Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-25 / 194. szám

jjzege d, 1918. augusztus 25. Jzeged megyeszékhely. Vasárnapi számában nagyérdckü és Sze­ndét közelről érintő közleményt hoz „Az FSt". E szerint a választókerületek beosztá­sáról szóló törvényjavaslat előtt a kormány a (vármegyék uj területi beosztásáról, arányo­sításáról szóló törvényjavaslatot akarja el­Usziteni és letárgyaltatni. Wekerle Sándor belügyminiszter megbízásából több politikus elkészült már a javaslat-tervezettel, amelyek I, jövő héten a belügyminiszter irányításával •tárgyalás alá kerülnek. Az eddigi munkála­tok alapján a jövőben 63 vármegye helyett 48 [vármegye lenne. A reform indító okai kö­tött szerepelnek: Jelenleg meglehetősen sürün fordul elő, lliogv egy-egy járás sokkal közelebb van az lidegen vármegye székhelyéhez, mint a sa­lját vármegyei székhelyhez és a lakosság, de a közigazgatás helyzetét is nagyon megne­[lieziti, hogy mig a szomszéd vármegyei szék­helyihez eg^-két órai vasúti úttal jut el a kö­zönség, saját székhelyéire egy aapi utazás kell. A kulturális .szemponthoz tartozik az is, hogy például egy kisebb kultúrája várme­gyét, egy owan szomiszédos vármegye egy vagy két járásával egészítették, ki, ahol a kul­turális viszonyok fejlettebbek.­Ehhez hozzáfűzzük: Csongrád vármegye székhelyéhez "a megyebeliek 1—2 napi, Sze­*gedre pedig ]—2 órai utazással jutnak el. Arról bizonyára még a szentesiek sem akar­nak vitatkozni, hogv kulturális fejlettségben melyik város a kiválóbb: Szeged vagyJSzen­tes. Ilyen rikitóan igazságtalan és ósdFbély­zet, mint Csongrádmegyében, nincs az ej|ész országban. A kormány és a reform készítői erről nem feledkezhettek meg. Szegednek most minden esetre sürgősen és nyomatéko­san hallatni kell szavát. Az ügy megér egy rendkívüli közgyűlést és meg sok fáradságot. Ha most nem lesz Szeged megyeszékhely, megint várhat és melengethet egy régi jogos vágyat évtizedekig, A tervezet szerint Csanád- és Csongrád­megyét egyesítenék. Az' uj megyének csak Szeged lehet a székhelye. Lépjen sorompóba és kövessen el mindent a város, hogy igy le-, 'gyeu- ; R tűzifa uj makszimáüs ára Jegeden. fSaját tudósítónktól.) Néhány héttel ez­I előtt tudvalevőleg kormányrendelet jelent nieg a fa árának megállapításáról. A rendé­Let a faárak megállapítására minden törvény hatóság területén egy úgynevezett faármeg­állcipitó bizottság megalakítását rendeli t. Szegeden ezt a bizottságot dr. Somogyi bzn­veszter polgármester pár nappal ezelőtt a következőképpen alakította meg..Elnök; Ba­logh Károly, helyettes elnökök: Ferenczy Bé­la és Gaál Mik.sa, tagok: 1-ethő Lajos Királyi erűőíelügyelő, dr. Biedi Samu, Winkler Jó­zsef és Ábrahám Mátyás. , A bizottság csütörtökön kezdte meg tár­gyalásait a fa maximális árának megállapí­tása ügyében. Szombaton délután a bizottság befejezte tárgyalásait és a tűzifa maximális árát a 'következőkben állapította meg: Kemény tűzifa iirköbméterenkint: (négy ürköbméter fa egv méterről) ha­sáb 82 kor. 50 f. vegyes 81 kor. 10 í. doiong 80 kor, — f. vékony dorong 79 kor, — f. Lágy lambtiizifa, hasáo ürköb méterenkinf 20 kor. — f. 19 kor. 80 f. 58 kor. — f. 57 kor. — ?. 56 kor. 50 f. 55 kor. 50 f. vegyes do-on g vékony dorong Súlymérték szerint az árak igy alakul­nak: egy métermázsa-kemény ha­sábfa 17 kor. — f. egy métermázsa vegyes ha­sábfa 16 kor. 70 f. egv métermázsa dorong ha­sábfa 16 kor. 50 f. egy métermázsa vékony dorong hasábfa 16 kor. 30 f. egy métermázsa lágy lombfa, hasáb 14 kor, 18 f. egy métermázsa lágy vegyes, hasáb 13 kor. 96 f. egv métermázsa lágy döróngfa, hasáb 13 kor. 86 f. egy métermázsa vékony döróng­fa, hasáb 13 kor. 66 f. Suly szerint. Vágva és aprítva a követ­kezők lesznek a faárak: egy métermázsa kemény ha­sábfa egy métermázsa vegyes ha­sábfa I egy métermázsa dorong ha­sábfa 19 kor. 60 f. egy métermázsa vékony dorong hasábfa 19 kor. 40 f. egy métermázsa lágy lombos, hasáb 18 kor. 40 f. egy métermázsa vegyes ha­sáb 18 kor, 20 f. egy métermázsa dorongfa 18 kor. 10 f. egy métermázsa vékony dorong­fa 17 kor. 90 í. A kemény hulladékfa métermázsánkint 16 kor. 60 f. A közélelmezési hivatal fatelepén a vá­gás és aprítás árát a következőképpen álla­pították meg: egy méteröl fa felvágása 20 korona, aprítása 14, vágása és aprítása 