Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-11 / 183. szám

6 Szeged,. 1918. augusztus H, Első utunk a hadügyminisztérium épü­letéhen levő tüzol-tó-főőrségre vezetett, ahol Ixctn bey őrnagy-parancsnok teával- vendé­gelt meg bennünket. A reggeli alatt a 42 ta­gú tűzoltózenekar tűzoltó-indulókat és ma­gvar darabokat játszott. Ez a tüzőrség a leg­modernebbül felszerelt Konstantinápolyban, Három tűzoltó automobilt láttunk itt, ame­lyek Münchenben készültek. A felszerelés is mintaszerű, körülbelül 150 ezer korona ér­tékű, amelyek 'beszerzése egyenként és kü­lön-külön Széchenyi pasa érdeme, aki Török­országban elmúlhatatlan érdemeket szerzett a tűzoltó-intézmény hnegsz vezésóvel és fej­lesztésével. A 'tüzoltófelsze élések túlnyomó része Magvarországon é ' Ausztriában ké­szült és teljesen azonosak a nálunk haszná­latban levőkkel. A jól felszerelt berendezés­ben csak a törnlők-észleickben tapasztaltunk hiányokat, de ez csupán azt bizonyítja, hogy a háborúban *— minden' áldozatkészség da­cára — ott sem képesek a pusztulás folytán beállott hiányokat pótolni. A Iha d'ügvtninisztér in-m hatalmas udva­ra h egy osuklógvakorlatökat végző kisebb, kitünőpn öltözött ikatonaesapat -tűnt fel ne­kem, akikről később megtudtam, hogv ezek kqwjstuntinápjolvi kereskedők, akik a katonai sziofe'fet állói föl vannak ugyan, mentve, de hetenként kétszer a. reggeli órákban., amikor még az üzleti forgalom lanyha, 'katonai ki­képzésbein részesülnek. Innen a hadügyminisztériumba mentünk, ahol az uj Törökország leghatalmasabb fér­fiáuál, Enver pasáinál kívántunk tisztelegni, akinél "áfogatásunk be volt jelentve. Csodás berendezésű, óriást fogadóterembe vezettek bennünket Jó ideig vártunk, amig reánk ke­rült a fogadtatás sora, de ez az idő is kevés volt ahhoz, hogv mindent, ami a teremben látható volt. a'aposan szemügyre vegyünk. A b5dtigyminiszter környezetében a né-, metek csaknem uvvanotyan számban van­nak, .minit a törökök, akik féltékenyen' ör­ködnek a fölött, hogv a Irtáimas ur elé ne kerüljön TI életen kivül sok más nemzetiség­beili höfejndó. Nagv előjogokat élveznek a hadügyminisztériumban a németek, akik ezen az alapon minket is alaposan tóvallMto'k, hogv' mi célból jöttünk. Nagv megnyugvás­sal verték tudomásul, -ihovv nem szándéko­zunk huzamosabb ideig Konstantinápolyban maradni és most már nem is gördítettek aka­délvt látogatásunk elé. Enver pasa 36 év körüli, középtermetű, barna férfiú, kis .bajusszal és igen élénk, okos szentekkel. Polgári ruhában, piros fezzel a fején fogadott bennünket, kezet fogott mind­anhyiunjskal és hosszasan beszélgetett velünk némletüL •Vezetőnk Széchenyi pasáról nagv elismeréssel nyilatkozott és megbeosül'lhelet­lennek mondotta azt a 44 évet, amit .az a török állam szolgálatában töltött. A legutób­bi tűzvészről szólva némi önváddal mondot­ta Enver, hogv az államnak immár nagyobb áldozatokat kel'l hozni, a tűzbiztonság érde­kében és az eddigi faépítmények helyébe az ottani talajviszonyoknak legjobban/ megfele­lő vasbeton-építkezésire kell áttérni. A mintegy 15 percig tartó kihallgatás után, .mielőtt távoztunk volna, autogrammot kértem a hadügyminisztertől, amit dr. Szalay József főkapitány gyűjteményének szán­tam]. Enver pasa ezt .megígérte és én várom, hoey Széchenyi pasa küldi is levél utján. Délután ,a konstantinápolyi magyar egye­sületet látogattuk meg. Valóságos, sziget ez a török fővárosban- amely egyesíti' az összes ott élő törököket társadalmi állásra való te­kintet •nélkül. Egy nem nagy épület első eme­letét foglalja