Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-18 / 243. szám

Szerkesztőség: SZEGFD, KÁRÁSZ-UTCA 9. S?A«t. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 48.— K. negyedévre 12 — K. félévre . . 24.— K. "egy hónapra 4,— K, Kgjrea •xám ára 18 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ.UTCA 9. SZAó*. A kiadóhív jtal telefonta: 81.° SlAiied, 191B, ¥11 évfolyam, 243 szám. Péntek, október Í8. Megjelent a császári manifesztum Ausztria szWetsígi állammá Vali áialalfulísiríl. A történelem egyenes vonalban folytató­dik azóta, mióta a nemzeti egyesülés nagy eszméjével az olasz és német egyesülés mun­kája megkezdődött. Amit dinasztiák rontot­tak el évszázadokon át népek vére árán, azt e világháború hozza rendbe, népek annyi vére árán. amennyi még nem folyt el háborúban. Az osztrák császár, aki egyúttal a magyar koronát is viseli, ma megjelentette manifesz­tumát Ausztria szövetségi állammá való át­alakulásáról. A magyar király most sem fe­ledkezett meg esküjéről, amikor mint osztrák­császár cselekedett és hangsúlyozza, hogy az uj alakulás Magyarország területi iiitegritásút semmi tekintetben sem érinti. Jellemző, hogy az ausztriai német képviselők is dühösek, amiért a magyar király megtartja esküjét. Elkeseredésükben már az antant oldalán har­colnának ellenünk. Azt mondják, hogy Ma­gyarországon még mindig nem látták be, hogy a területén lakó nemzetiségeknek szabadsá­got keli adni. Rosszhiszemű ferdítés a voit szövetségestárs részéről. Belátták, csákhogy ez Magyarországon, amely nem szedett-vett, hanem történelmileg és közjogilag egységes területből áll, máskép fog történni, mint ahogy Ausztriában kellett történni, amelynek len­gyel területeit vissza kellett most adni a ham­vaiból föltámadt független Lengyelország­nak. Ausztria szövetségi állammá való átala­kítását a következő manifesztum hirdeti ki: A manifesztum. Budapest, október 17. A Magyar Táv­irati Irodának jelentük Bécsből: A hivatalos Wiener Zeitungnak este megjelenő különki­adása a következő császári manifesztumot közli: Hűséges osztrák Népeimnek! Amióta trónra léptem, szüntelenül arra törekedtem, hogy valamennyi népeimnek ki­vívjam a kívánt békét és Ausztria népeinek megmutassam azt az utat, amelyen népi egyenlőségük erejét minden akadálytól és súrlódástól mentesen áldásos módon kifejt­hetik és szellemi és gazdasági jótétüket ered­ményesen érvényesíthetik. A világháború iszonyatos küzdelme meg­gátolta eddig a béke munkáját, a hősiesség és hűség, az ínség és a nélkülözések áldozat­kész elviselése dicsőségesen védelmezték a hazát a súlyos időben. A háború súlyos áldo­zatainak biztositaniok kellett a tisztességes békét, amely Isten segítségével már a küszö­bön van. Most tehát haladéktalanul meg kell kezdenünk a haza újjáépítését, természetes, tehát megbízható alapon. Az osztrák népek arra irányuló kívánságait gondosan össz­hangzásba kell hozni egymással, azután tel­jesíteni. Elhatároztam, hogy ezt a munkát né-, peink szabad közreműködésével azoknak az alapelveknek szellemében végzem el, amelyeket már a szövet­séges uralkodók békejavast,atukban magukévá tettek. Ausztria népeinek !t akaratához képest szövetségi állam­má alakul át, amelyben minden nép­törzs saját kiilön állami közösséget al­kot letelepülési területén. Ausztria lengyel területeinek a független len­gyel állammal való egyesítését ez semmiféleképpen sem ériüti. Trieszt városa és területe népeinek kívánsá­gához képest különleges álláshoz jut. Ez az uj alakulás, amely Magyarország területi integ­ritását semmi tekintetben Sem érinti, minden nemzeti államnak biztosítja önállósá­gát, de eredményesen fogja védeni a közös érdekeket is és mindenütt érvényesülni fog, ahol a közösség az egyes államoknak élet­szükséglete. Különösen ajánlatos lesz vala­mennyi erőnek az egyesítése azoknak a nagy feladatoknak a jogos, méltányos és eredmé­nyes megoldásánál, amelyek a háború vissza-­hatásai. Amig ez az átalakulás törvényes uton végbe megy, a meglevő intézmények a köz­érdek megvédése végett változatlanul fenn­maradnak. Kormányomat megbíztam, hogy haladéktalanul készítse el Ausztria újjáépíté­sét. A népeket, amelyek önrendelkezési jogán az uj birodalom fölépüli, fölhívom, hogy nem­zeti tanácsaik utján vegyenek részt a nagy munkában és hogy ezek a nemzeti tanácsok, amelyeket minden nemzet reichsMtbeli kép­viselőivel alkot, a népek érdekeit egymással szemben és a kormánnyal való érintkezésben érvényre juttassák. Kívánom-, hogy Hazánk a benne egye­sűit nemzetek egyetértésétől megszilárdítva, mint szabad népek szövetsége kerüljön ki a háború viharából. A Mindenható áldása legyen munkán­kon, hogy a béke nagy miivé, amelyet meg­építünk, valamennyi népünknek szerencsét hozzon. Bécs, 1918. október 16. Károly, s. k. Hussarek, s. ík. Hadseregparanes Ausztria föderac ójáról Ugyanekkor igy szól őfelsége a hadse­regihez és a haditengerészethez: Hadsereg és hajóhadparancs! Ausztria valamennyi népei kívánságának megfelelően nemzeti államokká foglaltatnak össze és szövetségi államban egyesülnek. Igy evvel egyrészt megszüntetjük azokat az aka­dályokat, amelyek a népek együttélésében ed­dig fennállottak, másrészről ,a jövőben kor­látlanul szabadion marad az utjuk a saját 'né­pükért és hazáért való alkotó munkához. B jelentőségteljes pillanatban a hadsereghez és a haditengerészethez fordulok. Soraitokban mindenkor elválaszthatatlanul -összekötötte a hűség az összes nemzeteket egymással és Velem. Rendületlenül bizom benne, hogy a hű­ség és összetartás régóta és most is kipró­bált szelleme változatlanul fennmarad, fenn akarjuk tartani. Ez legyen Ausztria uj államainak drága öröksége, nekik és nekem is javamra és épü­lésemre. Adja Isten! Schönhrunn, 1918. október 17. Kárály. s. k. A manife zturn hatása Bécs. október 17. A helyzetről egy ujság­irónak alkalma volt sok német képviselővel beszélni és tőlük a 'következőket hallotta: Le­írhatatlan nagy az elkeseredés Magyarország ellen. Meglátja, mondotta egy német képvi­selő, a továbbiak során háborúra kerül a do­log, az egyik oldalon Ausiztria és az antant fog állani Magyarországgal szemközt, A leghatá­rozottabban biztosithatom önt afelől, hogy Wilsonnak a monarchiához szóló jegyzéké Ausztria irányában nem barátságtalan, de élesen fordul Magyarország ellen, amely még mindig nem látta be, hogv a területén lakó nemzetiségeknek szabadságot kell adni. Mi-

Next

/
Thumbnails
Contents