Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-02 / 175. szám

fflzeged, 1918. augusztus 8. Í>M .MAGY AJK• R«ZÁG Szep!ei!ie?ksi tneilfidi iiilliiiít S^pita a IMebeteg­pniazi MM. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kerületi Munkásbiztositó pénztár igazgatósága egyik legutóbbi ülésén tudvalevőleg elhatározta, hogy a pénztár székházának második emeletét tüdőbeteggondozó intézetté alakittatja át. A székház második emelete ennek a célnak kitű­nően megfelel, miután ennek az emeletnek külön följárata van és könnyű elkülöníteni a többi osztályoktól, ugy hogy a fertőzés ve­szélye nem forog fenn. Az igazgatóság hatá­rozata szerint a tüdőbeteggondozó hatásköre kiterjedne nemcsak a pénztár tagjaira, ha­nem az egész város területére, minden társa­dalmi osztályra. (Az igazgatóság már ebben a határozatá­ban körvonalazta azt az álláspontját is, hogy — miután a gondozó ebben a formájában a városi, társadalmi és állami érdekeket egy­aránt szolgálja — nem lenne igazságos, ka a létesítés és fentartás költségeivel egyedül az ipari és kereskedelmi osztályt terhelné meg, amely osztály a pénztár egyedüli fentartója. Viszont semmi értelme nem lenne annak, hogy a gondozó hatáskörét csak a pénztár tagjaira korlátozzák, mert akkor a gondozó nem felel­hetne meg ugy a hivatásának, mint arra szük­ség van. A pénztár elvárja tehát — mondja a határozat — hogy a város, a társadalom és az állam a megérdemelt módon fogja az in­tézményt támogatni működésében anyagilag is. Minthogy pedig a pénztár hevételei a léte­sítés költségeit sem fedezhetik,, a pénztár kör­levelekben fordult a munkaadókhoz, amelyek­ben közölte, hogy a tüdőbeteggondo2Ó felállí­tásának költségeire munkásokként két korona hozzájárulást rótt ki. A hozzájárulásból egy koronát a munkaadó, egy koronát pedig a munkás kell, hogy fizessen a létesités költsé­geire. Természetesen ez a két korona egyszer s mindenkorra szól. A terv szerint még külön hozzájárulásra fogják fölszólítani a várost és a társadalmat is. Az állam hozzájárulását az országos munkásbiztositó utján fogják meg­(Budapesti tudósítónk telefon jelentése. A I képviselőház csütörtöki ülését féltizenegykor nyitotta meg Szász Károly elnök. Bemutatja a főrendiház elnökének átiratát, amely .szerint a választójogi javaslatot a főrendek módosí­tás nélkül elfogadták. Ezután áttértek a napi­rendre, a katonai ellátásról szóló törvényja­vaslat tárgyalására. Szilágyi Lajos: A javaslat közvetlen ki­hatásaiban a haderő minden katonáját, köz­vetve pedig a fegyverben álló nemzet minden tagját egyaránt érinti. Általánosságban a ja­vaslat humánus, modern és méltányos alapel­veken épül fel. Hogy a rokkantak, hadiözve­gyek és hadiárvák illetékei közös költségek, az minden magyar előtt kétségtelen. iAz el­látási illetmények tételei a pénz mai csekély vásárlóereje folytán tárgyilagosan, meg nem bírálhatók, de minden esetre óriási baladást jelentenek. Zavaró jelenség, hogy a katona­tisztek ós hivatásos altisztek fizetésének ren­dezése nem előzte meg e törvény tárgyalását. A tiszti ós altiszti fizetés szégyenletes ala­csony. A hadifogságban sínylődő tiszt nejé­nek is szomorú a helyzete. Az itthon alkalma­zott tisztek fizetésükre mindig ráfizetnek. Ha egy népfölkelő hadnagy felvett fizetéséből ki­fizeti a lakást, mult hónapi tiszti étkezdei élel­mezését, akkor