el láz egyesület, amelynek gaz­dag könyvtára .van; o'lvagólteiimlábQni pedig ott találtuk valamennyi magyar folyóiratot és-a fővárosi napikipokát. Az egyesület meg­teremtője és éltető lelke dr. Illés Zsigmond, aki Törökországban nagy tekintélyt és va­ewoiní szerzett. Kiválóbb tagjai (még: Duránd Félix ipárfejlesztésis felügyelő, akit a ma­gvar kereskedelmi miniszter délegált odia és aki a budapesti keleti vásárt odalent szép eredménnyel propagálja; dr. Lénárd Jenő az anatóliai tudományos kutató expedíció vezetője, aki a im-í elutazásunkkal egyidőben indult ,30 tagu társaságával útra és aki szí­ves volt megígérni. hogy a' tél folyamán el­látogat Szegedre, .hogv a Dugonics-társaság felolvasó ülésének keretében előadást tartson utazás,akó', dr. Mosonv Lipót tápár, a török­magyar történelmi vonatkozású régiségek buzgó kutatója, Tóbiás Erigyes a budapesti Ganiz-gyár képviselője, aki a májusi' gavy tűzvész alkalmával készített féivkéDfelvéte­leit készséggel bocsátotta rendelkezésemre. Az egyesület ozsonnát adott tiszteletünkre,, amelyen Durandné és Tóbiásné úrasszonyok töltötték be utolérhetetlen szeretetreméltó­sággal a háziasszonyi tisztet. Az egyesület igen .rokonszenves a török társadalomban is és .szociális tevékenységét a háború alatt különösen .abban az irányban összpontósí^a. hogy taglalnák különféle élelmiszerek beszerzésében segédkezik; mi­vel e tekintetben Konstantinápolyban sem kedvezőbb a helyzet, mint Szegeden. Ezzel az első n?jn programját kimerítet­tük volna és csak mind érdekességet emiit­jük meg, ,hogv a következő éjszaka tüzilár­ma 'vert fel bennünket. A minaretektől kiál­toztak: „Jangím-bal!", ami annyit 'jelent: ...Tűz van!" Rögtön fellkel'tülnk és JeMtölz­tünk azzal a 'szándékkal, hogy a tüz színhe­lyére sietünk., ámde megtudtuk, hogy ez na­gyon' messzi van és csnpán jelentéktelen. Feladtuk tehát (szándékunkat és visszafeküd­ve az ágvnnkba, hallgattuk, amint a ,,'bege­si'. a -bakter hatalmas botjával a kövezetet verve, az ottani szokásokhoz híven bizony­gatja, hogy ébren van. POLITIKAI HIREK. - Budapest! tudfisltfink teIefo«!eíe«tés* ­(A főrendiház ölést tart.) A főrendiház szerdán délelőtt 11 órakor -ütést taft, ám-e­iven a bizottságokban ihé'tfőn letárgyalt 14 törvéhyjavasíatot fo-gják tárgyalni. (Bethlen István elvállalta a táritonálköli minisztersége*.) Gróf Bethlen István elvállalta ia Wekerle^korm á nyba n a t-árcanélküli mi­niszterséget, amelynek -hatásköré Erdély és az ©Benségdúlta országrészek -rekonstrukció­ja fesz. A miniszter teljesen Önálló rendel­kezési jogot ka-p ©s aiz egyes 'minisztériu­m-okból megfelelő ügykört hasítanak tó és utalnak át hatásköréhe. Gr'óf Bethlen István kinevezése, -ugy lehet,, már ,a legközelebbi napokbaln megtörténik, de ezt 'meg fogja előzn-i Ugrón Gábor királyi biztos fölmen­té se. előkereste az aratókalapot, a nagyszélü, fino­mabb fonása szalmakalapot, mélyen még fe­.kote szallag is volt, d>e azt az eső már megáz­tatta. Ugy gond Alt a Tóth János, hadd lássa a nagyságos ur, bogy neki is van ilyesmi por­tékája. A nagy vendégmara-sztaló görbe bot­tal aztán útnak eredt az öreg Tóth és el is érkezett szerencsésen az uj földesúrhoz, aki éppen a d'ófo alatt sziesztáit. Pipált és újsá­got olvasott. Szokása szerint be is köszönt Tóth Jáno-s:' — Dicsértessék a Jézus Krisztus. Aggyon Isten ió napot. Egészségire kívánom a dél­utáni nvuitózkodá-st. A nagyságos ur fogadta a köszönést; ka­ros-széket hozatott, azután megindult közöt­tük a terefere. Hogy miből állott ez, az ter­rflés-zeteisen ne