Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-02 / 175. szám

2 DÉLMAG Y A RO RSZ A ® Szeged, 19CL8. augusztus 3. ml mindig különös eseményekre enged kö­vetkeztetni GENF, augusztus 1. A líavas-ügyriök­ség legutolsó jelentése azt mondja, hogy Reims és Soissons között a harc uj fordula­tot vett hétfő reggel óta. A németek részéről nagyon heves akció vált érezhetővé. A né­metek ellentámadásba mentek át. GENF, augusztus 1. A Times írja,: A német hátvédek erős ellenállást fejtenek kl a csapatok ellen, amelyek három oldalról nyomulnak előre a Wesle és Marne között levő kiszögellés ellen. Az ellentállások leg­erősebbek Soissonstól délre és nyugatra. Soissons az a pillér, amelyre a németek leg­közelebbi védelmi vonala támaszkodik. nyok egyike sem fordult hozzánk ilyen javas­lattal. Az ukrán kormány és Vilmos császár táviratváltása Kiev, augusztus 1. Az Eichhorn vezértábornagy halálára rendezett gyászünnepélyen, amelyet a hetman palotájának kápolnájában tar­tottak, a hetman családján és törzskarán kivül az ukrán miniszterelnök, Konrád bajor, herceg, a német nagykövet törzs­karával, az osztrák, magyar és bolgár diplomáciai ügyvivők vettek részt. A hetman maga és az ukrán nép nevében meleghangú részvéttáviratot küldött a német császárnak, aki szives szavakkal köszönte meg a részvétet. Nemzeti engedmény a bsehországl németeknek. Bécs, augusztus 1. A mai osztrák hivatalos lap közli az igazságügyminiszter rendeletét a trau­tenaui járásbiróság felállításáról, ahol a a tárgyalási nyelv német lesz. Ez egyike azoknak a nemzeti engedményeknek, amelyeket Seidler annak idején a né­meteknek igért. A csehek ezt ujabb ki­hívásnak fogják tekinteni. Az antant ujabb hatalmi próbát provokál Oroszországban Berlin, augusztus 1. A Tagliche Rundschau irja: Amit most látunk keleten, a partraszállás a Murman-partokon, a cseh-szlávok elő­nyomulása, Moszkva fenyegetése, Mir­bach és Eichhorn meggyilkolása, mind egyetlen láncnak a szemei. Keleten ha­marosan megérlelődnek a dolgok a dön­tésre és ujabb hatalmi próbára kerül a sor a központi hatalmak és az antant között. Anglia felkészült a kereskedelmi háborúra Németország ellen. Zürich, augusztus 1. Derby lord a liverpooli kereskedelmi kamarában beszédet mondott. Kijelen­tette, hogy vannak, akik azt hiszik, hogy Anglia a háború után hajlandó lesz a németekkel kereskedelmi összeköttetésbe lépni. Ez nem igy áll, mert Anglia már felkészült a kereskedelmi háborúra. Ellenséges repülők bombázták Badent. BERLIN, augusztus 1. Ideérkezett jelen­tések szerint tegnap ellenséges repülők je­lentek meg Közép-Baden felett és bombákat dobtak, egy fogolytáborra. Jelehtékenyebbí kárt nem okoztak. Ugyancsak repülőtámar dások érték ma délelőtt Láhr és Offenburg városokat, ahol több épület pusztult el. Lahr­ban két ember könnyen megsebesült. Egy repülőgépet lelőttünk. Ukrajnában kihirdették az ostromállapotot. BERLIN, augusztus 1. A Morningpost jelenti Kievböl: Egés,z Ukrajnában ostromál­lapotot hirdettek kii Kiievben és Odesszá­ban különös védőintézkedéseket tettek. Az egész vasúti forgalom katonai fennhatóság alá került. Albániában üldözzük a báfráó ellenséget. Az olasz fronton élénk tüzérségi és felderitő tevékenység. BUDAPEST, augusztus 1. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Olasz harctér: A tüzérségi harc és a felderitő tevékenység tegnap az egész délnyugati fronton nagyon élénk volt. Tegnapelőtt olasz bombavető repülöraj támadta meg Velence tartomány­bell repülőtereinket. Repülőink szembeszáll­tak az ellenséggel és megakadályozták ab­ban, hogy kárt okozhassanak. Albániában levő haderőink egy hét előtt megkezdett támadásai arra kényszeritették az olaszokat, hogy hiábavaló ellentámadások után Berattól északnyugatra és északkelet­re levő első vonalaikat és árok mögötti te­kintélyes területet 30 kilométer frontszéles­ségben feladja. Derék csapataink, melyeknek harci teljesítményeit növeli az a körülmény is, hogy a hőség és az időjárási viszonyok miatt nagy fáradalmakkal kelleít megküzr deniök, üldözik a hátráló ellenséget. