Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-11 / 183. szám

fízeged, 1918. augusztus 11. IT—T"*** mmmrAmisezm -—r* Vesse mg Szegd nílírMzáfal az orVost«Vábbl(fpzí a|aMi!a alapját. Irta: Maschánszky László. Több írnltot egly1 évtizede égetően süirgös kérdése Szegednek az uj közfcáriház ügye. Komqily (stádiumba a kórház először akkor jutott, árrákor .a város közönsége fölajánlotta azt ,az egyletem céljaira' és Korb Flóris kiváló (műépítészünkkel iintegterveztette. A tudőmánlyegyieteím éndjekebeiri dicsérete méltó áldiozatkászséggel, nnemes felbuzdülíásslal hozta meg hiatárczaitát ,a fcöztörvé'niyhíatósá^, .azonban 'sjzeilenlasésehb városok elnyerték előliünk az egyetemlet és ezzel együtt látszólag a tudomány iránti lelke-. Sedésünket és áldoiziatkószségünket is. Mindlen gondolkodó ember tisztában vain ázzál, Ihogv belátható idom belül a már meglévőkhöz ujabb egyetemet nem fog létesíteni az állam. Nem szabad tehát reménykednünk, Ihogy küzdleSiení és előrelátó, kitartó munka nélkül ölünkbe Ihüll valamely nagyszerű atH tézmény, amely 'az egyetemi oktatás terén is gócponttá teszi Szegedet. Hogy ez irányú aspirációink jogosak mariadjünak, kézzelfogható módon kell bebizonyítani, bogy a mellőzés dacára is él Szeged' közönségében a tudomány szeretete, be kell bizonyítani, hogy áldozatkészsége nem csökkent. Most, atmikor az uj közkóiriház ügye a megvalósulás e'őtt áll, szabadjon fölvetnem ismét azt az eszmét, melyet Szeged közegészségügyéről tartott előadásomban máre tavaszon érintettem. Vesse meg alapját Szeged városa uj közkófházáVal ág orvostovábbképző akadémiának. Sohia oly kedívező alkalom inam kínálkozott erre. untot most. amikor a kórlház ügye szőnyegre került ismét, amikor annak megvalósitáisía tér'.lekében mindent megteszünk. iKirálvuük bölcsessége meg látta *,s miinidn vájunk köztudatában ott él, LIO'gy .e szörnyűséges háborúban mily emberfelettit végzett az orvos tudomány, nemcsak azzal, hogv a sebesülteket gyorsan és konzervatív djárásiaivai! lehetőleg az anatómiai épségnek megfelelően gyógyította meg, niern cs,ak az által, hcigv a betegeket ismét harcképesekké tette, de főképen az által. ho.gy profi taktikus exact eljárási segítségével távol tartotta tőlünk a háborúk rémét, a tömeg fertőző betegségeket. És ezt csakis az intézetekben hosszu éveken át végzett tudomáínyes búvárkodása alaptan tehette. Mindenki tapasztalja, hogv a legtisztább természettudományi alaora fektetett orvostudomány szédületes gyorsasággal halad, viszont a mindennapi élet azt követeli mindén egyes orvostól, Ihogv ő is hátad Ion, tartson lépést a tudomány haladásával S ha e követefménylnél megállunk egy percre, látni fogjuk, hogy a már ötödik éve tartó világháború tömegmirnkájábah túlhajtott orvosok és az iskolaikat végezni alig tudó medikusokból a háborús szükség 'kényszere alatt gőzerővel 'képzett doktorok képtelenek' jdö hiányában nyugodt tudományos munkára. A mikor nem, jutott alkalom és idő az orvo'stovábbképzésre, (akkor önkénytelenül vetődik föl a kérdés, nem fog-e sül'yedni a közegészségügy kárára, az átlag-orvos tudományos nívója? ÉS ha e kérdésre1 csak .igennel válaszolhatunk. akkor a közjó iránt érdeklődő lelkében parancsoló hang kiáltja, hogy itt tenni kell valamit. 