Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)
1918-10-18 / 243. szám
Szerkesztőség: SZEGFD, KÁRÁSZ-UTCA 9. S?A«t. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 48.— K. negyedévre 12 — K. félévre . . 24.— K. "egy hónapra 4,— K, Kgjrea •xám ára 18 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ.UTCA 9. SZAó*. A kiadóhív jtal telefonta: 81.° SlAiied, 191B, ¥11 évfolyam, 243 szám. Péntek, október Í8. Megjelent a császári manifesztum Ausztria szWetsígi állammá Vali áialalfulísiríl. A történelem egyenes vonalban folytatódik azóta, mióta a nemzeti egyesülés nagy eszméjével az olasz és német egyesülés munkája megkezdődött. Amit dinasztiák rontottak el évszázadokon át népek vére árán, azt e világháború hozza rendbe, népek annyi vére árán. amennyi még nem folyt el háborúban. Az osztrák császár, aki egyúttal a magyar koronát is viseli, ma megjelentette manifesztumát Ausztria szövetségi állammá való átalakulásáról. A magyar király most sem feledkezett meg esküjéről, amikor mint osztrákcsászár cselekedett és hangsúlyozza, hogy az uj alakulás Magyarország területi iiitegritásút semmi tekintetben sem érinti. Jellemző, hogy az ausztriai német képviselők is dühösek, amiért a magyar király megtartja esküjét. Elkeseredésükben már az antant oldalán harcolnának ellenünk. Azt mondják, hogy Magyarországon még mindig nem látták be, hogy a területén lakó nemzetiségeknek szabadságot keli adni. Rosszhiszemű ferdítés a voit szövetségestárs részéről. Belátták, csákhogy ez Magyarországon, amely nem szedett-vett, hanem történelmileg és közjogilag egységes területből áll, máskép fog történni, mint ahogy Ausztriában kellett történni, amelynek lengyel területeit vissza kellett most adni a hamvaiból föltámadt független Lengyelországnak. Ausztria szövetségi állammá való átalakítását a következő manifesztum hirdeti ki: A manifesztum. Budapest, október 17. A Magyar Távirati Irodának jelentük Bécsből: A hivatalos Wiener Zeitungnak este megjelenő különkiadása a következő császári manifesztumot közli: Hűséges osztrák Népeimnek! Amióta trónra léptem, szüntelenül arra törekedtem, hogy valamennyi népeimnek kivívjam a kívánt békét és Ausztria népeinek megmutassam azt az utat, amelyen népi egyenlőségük erejét minden akadálytól és súrlódástól mentesen áldásos módon kifejthetik és szellemi és gazdasági jótétüket eredményesen érvényesíthetik. A világháború iszonyatos küzdelme meggátolta eddig a béke munkáját, a hősiesség és hűség, az ínség és a nélkülözések áldozatkész elviselése dicsőségesen védelmezték a hazát a súlyos időben. A háború súlyos áldozatainak biztositaniok kellett a tisztességes békét, amely Isten segítségével már a küszöbön van. Most tehát haladéktalanul meg kell kezdenünk a haza újjáépítését, természetes, tehát megbízható alapon. Az osztrák népek arra irányuló kívánságait gondosan összhangzásba kell hozni egymással, azután teljesíteni. Elhatároztam, hogy ezt a munkát né-, peink szabad közreműködésével azoknak az alapelveknek szellemében végzem el, amelyeket már a szövetséges uralkodók békejavast,atukban magukévá tettek. Ausztria népeinek !t akaratához képest szövetségi állammá alakul át, amelyben minden néptörzs saját kiilön állami közösséget alkot letelepülési területén. Ausztria lengyel területeinek a független lengyel állammal való egyesítését ez semmiféleképpen sem ériüti. Trieszt városa és területe népeinek kívánságához képest különleges álláshoz jut. Ez az uj alakulás, amely Magyarország területi integritását semmi tekintetben Sem érinti, minden nemzeti államnak biztosítja önállóságát, de eredményesen fogja védeni a közös érdekeket is és mindenütt érvényesülni fog, ahol a közösség az egyes államoknak életszükséglete. Különösen ajánlatos lesz valamennyi erőnek az egyesítése azoknak a nagy feladatoknak a jogos, méltányos és eredményes megoldásánál, amelyek a háború vissza-hatásai. Amig ez az átalakulás törvényes uton végbe megy, a meglevő intézmények a közérdek megvédése végett változatlanul fennmaradnak. Kormányomat megbíztam, hogy haladéktalanul készítse el Ausztria újjáépítését. A népeket, amelyek önrendelkezési jogán az uj birodalom fölépüli, fölhívom, hogy nemzeti tanácsaik utján vegyenek részt a nagy munkában és hogy ezek a nemzeti tanácsok, amelyeket minden nemzet reichsMtbeli képviselőivel alkot, a népek érdekeit egymással szemben és a kormánnyal való érintkezésben érvényre juttassák. Kívánom-, hogy Hazánk a benne egyesűit nemzetek egyetértésétől megszilárdítva, mint szabad népek szövetsége kerüljön ki a háború viharából. A Mindenható áldása legyen munkánkon, hogy a béke nagy miivé, amelyet megépítünk, valamennyi népünknek szerencsét hozzon. Bécs, 1918. október 16. Károly, s. k. Hussarek, s. ík. Hadseregparanes Ausztria föderac ójáról Ugyanekkor igy szól őfelsége a hadseregihez és a haditengerészethez: Hadsereg és hajóhadparancs! Ausztria valamennyi népei kívánságának megfelelően nemzeti államokká foglaltatnak össze és szövetségi államban egyesülnek. Igy evvel egyrészt megszüntetjük azokat az akadályokat, amelyek a népek együttélésében eddig fennállottak, másrészről ,a jövőben korlátlanul szabadion marad az utjuk a saját 'népükért és hazáért való alkotó munkához. B jelentőségteljes pillanatban a hadsereghez és a haditengerészethez fordulok. Soraitokban mindenkor elválaszthatatlanul -összekötötte a hűség az összes nemzeteket egymással és Velem. Rendületlenül bizom benne, hogy a hűség és összetartás régóta és most is kipróbált szelleme változatlanul fennmarad, fenn akarjuk tartani. Ez legyen Ausztria uj államainak drága öröksége, nekik és nekem is javamra és épülésemre. Adja Isten! Schönhrunn, 1918. október 17. Kárály. s. k. A manife zturn hatása Bécs. október 17. A helyzetről egy ujságirónak alkalma volt sok német képviselővel beszélni és tőlük a 'következőket hallotta: Leírhatatlan nagy az elkeseredés Magyarország ellen. Meglátja, mondotta egy német képviselő, a továbbiak során háborúra kerül a dolog, az egyik oldalon Ausiztria és az antant fog állani Magyarországgal szemközt, A leghatározottabban biztosithatom önt afelől, hogy Wilsonnak a monarchiához szóló jegyzéké Ausztria irányában nem barátságtalan, de élesen fordul Magyarország ellen, amely még mindig nem látta be, hogv a területén lakó nemzetiségeknek szabadságot kell adni. Mi-