp terjesztette elő, aki bemutatta a pozsonyi kamara átiratát arról, hogy ott milyen körülmények között tisztelgett a kamara a király előtt. Ezután dr. Tonelli Sándor titkár fölolvasta azt az átiratot, amelyet ebben az ügyben a főispánhoz akarnak intézni. Az átirat, amelyet pénteken adnak át a főispánnak. tömören megemlékszik az itt ismertetett előzményékről, nyomatékosan hangsulyozza a kamarának és a benne tömörült társadalmi és gazdasági tényezőknek: a kereskedelemnek és iparnak nagv jelentőségét és erre való hivatkozással keserűen említi meg, liogy a vegyes küldöttségek sorába osztották be, a | melyet dr. Pálfy József vezet a király elé, j nyilván azon a cimen, hogy a Vörös Kereszt I elnöke. Kéri az átirat a főispánt, hogv ezen változtasson, mert különben a kamara nem lenne abban a helyzetben, hogy a király előtt tisztelgő küldöttségek soMban megjelenhessen. Pálfy Dániel szólt hozzá elsőnek az előterjesztéshez. amelyet elfogad, mert nagv sérelem érte a kereskedelmet és az ipart. Az ajtót még se csukná be egészen maga mögött. azt a részt te-hát, hogy különben nem tisztelegnének, kihagyná. Enyhítené azon kiviil egyik-másik erős kifejezést. Balogh Károly azt hiszi, Ihogy az a program, amely a lapokban megjelent, nem végleges. Kizártnak tartja, hogy a polgármester vagy a hatóság részéről bármiféle tendencia nyilvánult volna meg a kereskedők és iparosok, vagy azok törvényes érdekképviselete: a kamara ellen. Szász Ernő részletezné az előzményeket, ugy, ahogy itt. az elnök e'öadta. Azon kivid kihagyná Páify neve mellől hogy a Vörös Kereszt elnöke, mert ez gúnyosnak látszik. Glücksthal Lajos csatlakozik Pálfy Dánielhez, a megszövegezést egyéb Ként sem tartja túlságos szerencsésnek. Bokor Adolf egész terjedelmében elfogadja az előterjesztést, mert ismét nagy sérelem esett a kereskedőkön és iparo-sokon és abban, ahogy a javaslatot megszövegezték. az ismételteit megsértett önérzet följajdulásab érző Végre meg kell mutatni!, hogy ez az osrtálv is a sarkára tud állni. May Qyula szerint a szomszédos kamarákat ép ugy meg kellene hívni, mint ahogy meghívták a szomszédos törvényhatóságokat. Végül Pálfy Dániel bevétetni kívánja még, hogy a kamara kötelékébe 30,000 önálló iparos és körülbelül ugyanannyi kereskedő tartozik. Wimmer Fülöp reflektált az elhangzott észrevételekre, ami után a beterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadták. A módosítások közül fölveszik a szövegezésbe az előzmények részletes ismertetését és a kamara nagy kiterjedésére vonatkozó adatokat. Arra vonatkozólag, hogv Pálfy József mint a Vörös Kereszt elnöke vezeti az egyesületekből összeállított küldöttséget, Wimmer a következőket adta elő: Pálfyt erre a.szerepre csak a Vörös.Keresztnél elfoglalt elnöki írszte predesztinálhatja. Ha arról lett volna szó, hogy országgyűlési képviselő vezesse a küldöttséget. akkor Kószó Istvánt választották volna. . .. . : í .-.'•; . 1 j «bbbk»b»«b«»b»bbbimibbb»«bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb»bbbbbbbbbb«aisbíibbpbbb»be Tisza és Károlyi vitája a demokráciáról. A képviselőház ülése. Budapestről telefonálja tudósítónk: A Ház csütörtöki ülését Simontsiís Elemér elnök féltizenegy-kor nyitota meg. Az einöki előterjesztések után gróf Tisza István állott föl szólásra. Mindenekelőtt a miniszterelnök" tegnapi nagyjelentőségű nyilatkozatára reflektál. Több mint egy éve észrevette már, hogy Ausztriában oTyan jelenségek mutatkoznak, a melyek arra engednek következtetni, ihogy nem fogjuk magunkat szemben találni azzal az Ausztriával, amellyel a dualizmus kapcsolatában állunk. Ezek a jelenségek még inkább erősödtek. Magyar és magyar ember között nem lehet eltérés abban, hogy ennek a helyzetnek a következménye egyedül' a perszonális unió lehet. Kun Béla: Teljes függetlenség! Qróf Tisza István: Az bizonyos, hogy az 1723. évi törvénycikk nem akadálya a perszonális uniónak. Ez a törvénycikk a kölcsönös védelmen alapul . . . Közbeszólások: Nem kell a közös védelem! Qróf Tisza István: Nem közös, hanem Kölcsönös. ' Kun -Béla: Teljes különválás kell! Kállay Tamás (a munkapártról): Tegnapelőtt még német hadikölcsönért dolgozott! Szt-ankúyánszky Imre: Pénzért! Az