a többi kiadásokra csupán 15 koronája marad. A póttesteknól létesített ruhakószitőüze­mek nem felelnek meg hivatásuknak, mert polgári erőkkél dolgoztatnak ás inert a var­Tatáshoz szükséges hozzávalókat a tisztikar -zerezni. Az igazgatóság ezt a határozatát termé­szetesen fölkülöte hozzájárulás és jóváhagyás végett az országos munkásbiztositó pénztár­nak, a kereskedelmi és belügyi kormánynak, a gondozó szervezési munkáját azonban ettől függetlenül nyomban megindította. A szerve­zésről és a várható eredményekről dr. Holló Jenő a következőket mondotta a Délmagyar­ország munkatársának: — Tény, hogy a tüdőbeteggondozó fölállítá­sának munkálatait bevezettük, sőt csaknem be is fejeztük már. Az intézmény egész szerveze­tében készen áll, már kiírtuk a pályázatokat is, sőt nagyrészt be is töltöttük az itt szüksé­ges állásokat. Egy pillanatig sem akartunk késni, az a tervünk, bogy nyomban azután, amint a jóváhagyás megérkezett, a gondozó megkezdje működését. — Kétségtelen, hogy a jóváhagyás megtör­ténik, éppen ezért mertünk belemenni az egész intézmény megszervezésébe. Sőt ma már vezető-főorvosa is van az intézménynek: dr. Hollós József, akit fölkértünk pár hét előtt arra, hogy a vezető-orvosi pozíciót fogadja el, ma értesített bennünket arról, hogy a meg­bízatást elfogadja. Abban a levelében, amely­ben dr. Hollós bennünket a megbizatás elfo­gadásáról értesít, az uj intézmény program­ját a következőkben vázolja: 1. A fertőző esetek fölkutatása ós a lehető­séghez képest a fertőzés terjedésének megakar dályozása. 2. A tüdővészes tagok összes hozzátarto­zóinak és egyéb az intézetbe beutalt lappan­gó, vagy nyilvánvaló gümőkórosok specifikus gyógyítása, illetőleg immunizálása. 3. A tagok kitanitása a betegség elkerülé­sére. —• A1 magam részéről bizonyosra veszem, hogy a tüdőbeteggondozó legkésőbb szeptem­berben megkezdi működését Szegeden. A jóvá­hagyást akkorra föltétlenül kisürgetjük és el­végezzük a szükséges átalakítási munkákat is. nem tudja megszerezni. A központi ruhatár­ból alig kapnak a tisztek valamit, egyrészt mert igényjogosultságukat a miniszter szűk­re szabta, másrészt mert a ruhatár nem ren­delkezik kellő készletekkel. Egy nős közhonvéd ma Budapesten zsold és étkezési pénz, lakbérjárulék és hadisególy fejében összesen h.uvi 371 koronát kap, egy nős népfölkelő hadnagy pedig 495 koronái Sürgősen fel kell emelni a katönai fizetsehet, hogy érvényesüljön az ellátási törvény áldá­sos hatása, amig pedig ez nem lehetséges, nincs más megoldás, mint az élelmet, lakást és ruhát természetben adni. A hadseregben hamar nyugdíjazzák azt a tisztet, akiről ki­derül, hogy nem gutgesinnt. Báró Szurmay honvédelmi miniszter: Ugyan! Ugyan! Szilágyi Lajos: Tudnók felelni a honvé­delmi miniszter urnák, ha feloldana a hiva­talos titoktartás kötelezettsége alól. Tudnék konkrét eseteket mondani A rangosztályba nem sorozott napidijasok és önként tovább szolgáló altisztek havi. zsoldját is fel kell emelni. A1 Bécsben kezelt Kröbatin-alapot, valamint a Karoly császári és királyi alapot, mivel azokat túlnyomóan osztrák tisztek ad­minisztrálják, teljesen fel kell oszlatni és a Magyarországra eső részt a magyar véráldo­zat arányában ki kell nekünk szolgáltatni. A' törVény végrehajtásánál egyszerű é> gyorsított eljárást, jó magyaros nyelvezetű, könnyen érthető utasítást és érző szívű ható­sági közegeket kérünk. A javaslatot elfogadja. 