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. Lloyd George az antant gazdasági helyzetéről. LONDON, augusztus 1. Lloyd George | miniszterelnök az alsóházban gyárosokból } álló küldöttség előtt fontos kijelentést tett j a kormány gazdasági politikájáról. Azt mon- j őotta, hogy Anglia csupán birodalmi ked- j vezmény-rendszerrel tudja biztosítani azt, j hogy a gyarmatok és tartományok nyers­anyaga elsősorban az ö rendelkezésére áll­jon. Minél hosszabb ideig tart a háború, an­nál kedvezőtlenebbekké válnak a gazdasági feltételek, amelyeket Németország Angliától és a szövetségesektől nyerhet. A bajor miniszterelnök beszéde a német hadicélokról. München, augusztus 1. iA képviselőház ülé­sén annak az indítványnak a tárgyalása so­rán, mely a gazdasági exisztenciájukban ve­szélyeztetett és a háborúban résztvevő egyé­niekről való gondoskodásra vonatkozik, Jelf­szólalt Tandl miniszterelnök is és élénk he­lyeslés közben vetett visszapillantást a hadi­helyzetre. Többek között a következőket mon­dotta: iPélda nélkül marad a háború történel­mében az, amit éppen az elmúlt nyáron ki­tartásban és hősiességben a német csapatok mutattak fel a többszörös túlerőben lévő an­golok és franciák elleni védekező harcban, amig végre lehetővé vált a Keleten felszaba­dult hadtestek odavonásával az erők kiegyen­lítését megteremteni. Ha a legutóbbi előretö­résnél nem is teljesült minden reményünk, be­folyása mégis megmutatta, hogy seregeink a minden erő felhasználásával kifejtett ellen­hatást ki tudják egyenlíteni. Teljes bizalom­mal remélhetjük, hogy a német fegyverek ereje és szilárdsága az ellénséget iá fógja vezetni annak felismerésérd, hogy a világ semmiféle hatalma sem tud bémünüket le­küzdeni. •— Békeajiínlatainkat ellenségeink gúnyo­san visszautasították és gyengeség jelének ma­gyarázták. Franciaország német földet akar elragadni tőlünk és az angolok főcélja az volt és az is marad, hogy véglegesen elintézze a reá nézve rendkívül veszedelmes és kényel­metlen politikai és kereskedelmi konkurrenst. Anglia hadicélja az, hogy egész Európát terv­szerűen körülkarolja. (Mindazok a támaszpon­tok, amelyeket Anglia a háború során meg­szállott, politikai értelemben nem mellékhad­szinterek, hanem a rablásra vágyó Anglia főhadieéljai. — Bizonyára nem vagyok annexionista, én lennék az utolsó, akt az erőszakos béke mellett bárminő formában is szót emelne, de azt köve­telni, hogy minden fentartás nélkül adjunk fel mindent, anélkül, hogy védelmet biztosí­tanánk az angol világpolitikát és Európát lá­zító hódítási vágy ellen, ez, uraim, politikai öngyilkosság. Nem lehet elég világosan rá­mutatni erre az angol hadicélra, nem lehet elég gyakran hangsúlyozni, hogy Anglia nem Elzász-iLatharinigia kedvéért, hanem saját ér­dekéiért és Európa gazdasági leigázásáért harcai. lErről tudomást vehetne Franciaor­szág is, ha végre egy pillantást vetne iCalais felé. A miniszterelnök ezután a Wilson által nyomatékosan képviselt népszövetség eszmé­jéről szólott, amelyet Anglia ugy értelmez, mint a németség legyűrésére szolgáló szövet­séget, amelynek célja, hogy a német népet, an­nak politikai és gazdasági önállóságát elra­bolja. :.).•( : > — Ha Wilson — folytatta a miniszterelnök — a maga népszövetségével azt a célt követné, hogy a világ hatalmai között ezzel az egyen­súlyt a jog, az ésszerűség és méltányosság el­vein eiki alapján megteremtse^ sakkor igenis, meg tudunk vele egyezni. Amig azonban az ellenség nyugaton német területeket akar el­ragadni, gazdasági önállóságunkat meg akar­ja fojtani, szabadságunkat szét akarja zúzni, és a német birodalmat meg akarja semmisí­teni, addig nem állhatunk félre a harctérről, addig nem engedhetünk a harcból, amely azt a célt szolgálja, hogy az ellenséggel megértes­sük, hogy meg kell egyeznie velünk. A háború ötödik évébe lépünk, teljes bizalommal ügyünk iránt, teljes bizalommal népünk, vitéz hadse­regeink iránt (M. T. I) iwCT 'isvfKk angol vezérkar jelentése stfóléföE julius 31-én reggel B '^ftijfkhadiszállás, augusztus 1. Foglyokat ^ftSflRftffgtedményes előretörések és járőrütkö­tittaiei9orájiiÍl.ens közelében, Bethunetól északra és hJüSíflítf'Wik északi szakaszába. A La-Basseé csatornatol délnyugatra ellenséges előretörése­ket visszavertünk. A központi hatalmak nem tettek ujabb békeajánlatot. ^ Rotterdam, augusztus i. ~ "Londonból jelentik: Az alsóházban Smith kérdést intézett a kormányhoz, vájjon kapott-e a kormány kevéssel ezelőtt az ellenségtől aján­latot, hogy békefárgyalásokba bocsátkozzé Balfour igy válaszolt: Az ellenséges kormk"

Next

/
Thumbnails
Contents