Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-01 / 200. szám

6 VBOttttY >R3Zi*9 Szeged. 1918. szeptember í. az érkező élelmiszcrmemyiséget elosztják a .. /port tagjainak számával és igv állapítják meg. iogy az érkezett mennyiségnek mi a fej­kvótája. A fejkvóta szerint látják el aztán a csoport tagjait. Ezeket mint tényeket szö­gezre le előttem Sándor Ignác elnök. Mégis: nem volt még eset rá, hogy a csoportnak minden tagja megkapta volna leg­alább azt a részt, amely őt a fejkvóta szerint jogosan meglette, önként fölmerült tehát az a kérdés, hogy hová lett az élelmi és közszük­ségleti cikkeknek megmaradt része? Mert, hogv megmaradt és igen sokszor tekintélyes mennyiségű élelmi és egyéb szük­ségleti cikk maradt meg, az emiitett mód sze­rint,. az bizonyos. Hogy hová lett ez a meny­nyiség, a különbözet az érkezett és kiosztott szükségleti cikkek kőzött, titok. Ezt nem le­het tudni. Vannak azonban vakmerőek, akik azt állítják, hogy több ázegedi kereskedő áru­sítja a beszerzési csoport áruit, persze jóval drágább áron. Meg kell állapítani, hogy igaz-e ez vagy sem. mert a közvéleményt, amely nyugtalanná vált, meg kell nyugtgéni. (Mit mond Sándor Ignác?) Fölkerestük Sándor Ignácot, a beszerzé­si csoport elnökét, akitől felvilágosításokat kértünk az egyes vádakra vonatkozólag. Sán­dor Ignác kérdéseinkre ezeket mondta: — Ellátási rendszerünk teljesen megfe­lel a közélelmezési hivatal ellátási rendszeré­nek. Megérkezik az áru, a miennyiséghböl meg állapítjuk a fejkvótát és „a könyvecskék alap­ján megtörténik a szétosztás. Persze, sokszor megesik, hegy kevesebb dm érkezik, akkor el­sősorban a nagyobb családu és szegényebb tisztviselőket elégítjük ki. Ez az elv a kiosz­tásnál és az elv föntartását magam ellenőr­zöm. — A protekciós rendszerről szóló vád mese. Olyan nálunk nincsen, azt én nem en­gedem •meghonosítani. Viszont az a publikum, amely kimaradt valamibői. mindig érzékeny­kedik. Holott nem tudok 2300 felé elosztani például 300 kiló zsirszódát. — Az. hogy a csoport'' valamilyen áruja kereskedőkhöz került volna, tudtommal csak. egyszer történt meg. Én éppen akkor vettem át az elnökséget és raktáron volt akkor 6000 korona értékű dzsem. Miután az a veszély fenyegetett, hogy erre az üztetre ráfizetünk: a dzsem kezdett összeszáradni és a publikum nem vitte; kénytelenek voltunk nagyban el­adni a kereskedőknek. — Az ácsorgást is igyekszünk megszün­tetni; közelesen nagy változások történnek, amilyen például, hogv üzletünket Hétfőtől kezdve egész úap nyitvaiártiuk és 200-as tur­nusokban fogjuk a közönséget kiszolgálni. Ha vannak bajok, igyekszünk azt eKminálni, meg szüntetni és bár egy fillér honoráriumot nem kapunk, a vezetőség minden erejét és idejét fölhaszTjálja arra. hogv lehetőleg jól csináljuk a dolgot. Eddig tart a nyilatkozat. Fölkértük még az elnök urat arra. hogv engedjen bepillan­tani bennünket a csoport könyveibe, pusztán azért, hcev a gyanúsításoknak véget vessünk. — A közönség. — mondtuk — gyanakszik, valamiképpen meg keli nyugtatni őket. Ha a könyvekbe nézhetnénk és megállapíthatnánk. liogy mikor, milyen áruból, mennyi érkezett és tényleg nem történt semmi visszaélés, vagy szabálytalanság, könnyű lenne elsimítani a hullámokat. Sándor Ignác erre a kérésünkre kereken kijelentette, hogy a könyveket újságírónak rendelkezésére