mtartozik ide, ellenben -hogy -mind a kettőnek jól esett az a pár negyedórai beszélgetés, abból is kilátszott, hogy az arcuk igen vidám lett. Olykor jóízűt kacagtak is. /Valószínűleg anekdótázott a nagyságos ur köröe-közbe amint ezt igazi úriembernek ven­dége detektálására legalább is illik megcsele­kedni. A barátkozás befejezése azonban már ide tartozik s ezt el is kell annak -rendje, módja szerint mondapi. János bácsi miikor már ész­revette, hogy az árnyékok teljesen megnyúl­tak -s a nap fénye a falombok legtetején tán­colt, fölkelt a karosszékből, egyet nyújtózko­dott, mint az az ember, akit az ülés elfáraszt s mielőtt megindulna, a tagjait rend-be kell 'hozni, mert hogy az öreg csontok ezt már igy kívánják. Azután megtömte a kis cserép­pipát, rágyújtott, (igy könnyebben megy a bandukolás) és megint csak odanyújtotta kér­ges, nagy kezét a nagyságos ur felé. (Moso­lyogva mondta: ­— Köszönöm is a -szives vendéglátást. Mög a fcitanitást kérőm szépen. Ez utóbbira jegyezte meg a házigazda, hogy hát így lesz ez jó János bácsi . . . Igy hát, igy. igy . . . csak meg kell próbálni szomszéd, mert hát a jó pap is holtág tanul... Nem szégyen az, ha ember deres fejjel a ma­ga javáért próbál valamit. (És most már meg i-s indult volna Tóth János, ba az ördögnek nem jött volna -meg a játékos kedve . . . Azonban az ördög néha ímegkergíil kis időre és ilyenkor bolondot csi­nál. Most például a kis pincsi kutyát megcsik­landozta a villa verandáján, ahol a pamlagon, a vánkos szélén nyugodtan szunyókált és a kis fehérszőrű öteb hirtelen felugrott, aztán szaladt, szaladt hangos csaholással oda, a -honnan az idegen szag-o-t érezte. Egyenesen Tóth Jánosnak. Mulatságos jelenet volt az öklömnyi kutya, mint hős és a nagyosontu parasztember a fütykössel. De csak egy-két percig volt mulatságos a jelenet, mert . a má­sodik, harmadik csiititásra már a nagyságos ur arca is elkomolyodott és János bácsi is azon gondolkozott, -miképpen távolítsa el ma­gától az ebet. Ha barátságosan horpaszon üti. még majd örökre megkukul, ez pedig nem lesz illendő dolog, ugy hát csak riogatta ma­gától lassan, csendesen. — Nem köll ugatni kis kutya. Nem ám. . . Nem lopót kergetsz most. hé! • . . Nem ám... — Puszi, Puszi — kiáltott rá a nagyságos ur d-s és már a pipaszárral -ment a -selyem­szőrű kutya felé. A cselédlány is előkocogott ekkorra, az is puszizta a Puszit, de a kis ör­dög benne volt a Pusziban és mielőtt el bír­ták volna üzn-i, háta mögé ugrott János bá­csinak és beleharapott szőrös lábikrájába. — -Ejnye, ebadta helyén — fortyant fel erre -a tanácsos ur — ez mégis csak disznóság! . . (Juci, nem tud maga erre a dögre vigyázni!?... (Lelövöm ezt az állatot ebben a minutumban... jHozza gyorsan a szublimátot, vattát, tiszta ruhát, friss vizet . . — Még a' köllene — vágott közbe nyugod­tan Tóth János, miközben nagy bütykő-s uj­jával lesimította a harapás helyén kiserkedt sötétpiros vért. — Jó néznénk ki naccságos SOMLO mOR és SZILASI • tűzifa szén- és boqnár- "?,','„' St fakereskedő SZEGED, Párísi-körut 35. szám. I#l m • Interurbán 146. Ajánlanak waggononkint bármely vasúti állomásra szállítva, a kocsigyártó-iparhoz tartozó összes faanyagokat u. m.: kőris-, akác- és szilfarönköt, kőris- és bükkfa keréktalpat, kőris- és akácküllőt bükkhasítványt, yömöblyü nyirfa­rudat, ökörjármokat és gazdasági faárukat, u. m. kaszanyél, favilla és nyirfaseprüt. Kicsinybeni eladás helybeli telepükön. Gyors, pontos és előzékeny kiszolgálás! Ajánlatokkal szivesen szolgálunk!

Next

/
Thumbnails
Contents