Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-27 / 222. szám

(Szeged, 1918. szeptember 27. DÉtLMAO Y ARORSZ A G 3 Október harmincadikán jön Szegedre a kiráiyi pár. — Megkezdődött a fogadtatás előkészítő munkája. — (Saját tudósítónktól.) Szeged polgárainak > az a vágya, hogy a város falai közt üdvözöl- f he-sse -a királyi párt, minden valószínűség szerint október végével teljesülni fog. Minden remény meg van arra, hogy az uralkodó pár, Ottó trónörökössel együtt ellátogat Sze­gedre, az ország második városába, amely az előző uralkodó, boldog emlékezetű Ferenc József néhai királyunk szavára emelkedett ki a Ti&za hullámsirjából. A napokban harmincöt esztendeje fesz már, hogy a városnak utoljára királyi ven­dége volt. A rekonstrukció befejezése után, 1883. október első napjaiban jelent meg Fe­renc József diszes udvartartása, az ország miniszterei: kíséretében az újraépült várost ban, hogy lássa, mint vá'lt valóra az árviz' első napjaiban a polgárság előtt tett örökké emlékezetes kijelentése és fogadalma: Sze­ged szebb lesz, mint volt A királyi szó va­lóra vált és 35 év után újra királyvárásra ké­ÜZÜI Szeged népe, amely ;sraert hűséggel, aíare alói hódolattal vá- ;.i • * háború ötödik esztendejében a királyi párt és Ottót, a gyer­mek trónörököst. A< Délmagyarország arról értesült, hogy az eddigi megállapodások Szerint október 30-án délelőtt érkezne meg a királyi pár és Ottó trónörökös Szegedre, ahonnan már az esti órásban el is utazná­nak. Még egy napot sem töÜeuének a leg­nagyobb magyar városban, ami bármennyi­re is sajnálatos, de érthető, amikor tudjuk, hogy a háborús idők nem engedik meg, hogy királyutik, a béke-király, huzamosabb időre távol lehessen állandó .arrózkodási helyétől. A királyi udvartartás gazdasági főnöke,­báró Prileszky már Szegeden időzik és mint értesülünk, már megbeszéléseket folytat a város főispánjával, dr. Kelemen Bélával a királyi pár és a trónörökös ideérkezésének és itt tartózkodásának részleteiről. Amint értesülünk, a királyi párnak és a trónörökösnek a Kass-szállóban rendezik be lakását. A Kass-szálió földszinti részének |A;any János-utcai és a Stefániával szemben levő frontján rendezik be a királyi pár és a trónörökös lakosztályát, amely hét egymás­ba nyiló szobából fog állni. A szálló átalakí­tási munkálatait rövidesen megkezdik, hogy mire a várva-várt felséges vendégek meg­érkeznek, minden a legteljesebb rendben és készen legyen. A királyi pár lakosztálya mel­lett lesz az étterem, amely mostani formá­jában, de más berendezésben marad meg. Itt tartják meg a 25 személyre szóló udvari ebédet, amely után a cerclet az étterem mel­lett levő hallban tartja a király. A marsall asztalt (30 személyre) az Otthon nagyter­mében teritik. Mindez egyelőre csak terve­zet, mert amint értesülünk, a szálló beren­dezését, átalakítási munkálatainak tervét elő­zetesen be kell mutatni a királynak, aki ma­gának tartotta fönn a jogot az előkészületek és intézkedések jóváhagyására. Az eddigi diszpozíciók szerint az udvar­tartás gazdasági osztályának és a szolgasze­mélyzet egy része, valamint a főszakács, a konyhaszemélyzettel együtt a királyi pár és a trónörökös megérkezése előtt egy héttel eiőbb érkeznek Szegedre, hogy a szükséges előkészületeket idejében megtehessék és el­készíthessék. Egy héttel előbb küldik