nem bocsátja. írjanak az urak az újságba, amit akarnak. — mondta — én a könyveket oda nem adom. Hogy a könyvek milyen titkot rejteget­nek, nem tudjuk. Bizonyosnak kéli azonban vennünk azt, hogy a közönség nem fogadná túlságos örömmel ennek a fátyolnak föllib­beníásét. A sétánk tehát — amit a beszerzési cso­port körül végeztünk — csak ennyit eredmé­nyezett. És még egyet: hogy a csoport rak­tára délelőttönkint minden felügyelet és ellen­őrzés nélkül két 18—20 éves ifjúra van bizva. Most pedig az elnök nyilatkozatára a következőket: Igenis igaz az, hogy az elosz­tási rendszert nem tartják meg, hogy a szét­osztásnál a protekció érvényesül, hogy na­gyon sokan semmihez, de semmihez nem tud­nak a csoportból hozzájutni. Azt is csak a benfentesek tudják, hogy a csoportnak jelen­leg szapparifi és gyertyája van és ezekből nem is kap más, csak aki benfentes, aki közel áll a vezetőség egyes tagjaihoz. Mindezekből nyilvánvalóvá válik, hogy a beszerzési cso­port önállóan nem működhet. Tessék a cso­portot a közélelmezési hivatalba áthelyezni és az egész ügyvitelt, mindent hatóságilag el­lenőriztetni. A szóbeszédnek, pletykálkodá­soknak, gyanúsításoknak véget kell vetni, a •mai rend pedig nem nagyon alkalmas arra, hogy a közönség bizalmát helyreállítsa. Sipog Iván. SPORT oooo Bajnok? meccs érdekes efőmérkőzéssel' Vasárnap játszák le az uj bajnoki év első mér­kőzését a Bácska és Sztk első csapatai a Szak ujszegedi sporttelepén. A főérdeklődés a Bácska szegedi szereplése elé irányul, te- * kiütve azt, hogv a Szak ellen múlt héten sza­badkai pályán 1:1 eredményt ért el és a hí­rek, szerint a csapat régi kitűnő formáját visz­szanyerte. Különösen figve'emre kell méltat­ni a Marci—^Kozmából álló balszárnvat melv ' vidéki viszonylatban mostanában körülbelül a legjobbat nyújtja. A meecsről-meccsre ja­vuló kék-fehéreknek nehéz küzdelmet kell vivniok és előreláthatólagjneghajolniok kell a Bácska nagyobb tudása előtt. A bajnoki mérkőzés Czak (Kinizsi) bí­ráskodásával félhatkor kezdődik. Előzőleg féf­négy órai kezdettel játszik a Szak teljes első csapata a feltűnően lói összeállított második csapat ellen. A vörös-feketék második gár­dája. feltétlenül kemény munkára fogia szo­rítani az első csapatot és ezen meccsen fog o'döb/i. hogv a Szak II. a baiuoksággal kar­c'tve kiirt szövetségi dlimérkőzésben milyen sánszokkal Jc? operálni. Amivi bizonyos, hogv az előmérkőzés nívós vitékot fog hoz­ni és az első csapat részéről minimális gól­differenciá'ju győzelmet várunk. Az összeál­lítás a következő: Szak I. Szalav, Kovács T„ Kovács 11., Vezér I., Horváth. Ruzsics, Poll­iiéin hozott mosót. Kovács pedig nem szerette forrón, főleg mosatlanul enni a kukoricát. Várt tehát türelmesen, gondolta, majd csak kitombolja magát a dühös ételbordó. De a kukoricumosó csak nem akart jönni. Gondol­ta hát Kovács, bogy rajta bizony nem fog ki ez az együgyű ember. Felállt és kiment a konyhába, hogy maga hozza fce, amire szük­sége van. Amint benyitott a konyhába, an­nak legmesrzibb sarkában olyan jelenet tá­rult a szemei elé, mely egész élete további folyására hatással volt. Az edényből, amely­ben főzték, vagy sütötték, lejátszott kártya­lapokkal kaparta ki a riszkását az egyik sza­ké, a. Kovács megdöbbent, mintha tarkón ütötték volna. Hiába volt az őt kitűnően is­merő konyha személyzet figyelmes, 'majdnem örvendő köszöntése, gyorsan visszalépett a konyhából, az ajtót eleresztette maga után, az asztalához vissza se ment,, vette a kalapját, botját és elsietett. (Egész délután olyan volt, mintha valami csapás érte volna. Alig várta, hogy este le­gyen. Sétálni ment és az uton a vendéglői konyhát kereste képzeletében, pontosan ugy, .