34 korona. Kéri ezenkívül a bizottság a polgár­mestert, hogy makszimálja a kereskedőkre nézve a fuvardijakat is, még pedig a követ­kezőképpen: Egy méteröl fa hazafuvarozása a kiskör­úton belül 20 korona, a nagykörút és kiskör­út közti területre 24 korona, a nagykörúton kivüli területre 30 korona. Egy métermázsa fa hazafuvarozása a kiskörúton belül egy ko­rona, a két körút közti területre egy korona 20 fillér és a nagykörúton kivül, de köves uton egy korona 50 fillér, kövezetlen uton 30 fil­lérrel drágább. Az uj árak a jövő. ihéten lépnek életbe. Németország tárgyalást kezdett Spanyolországgal a német hajók lefoglalása ügyében. Berlin, augusztus 24. A Wolff-ügynökség jelenti: A spanyol kormány azon szándéka ellen, hogy_ ujabb hajóelsülyesztések eyetén az elsülyesztett spanyol hajóteret spanyol ki­kötőkben horgonyzó német hajókból pótolja, Németország. részéről erélyes Jiltakozás tör­tént. A két kormány között tárgyalások in­dultak meg. Spanyolország tiltakozása a spanyol hajók eisülyeszfése ellen. Berlin, augusztus 24. A Leipziger Tctg­blatt a Németország és Spanyolország közötti jegyzékváltáshoz a következő megjegyzése­ket fűzi: A beriini spanyol követ a német kor­mány tudomására hozta, hogy Spanyolor­szág semlegességének lelkiismeretes betartá­sára törekszik, az utóbbi időben azonban a német tengeralattjárók által eísülyesztett ha­jók száma ugy felszaporodott, hogy Spanyol­ország tonnázsának 20 százalékát vesztette el, ami igen érzékeny megkárosítása a spa­nyol gazdasági életnek. Madridban komo­lyan arra gondolnak, 'hogy amennyiben a tengeralattjáró háború tovább Ls károsítaná a spanyol kereskedelmi flottát, Spanyolország kénytelen lesz igénybe venni a spanyol ki­kötőkbe internált német hajókat. Pager alkanceiiár tanácskozásai a német politika vezéreivei. — A németeket nem vezeti hódítási vágy. — Berlin,, augusztus 24. A haladó néppárt orgánuma Payer kancellárhelyettesnek a par­lament vezetőférfiaival folytatott tanácskozá­sairól rendkívül figyelemreméltó . közléseket tesz. A tanácskozásokon hangsúlyozták, hogv a háborúnak tisztán védelmi jellegén semmi­féle illetéktelen beavatkozásnak nem szabad változtatnia. Vilmos császár emlékezetes 1914 évi augusztus 4-iki trónbeszédének az a ki­jelentése — irja a haladó párt lapja, — hogy „minket nem vessí hódítási vágy", még ma is, illetve jobban mondva ma ismét alapja az egész német külpolitikának. A szociáldemok­rata Vorwaerts ehhez a következő érdekes megjegyzéseket fűzi: Ezeknek a közléseknek az ér'íelme az, hogy azok a befolyásos körök, amelyek eddig másféle megoldási lehetősé­gekre gondoltak, feladták ellentállásukat. Ab­ban mindenki egyetért, hogv az angol ex­panziós Kire k vések ellen védekezni kell, azonban ahhoz nem ragaszkodunk többé, hogy a háború befejezése katonai döntés ut­ján éressék el. Ezek a körök elég erőseknek érzik már maguk^C hogy közeledjenek ahhoz a politikához, amelyet Németország szociál­demokratái állandóan mint az egyetlen he­lyes és lehetséges politikát képviseltek. Francia és angol vezérkari jelentés : A francia vezérkar augusztus 22-én dél­után a következő jelentést adta ki: Az éj folyamán heves tüzérségi tüzelés nehezedett a Beuvraignes és az Oise között levő-területre, különösen Le Pleirnone, Pas­sel, -Ghirly, Ousehamp helységekre. Az Oise és Aillette déli partjai, a Cerjip'igny—Coucy les Chateau-vasutvonal kezünkben vannak., Selenstői keletre csapataink vonalaikat Qony, Pont és St. Mairte helységek széléig tolták előre. Az éjszaka különben mindenütt nyu­godtan telt el. Az augusztus 23-án délelőtt kiadott hiva­talos angol jelentés igy szói: A,harc majdnem az egész fronton tovább tartott. Lihons és a Söjeul patak között csa­pataink számos helyen előhaladást értek él. A Daillecourt-major közelében és Bediuca­urttól keletre két éjszakai támadást vissza­vertünk. La Forettőí 'keletre, Seui Berquintől 'keletre vonalainkat és kissé előretoltuk. Báil­leultól északnyugatra egy ellenséges helyi tá­madás vonalaink előtt összeomlott. TER Kitűnő hangú, háromváltós, aczélsarku K. 50. hangja nagyszerül Mé§ finomabb< ors°na BUDAPEST,VII, RákóczI-wi 60., saját palota, hangú K. 80.­2- soros, 21 bilyentyüg finom K. 120.­Rendelésnél a pénz előre bekü'dendö. \

Next

/
Thumbnails
Contents