'Mert az kiszáraithatattain veszedelmet jelent a véráldozatokban* sajnos nagvon gazdag magyarságra nézve. Szent meggyőződésem, hogv amint a .porosz-francia háború hadvsarcát Pasteur zseniális felfedezései tízszeresen, visszapótolták a franciáknak, ugy eme szörnyűséges háborús veszteséget, mely a mi nemzetünket és elsősorban Szegedet érte, „csakis a közegészségügy .magas színvonalra emelésével lehet, de ezzel a mi faiunkban rejlő öserőre támaszkodva biztosan lehet pótolni. Jó közegészségügyet jó orvosok nélkül elképzelni nem lehet. Oda kel tehát törekednünk, hogy biztosítsuk az orvostovábbIképző módjait, a minldjennapi munkában álló, sokszor kifáradt orvosnak ugv. hogy azt könnyen 'igénybe vehesse, helyben vagy otthonához közel kapja. Az .orvostudomány nem - tanulható meg János szót érteni jött. Irta: Cserzy Mihály. Vasárnap napáldozatkor gondolt egyet Tóth János és átballagott a nagyságos urlioz, a szomszéd tanyába. A szőlőpermetezésrői óhajtott némi útbaigazítást -haliam, mivelhogy az egész környéken hire volt, hogy a nagyságos ur valami uj módszer szerint kezelteti a szőlőjét, ezért is olyan szép és kiadós. Volt valami a dologban, a parasztok szájtátva bámulták a nagyságos ur szőlőjét, miikor elhaladtak mellette és irigykedve állapították meg, hogy itt valami „csuda-ször" lehet, ami még a „feneroszporán" ás kifog. iMi lehet vájjon ez? ... A lugasok oly szépék, a levelek oly zöldek és frissek, akárcsak május havában, amikor meg se köd, se más ártalmas is-, tenverés nem éri a tőkéket. Tóth János azt is tudta, hogy a nagyságos ur az a fajta ember, akivel lehet beszélni, aki nem hordja fönt fi fejét s ha kezet nyújt 'neki a parászt, nem utálja megfogni. No persze, mondogatták a környékbeli magyarok három, négy év előtt, mikor kikerült közibük a nagyságos ur, — meglátszik, hogy uri emhör, nem olyan, mint akit osak a nadrág tösz úrrá! . . . könyvekből, ahhoz klinikák, kórházak, lalbou ratóriumok, vezető egyéniségek, tanító mesterek kellemek. Lehetővé kell tenni, hogv a! háború után úgyis túlterhelésre számító orvosi egyetemeik taz ország vidéki centrumaiban. tehemientesi'ttessemek. Meg kell építeni, elő kell készíteni a vidéki kórházukat ugy, hogv az orvostovábbképzés érdékeit felkészülve szolgálhassák. A világ nagy nemzetei számos példával szolgálnak már e téren. Az amerikai, angol* német intézetekre -mutatojk reá csupán s ezek között a düsseldorfi és kölni hosiszu évek óta működő akadémiákra, melyekhez hasonlót teremteni Szegeden sem lehetetlen. A már meglévő fényes állatni intézetek és katonai intézetek mellé nem kételkedem, rövidlesén odaisonakozik az uj közkórház is. • És akkor mi. sem fog hiányozni, hogy Szeged egy a gyakorlati élet céljait szolgáló főiskolához jusson. De ennek egy módi a van csupán, ki kell használni az adott viszonyokat, melyeket a háború teremtett. Kezdjük el tehát az uj kórház építését azonnal, hogy Imire a háborús zaj és a leszerelés izgalmai elmúlnak, készen találják Szegeden ?' törekvők és tanulni vágyók az „orvostovább'képző akadémiát". Két hét a Boszporusz partján Irta: Papp Ferenc, tüzoltófőparancsnok. (II.) Reggel felébredve,- az ablakomon keresztül tekintetem elsősorban