-milyen volt, amikor oda belépett. Tagadha­tatlanul tiszta volt minden. Emellett persze nem időzött. Az edények fénylettek. Ez se tűnt föb Ellenben állandóan látta, amint ama nevezetes sarokban a szakács a kártyával a rizskását kaparta. És látta: amint a másik szakács az ételeikbe belekóstolgatott, egy nő pedig csupasz kézzel ,a tésztát, gyúrta. Vacsora nélkül feküdt le. Másnap reggel elhatározta, hogy ebédre meghivatja magát. Járatos volt egyik nagy gyakorlattal rendelkező orvos­házához. Ez a doktor a lányát szerelte volna vele elvétetni. Amiatt egy pillanatig sem ha­bozott a nagy gyakorlati érzékkel rendelkező papa, hogy Kovács 36. a lánya pedig csak .18 éves volt. Kovácsot egészséges és kitűnő élet­módú embernek ismerte, akinek nagy jöve­delme ós jövője van, többre értékelte tehát a legtöbb ügyvédnél. A mama ezzel szemben diplomás vőre vágyott és abban bizott, hogy a lányát nem hagyja cserbén se a korán vé­nülő szive, se a diplomatasága. Nem fog Ko­vácsba beleszeretni, de azért kedves lesz hoz­zá, mert egy tartalék, ha nem is valami ki­tűnő, sosem árt a háznál. Innen van, hogy Kovács a mama részéről is mindig a tegszive­sehbeti látott vendég volt, akit lietenfkint, de legalább kéthetenkint egyszer a legnagyobb szivélyességgel hívott meg asztalához. Hosz­szu ismeretségük óta most történt meg elő­ször, hogy Kovács meghivatta magát, ami a rózsás reményekkel nyomban eltelt papát bol­doggá tette. Most már biztosra vette, hogy Kovácsnak a legkomolyabb szándékai van­nak, talán már döntött és lehet, hogy hol­nap ilyenkor mint szerencsés nagypapa-jelölt fogadhatja a gratulációkat. Mielőtt tehát ko­csira ült volna, hogy betegeihez útnak indul­jon, behivatta a mamát a rendelő szobába, bezárta az ajtókat, leült, és ezt kérdezte: —• Marna, mi lesz ebédre? — Ez nem olyans nagy titok, hogy be kell­jen az ajtókat zárni. — Mégis mi lesz? — Erigy már, ne légy olyan szamár. Mit akarsz mondani? — Jl'ogy jó ebéd legyen. •— Nehogy nekem meglepetéseket készíts elő. — iNekeni még nem nyilatkozott a Kovács. De mond, nem jól gondolkozom-e, amikor azt tartom, hogy van valami alapja annak, hogy korán reggel idetelefonált, hogy hívjam meg ebédre. A mama egy véleményen volt a papával és bár kelletlenül, készült a nevezetes ebédre. r—^íUWSEOJeSWT: SEKOTSeasnj:iH.VKW!K-,xra»ss4'i's,f!ffir7 F. hó szeptember 1-én vasárnap két elsőrendű sláger. Az Arcői várkastély nagy 3bSendráma A CTÍnflá'yi hí*r<r>&fync\ vígjáték 3 felvonásban. írta és rendezte Természeti rt ö£1iJIiCI/£.J Ifid SbC^siW Franz Hoffer. Szenzációs művész film. felvételek. „ Előadások d. u. 2., 5., 7 és 9 órakor. r •spr w Szeged, Gizellajtéj% < F. hó szeptember 1-én vasárnap két elsőrendű sláger. Az Arcői várkastély nagy 3bSendráma A CTÍnflá'yi hí*r<r>&fync\ vígjáték 3 felvonásban. írta és rendezte Természeti rt ö£1iJIiCI/£.J Ifid SbC^siW Franz Hoffer. Szenzációs művész film. felvételek. „ Előadások d. u. 2., 5., 7 és 9 órakor. r É í

Next

/
Thumbnails
Contents