le még az udvari fogatokat és kocsikat és mind­azokat az eszközöket, amelyek elengedhe­tetlen kellékei a felségek udvar tartási beren­dezKedésének. M helyt a király átnézte a Kass-szálió berendezésének és átalakítási munkálatainak tcvezetét és azt az udvartartás' gazdasági tőnöKsége Szegedre leküldi, azonnal hozzá­látnak átalakításához és a királyi pár és a trónörökös lakosztályának íejede'mi beren­dezéséhez. Mindez persze a gazdasági főnök felügyelete alatt történik, aki a király pár megérkezése előtt több izben lejön Szegedre, hogy dr. Kelemen Béla főispánnal és a ható­sággal a fogadtatás részleteiről és a királyi pár itt időzésének programjáról tárgyaljon. fi közgyűlés a közélelmezésrfil. — BIzsimat szavaztak Balssh — (Saját tudósítónktól) A szeptemberi köz- j gyűlés második napján az aránylag csendes | lefolyású szinházi vita után gyorsan pergett a munka, mig a közélelmezési hivatal félévi mérlegének a beterjesztéséig nem értek. Itt aztán — nem egész váratlanul — vita kelet­kezett. A levegő ettől kezdve mindvégig fül­ledt volt, az ördög tudja, hogy miért, miért nem, de a vihar, mely minden pillanatban kitörni készült, elmaradt. A felszólalások hangja azonban ritkán volt higgadt, a vita alaptónusát gyakran szenvedélyesség adta meg és olyan közbeszólások is elhangzottak, amelyeket nem kivánunk feljegyezni, mint­hogy a tanácskozást nem jegyzi hites gyors­író, A dologban a legnagyobb kár, hogy el­maradt e miatt az érdemleges kritika a köz­élelmezésről, pedig a közönség ezt várta. A tanácskozás azzal végződött, hogy Balogh Károly jelentését tudomásul vették'és Irizal­piat szavaztak neki. Taschler Endre főjeyző terjesztette be a közélelmezési hivatal első félévi mérlegét, me­lyet már részletesen ismertettünk. A jelentés megemlékszik arról a sajtótámadásról, amely­ben a közélelmezési vezető tanácsnokot érte és kérte a közgyűlés védelmét. Dr. Balassa Ármin nem veszi tudomásul a jelentést, mert az egyrészt nem teljes, más­részt nem fedi a tényeket. A jelentésben a konzervosztály vezetőjeként. Geiszler Jenő, a tüzifaosztály vezetőjeként Gál Miksa van megnevezve. Miután azonban ez a két ur egy­egy részvénytársaságnak a vezérigazgatója, nem tudja, nem inkámpatihis-e ezeknek az uraknak a szereplése. Miután ezek az urak a saját társaságuk részére is kötnek üzlete­ket, nem tudja, néni forog-e itt fenn a foko­zatos lánckereskedelem és árdrágítás esete, a mit az uj törvény már fegyházzal büntet. Balogh Károly: Maga kerül fegyházba! Dr. Kelemen Béla főispán: A tanácsnok urat rendreutasítom. Tessék nyugodtan meg­hallgatni a szónokot. Dr. Balassa Ármin: A közélelmezés szem­pontjából nem tartja az ilyen üzleti összeköt­tetéseket előnyösnek, mert a közélelmezésnek nem az a hivatása, hogy az árakat a keres­kedőkkel parallel emelje, hanem az, hogy mérsékelje az árakat. Az ominózus lek vár­ügy nem volt egyéb, minthogy a város el­adott a Kereskedők részvénytársaságának 150 métermázsa oukrot és adott neki 100 ezer korona hitelt. Szeretné tudni, miféle érdek vezette a tanácsnokot abban, hogy ilyen ösz­szeköttetéseket létesítsen. Részletes és pontos elszámolást kiván különösen a faüzletről, annál inkább, mert. a város már 300 ezer ko­ronát veszitett egy olyan pénzintézetnél, ahol a tanácsnok ur felügyelőbizottsági elnök ve.lt. Szóváteszi