egv tűzvész, pusztította területre esett a Ghalinger-nek nevezett kerületben. Óriási sivár puszta ez, amiely három tűzvész nyomát viseli. Tiz élvenl belül háromszor egymásután égtek le az itt épült faházak. Első és másodízben mintegy 700—800 ház égett le, utóbb pedig, 6 év előtt, 1200. Ugy, hogv közvetlenül a tenger partján, ahonnan a legszebb kilátás nyil'k ia Boszporuszra, egyetlen épület sincsen. Tiz év óta a leégett házakat senki sem építette újra. sőt ínég a 'régi romokat sem takarították el, a szegény nép ma is ott kotorász a romlhalmak közepette, kutatva egy-egy. teljesen el nem égett fadarab után, amit tüzelőnek lehetne felibesználihi, avagy épp téglák után, amelyek rn'g valamely hasznos célt szolgálhatnának. — (Gondolom, hogy ur! — vélte ekkor Bárkányi Mihály, az öreg rmsztázó, aki szénalkaezálás után hol az egy'1 >gy a másik tanyásgazdával t Ikozvár ^gy eperfa alatt szívesen etkomázott í voipa jó magyardohány irányában — Ínég pedig virtigli ur. Négyszáz emhör fölött röndölközött ez a hivatalában. Aztán mög gondolhatja kend, hogy az mán nem kis kutya, aki a királynak is (tanácsot. osztogat. — Ü fölséginek!? — kapott a szón ilyenkor meglepődve a tanyai magyar. — Ferencz Jóskának? . . .. Ojan igaz, mint ahogy itt állunk, hogy osztogatta a tanácsot nem is égyször. Ezét' viseli ma is a királyi tanácsosi naccságos cimöt. — Mi a fene? — 'Ugy igaz ez, földi.. Olyan naccságos ur ez, mint amilyen én városi alkalmazott vagyok. — Huzi a penziót? — (Huzi hát, mint ahogy majd én húzom, ha itt hagyom éccör [kendtöket. Ugy kell ugyanis venni a dolgot, hogy (Pongrácz Gerő kir. pénzügyigazgató és kir. tur mikor megérett a teljes nyugdíjra és heleesömörlött a hivatalos hajlongásha, vett v ' íz holdas szőlőt valahol a vasút mentén sapott „parasztnak". No, nem egészen • 'nak, azért ur mr: °it ő továbbra is léSőt talán vab finomabb ur, mint j " - • sraefc kellett .lenni a hivatalba, n. Cgaik a- gúnyát cserélte föl egyszerűbbre. A bachkorszakbeli köcsögikalapot széleskarimáju szalmakalapra, a kemény vasalt gallért puhábbra, a lakk-cipőket szandálra és igy tovább . . . ÍJgy, amint ezt a kényelem és a környezet megkövetelte. Mert hát akár hogy vették volna is a dolgot, biz' az fura lett volna, hogy a gatyás parasztok között köcsögkalapban intézze a dolgát, aki már most telekkönyvilag ide lett sorozva, akár napokra, hetekbe vagy hónapokra is. Mert ennek dacára Pongrácz Gerő igazgató ur félig-meddig városi ember maradt, mivelhogy szép földszintes magánházát a Hajdu-uteában megtartotta továbbra is, téli szállásául. Jó meleg nyári nap volt ezen a vasárnapi estalkonyaton s ezért Tóth János osak ugy tanyaiasan ment át a nagyságos úrhoz,. Szép, tiszta gyolcsingben, gatyában, mezítláb papucsban (akkor, még 'mikor ez az eset történt, 3 koronáért lehetett venni egy "pár emberlábra. való bőrpapucsot) a fejére meg a kamrából Vasárnap, augusztus hó 71-én színre kerül: » A

í»eif!<icmk törálvtt/Uo Szenzációs sláger dráma 5 részb. A l^fjA/* cirkuszi dráma CblIlagUlY tVlI/ctiynUJC A'főszerepberaHedda Vernonnal. ™ UUI1UL. az életből. Püffl szórakozott vígjáték.. • • • Sasciia mester természeti felvételei. Előadások d. u. 2 órától folytatólagosak. Rendes helyárak.