elnök folyton csönget, de a közbeszólások nem szűnnek meg. Qróf Tisza István: A kölcsönös védelmet ugy gondolom, hogy a hadsereget különválasztjuk. (Taps a munkapárton.) Kun Béla: Nem is lesz hadsereg! (Nagy zaj, az elnök folyton csenget.) Qróf Tisza István: Miután az osztrák közviszonyok szükségessé tették a perszonális unió létrehozását, a perszonális uniónál nem a szavak játszásának, sem félrendszabálynak lenni nem szabad, (Állandó nagy zaj a Károlyi-párton. Az elnök ismételten csenget.) Szilágyi Lajos (a Károlyi-párt felé): A szólásszabadság lovagjai nem engednek beszélni. i Fényes. László közbeszól valamit, amire | Kállay Tamás rákiált: ' — Fogd be a szádat! Fényes László: Gyere a nép elé Szabolcsba ! Káliay Tamás: Én voltam ott. Te hazudozol a nép előtt. Fényes László (Kállay felé): Ügynök, ügynök! Elnök (csenget): Kérem. Fényes László képviselő urat, nyugodjék meg. <Elvesztettük a háborút.) Qróf Tisza István: Foglalkozni kell a magyar nemzet külön képviselethez való jogával is. A küszöbön álló béketárgyalásoknál gondoskodni kell arról, hogv a nemzetet külön meghatalmazással biró. a magyar nemzet érdekeinek megfelelő magyar ember képviselje. (Taps a munkapárton és a középen.) Nem akarok játékot űzni a szavakkal: elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály tegnapi beszédében mondott: elismerem, hogy elvesztettük a luíborut. (Oriásii zaj a Károlyiipürton, az elnök csenget.) Elvesztettük, de nem abban az értelemben, hogv ne tudnánk ég továbbra is szívósan és hősiesen védekezni. nem abban az értelemben, hogv a végleges győzelmet ne tudnánk drágábbá tenni az ellenségnek, hanem igenis abban az értelemlben, hogv az erőviszonyok terén oíyan eltolódás állott be, amely megfoszt bennünket attól a reménytől, hogy a végleges gyöZelem a mienk lesz. Ezért kell a békét megkötni olyan föltételek mellett, amelyeket ilyen viszonyok között az ellenség elfogad. Ezért tehát csak, helyeslem, hogy német szövetségesünkkel együtt Wilson tizennégy pontja és' az ehhez fűződő pótpontok alapján az ellenségnek. fölajánlottuk a békét. Meskó Zoltán: Különbékét keltett volna kérni! Qróf Tisza István: Magyarországnak becsületesen ki kel tartani és a nemzet jóhirnevét tenné az tönkre, aki hűtlenséget követ el. Hogy célunkat, a minél előnyösebb békét elérhessük, két dolog szükséges: felejtsünk ell ebben a sorsdöntő órában mindent, ami elválaszt bennünket, felejtsünk el minden keserűséget és álljunk össze vállvetve az Ország megmentése érdekében. Huszár Károly (közbeszól): A nádorvalasztáson mem ugv beszélt! Qróf Tisza István: Áttér- a nemzetiségi kérdésre és kijelenti, hogy sohasem voltunk a nemzetiségek elnyomói. Mindenekelőtt le kell számolnunk az úgynevezett cseh-tót kérdéssel. Vakmerőbb iiamisitást a történelem nem tud fölmutatni, mint a cseh-tót aspirációt. A történelem a legutóbbi időkig is rácáfol e törekvésekre. Hányan jöttek haza tót honfitársaink orosz hadifogságból, akik elszenvedték a csehek minden kínzását és még sem lehetett őket arra kényszeríteni, -hogy hazájuk ellen fogjanak fegyvert. Ezeket a tényeket bele kell vinni ellenieleink köztudatába. "Meg kell velük értetni, hogv cseh-tót kérdés nincs és liogy az nem más. mint a csehek rablást vágya. (Zajos helyeslés és taps a munkapárton.) Azoknak a nemzetiségeknek nagv része, akik nem tartoznak sem a magyar, sem a német fajhoz, szintén hűséggel! illeszkedik be a nemzet kereteibe és csak elenyésző kisebbség- az. amely azza szembehelyezkedik. Pop Csicsó István: Az egész nép szembehelyezkedik. (Nagy zaj a munkapárton.) Qróf Tisza. István (Pop Csicsóhoz): A képviselő urnák nincs joga az egész nép nevében beszélni. (Helyeslés a munkapárton és a középen.) E tekintetben pártkülönbség nélkül Szükséges a föivilágositás munkája. Felkeli világosítani Wilson elnököt és az ellenséges hatalmak közvéleményét, hogy a nemzetiségi kérdés másképp áll nálunk, mint a hogy vele elhitették. (Nagy zaj.) Pop Cs. István: Valószínűleg a nemzetiségeket is meg fogják kérdezni. (Óriási zaj a munkapárton.) •Juriga Nándor: Nem ugy lesz, ahogy volt. Élünk és élni fogunk! Tisza István: Á másik kérdés az úgynevezett demokratizálódás kérdése. Ez alapjá-