részletesen a közélelmezési hivatal és Bankegyesület közötti szerződést, amelyet az ő sürgetésére kötöttek meg, illetőleg an­nak hatása alatt, hogy ő megfölebbezte a. közgyűlésnek annakidején a faügyben hozott határozatát. A főispán közbelépésére akkor hozzájárult, hogy fölebbezését ne terjessze fel, de ha a szerződés őt nem fogja kiél teni, újból kérni fogja a fölebbezés fölter­jesztését. Javasolja, hogy a közgyűlés a be­mutatott jelentést és mérleget adja : ­Balogbnak, akit utasítson, hogy különösen a két emiitett vállalattal kötött szerződéseit mutassa be. Tonelli Sándor: Hisz a kezében van. Balassa: és a jelentés tárgyalását tűzzék ki az októberi közgyűlés napirendjére. jelentésben felhatalmazást kér Balogh; hogy a közélelmezési üzemnél mutatkozó hasznot városi vállalatok létesítésére vagy tej íesz résére íoröi ihassa. Felkiáltások: Ne,m ő, a tanács. Balassa: Ezt ellenzi és javasolja, hogy ilyen felhatalmazást ne is adjanak. Dr. Somogyi Szilveszter válaszol Balas­sának. Azt hiszi, hogy ezzel a különbeni iz­galmas jelenetek elkerülhetők lesznek. Ö volt az, aki annak idején amellett szállt sikra, hogy a közélelmezést csinálni kell és a köz­gviilés is isrv határozott. Ezután elmondja- a mai közélelmezésnek kifejlődését. A közgyű­lés olyan határozatot hozott, hogy évenként tartozik Balogh részletes jelentést tenni, mig negyedévenként csak mérleget kell bemutat­ni. A faüzleíeí. a bizottsági tag ur keze.' ellenesnek mondja. J'edig ez a fatelep a mult évben egymaga több fát szállított, mint az összes szegedi fakereskedők és az idén máris több fája van, mint 3—4 kereskedőnek együtt­véve. Helyesli, hogy a Bankegyesülettel álla­podott meg a tanácsnok, mert feladatát hoz­záértéssel végzi és a város pénze az intézet­nél, meg azzal, hogy csak elsőrendű cégeknél vásárol, biztosítva van. Közérdekellenes len­ne még a faiizem működése, ha a fa árát drá­gítaná. Ámde a fa nagybani árát a kormány szabja njeg, Szegeden pedig egy bizottság, amelyet miniszteri rendelet értelmében a pol­gármester állit össze. De a makszimális ár­nál olcsóbban is adja a faüzem a fát, még pedi" a városnak és a tisztviselőknek 50 ko­ronával olcsóbban. Erről tehát nem lehet azt; mondani, hogy közérdekellenes. A lekvár­ügyben lefolytatta a vizsgálatot. Az iratokat felterjesztette a. kormánybiztoshoz. Nem tus­solt el semmit és az a véleménye, hogy az olyan szavak, aminőket hallottunk, hatásva­dászatra valók Nem igaz hogy egyetlen em­ber is kevesebb cukrot kapott, mint amennyit a rendelet előirt, sőt méltánylást • érdemlő esetekben többet is kapott. Lehet, hogy a lek­vár nem elsőrendű közélelmezési cikk, de. azért vádolni senkit sem lehet, mert inkor­rektség nem történt. Wimmer Fülöp kereskedelmi szempontból világítja meg a dolgokat. Azt hiszi, hogy Balassa nem tud kereskedőileg gondolkozni és ez egyik főbaj. Ő Balogh legnagyobb ér­demének tartja azt, amit Balassa elitéi, hogy kereskedőket vont bele a közélelmezésije, kü­lönösen azt a kettőt akik kiváló kereskedők. A faárdrágitást nem Balogh, hanem a kor­mány idézte elő, amikor megengedte, hogy a fa ára az erdőben 1000 korona legyen. Kény­telen kijelenteni, hogy Balassa ebben az eset­ben személyeskedett. Balogh Károly mindenekelőtt hangsú­lyozza, hogy igazat mondott a jelentésében és

Next

/
Thumbnails
Contents