3 Horváth Mihály: A javaslat sok igazság­talanságot van hivatva pótolni. Sajnálja, hogy oly sokáig késett, de annál nagyobb örömmel fogadta volna, ha az önálló magyar hadsereget hozta volna. Ez idő szerint azon­ban, a javaslat megfelel a követelményeknek. Ha hibái vannak, azok később fognak mutat­kozni, de akkor rendeletekkel orvosolhatók. Sokalja az aktiv katonatiszteknél a negyven éves szolgálati időt, elegendőnek tartja a har­minc évet is. Pirkner János azon különbségekről be­szél, amely Németország és a monarchia had­sereg-szervezete között fennáll. Dicséri a né­metek energiáját, bizalmát a győzelemben. A javaslatot megszavazza. Elnök bejelenti, bogy herceg Windischgratz miniszter pénteken vá­laszol Tiszának tegnap benyújtott interpel­lációjára. Javasolja, hogy erre pénteken fél 12-kor térjenek át. Ehhez hozzájárultak, mire az ülés véget ért. Többségre jutottak a francia [fellenzékl szociálisták. Rotterdam, augusztus 1. Párisból távira­tozzák: Az eddig kisebbségben volt ellenzéki szociálisták a nemzeti szociálista tanácsban többségre jutottak. Győzelmük abban nyilvá­nult meg, bogy 1544 szavazattal 1173 ellenében elfogadtak egy határozati javaslatot, melyet Longuet szociálista képviselő terjesztett be » amely a nemzeti tanács programjául a követ­kezőket vallja: 1. A haza védelme ott, ahol az szükséges. (Az eddigi többség addig tartotta szükséges­nek a harcot, amig idegen ellenség áll Fran­ciaország földjén.) 2. Az antant háborús céljainak revíziója az orosz forradalom és Wilson nyilatkozatai alapján. . 3. Létre kell hozni a népek szövetségét. 4. A háborús költségvetés megtagadása az esetben, ha a kormány nem ad útlevelet a nem­zetközi szociálista kongresszusnak.­5. Elítélendők azok a szociálista vezérek, akik támogatják a kormány erőszakos politi­káját. (Ez a pont Albert Thomas volt lőszer­ügyi miniszter bukását jelenti a pártban.) 6. Ellentállás azzal a tervvel szemben, hogy az antant beavatkozzék Oroszország ügyeibe, még akkor is, ha az orosz szociálisták kíván­ják. Ennek a hat pontnak az elfogadásával a • francia szociálisták és az angol szociálisták között mély szakadék támadt. Lansdowne a béketárgyalás feltételeiről. Rotterdam, augusztus 1. Londönból jelen­tik: Lansdowne lord a háború kitörésének ötödik évfordulója alkalmából levelet intézett barátaihoz ós párthíveihez, amelyben a követe kezűket mondja: Amennyire én meg tudom ítélni a hely­zetet, az ellenséges országokban igen nagy a béke vágya és meg vagyok győződve, hogy ott szeretnék, ha mi közelebbről megjelölnők azokat a feltételeket, amelyek mellett hajlam­dók vagyunk nem békét kötni, hanem tárgya­lásiákba bocsátkozni, amelyek a békére vezet­hetnek. Nyiftán vannak olyan kardinális pontok, amelyeket mindkét részről tárgyalásra alkal­masoknak tartanák. .Jogunk) van kéjrdezni, hogyan ál ezeknek a dolga? Emlitósreméltó dolog, hogy Lloyd George julius 1-én mondott beszéde előtt néhány nappal kanadai újság­íróknak a következőket mondotta: .Mindeze­ket a kérdéseket újból meg fogjuk vizsgálni az azóta bekövetkezett események megvilágí­tásában." WUsonnak julius 4-iki beszédét ige®, R katonai javaslatok a Házban. A közélelmezési miniszter pénteken felel Tisza interpellációjára. — A képviselőház ülése. —

Next

/
Thumbnails
Contents