Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-24 / 193. szám

Szeged, 1918. augusztus 24. UELMAG Y A KOKSZAI! 3 Kelemen Béla főispánhoz hogy Szeged városa nagy vagyonának észszerű és korunknak megfelelő kezelése mellett a gazdasági egyensúly katasztrofális meg rázkódtatása nélkül megvalósítható az uj kórház létesítése. i Meg lehet és meg kell tehát építenünk, ha szükséges saját erőnkből — mert elbírjuk — a modern kórházat, még pedig Korb tervei szerint, meg kell építenünk jövőnk érdekében, a város és az egész délvidék népeinek egészsége és jóléte biztosítására emberi lehetőség szerint, röviden meg kell építenünk, mert — mint Jókai mondaná — mert muszáj. Biztositanunk kell a népjólét legelemibb követelményeit. Legyen szabad — és ezt ugy gondolom, szerénytelenség nélkül tehetem — eklatáns példára saját intézetem történetére hivatkoznom. Igénytelen, kicsi csapattal, szerény eszközökkel szerveztem meg a szegedi m. kir. állami bábaképezdével kapcsolatos szülő- és nőbetegklinikát és nagy küzdelmek á»án ugyan, de csakhamar világhírű lett a szegedi női klinika. Itt is hasznot kívánt Trefort, de halhatatlan érdemű tanácsosa. Markiis,dvszky röviden megérttette miniszterével, hogy ezektől az intézetektől nem szabad hasznot várnia az államnak, hanem megfordítva: áldozatot kell hozui. Éppen azért, mert az állam rendelkezésemre bocsátott minden szükséges eszközt, képes voltam a szerény intézményt oda emelni, hogy ma már és minden időkben egyenrangú volt az egyetemi has&nnemü klinikákkal ; és ma imár valóságos .áldása a szülőasszonyoknak és beteg nőknek. Nemcsak a leányanyáknak, hanem ma már sokkal nagyobb arányban a törvényes szüléseknek lett valóságos mentsvára és pedig paraszt és uri, szegény és gazdag szülőnőknek egyaránt úgyannyira, hogv tetemes 'kibővítés után immár ismét szűkek a helyiségek a mindenünnen jelentkező szülőnők elhelyezésére. (Épp ezért legyen szabad itt közbevetnem, hogy az nj közkóiházban, mint egyebütt is van. szükséges lesz egy külön pavillont berendezni szülőnők részére.) Hogy milyen nyugodtan viselik el a terhességet és mennyi bizalommal tekintenek a •szülőnők nehéz óráik elé, azt csak az egy Isten tudja, meg én. Hányszor jönnek fiatal anyák vigan vizsgáló asztalomra azzal, h\rv nem félnek a szüléstől, hiszem biztos kezekben vannak és hányszor mentjük meg a legborzasztóbb — az anyát és magzatát egyaránt életveszélybe ejtő — komplikációból az anya életét. Ma már nem •fél okos asszony Szegeden a szüléstől, ugy, mint régi időben Semmelweis előtt és Semmelweis után is még hosszú időkön át félnie 'kellett minden nőnek kivétel nélkül, amikor 100 szülőnő IköziÜ 13 (egy évben 100 közül 29) halt meg a szüléssel kapcsolatban, mikor tehát mindem terhes nő kivétel nélkül remegett a szüléstől, mikor legszentebb hivatásának kellett, eleget Jennje. Ma már minden tanyai ember tudja, hogv hova lehet bizalommal fordulnia veszély idején. Ugy, tökélel áse ti ugy lesz a médefin u] közkórhdzbcln is. Kit-ünő orvosaink, akik most igazán valóságos kínlódással és nem ritkán komoly aggodalommal kénytelenek a szükséges biztosítékok fogyatékos, kétes funkciója miatt olyan műtétet végezni, amely modern felszerelésű kórházban a sebészet mai technikája mellett a legjobb kilátással és biztos eredménnyel végezhető: végre fel fognak létekzeni boldogságukban, ugy életeket menthetnek és egészséget osztogathatnak a legkétségbecjtőbb esetekben. Ez a szenvedő emberiség nem fog többé félni ,a kórháztól és átkozódni a kórházra, sőt minden bizalmával oda fordul, ahol .biztosam találja a tudomány segítségét. Midőn ezek után hangsúlyozni 'kivárnom, hogy az uj, modern kórház nemcsak minden felebarátunk, testi jólétének biztosítását nyújtja emberi lehetőség szerint és az orvosi továbbképzés hathatós eszköze gyanánt ezer meg ezer ember egészségére lesz jótékony befolyással, hanem rendkívüli hatással lesz népünknek az egészség és kultura szempontjából való nevelésére és végre hatalmas eszköz, lesz kezünkben bármikor felső tanintézet — vagy nevezzük nevén — az egyetem kierőszakolására. vagy legalább orvosi akadémia jellegii intézmény létesítésére, ismételve kérlek, Méltóságos Uram, haladj tántoríthatatlanul a megkezdett utón, mutasd meg kérlek hogy: Él magyar, álll Buda még, a mul't csak példa tegyen most! Követni fog Téged indivisibiliter és inseparabiliter szeretett városunk minden magyar érzésű polgára ÉS végtelen örömünkre és büszkeségünkre fog szolgálni, ha a „Károly-kórház", az uj közegészségügyi intézmény léte'sülése a magyar nemzeti kulturában történelmi magaslatra emelt Nevedhez fűződik és Téged nemcsak az imádott magyar faj, hanem az emberiség történelmében is mint alkotó vezért üdvözölhetünk! Isten vezérelljen! Bad Aussec, 1918. VIII. 18. Dr. Mmn Jakab, m. kir. udvari tanácsos, bábaképezdei igazgató-tanár. Méltóságos Főispán Ur! Az újságból értesülök. hogy Szeged váro«si a közkórház újjáépítését elhatározta. Éveik óta egész erőmből küzdök amellett, hogy jó vidéki kórházak épüljenek, mert szilárd meggyőződésem, hogy Magyarország közegészségügye elsősorban kórházügy, 1911-ben mint a magyar kormány képviselője a drezdai nemzetközi hK giénie kiállításon büszkeséggel mutattam 4 sedsz kirélyrtak a szegedi uj kórház térveit s pótolhatatlan kár és veszteség, hogpv az a háború előtt nem épült föl. De bármilyen áldozatba kerüljön is az ma, a 'kórházat ilétesiteni kell! Ez a legsürgősebb, legégetőbb feladat, úgyszólván a városi élet 'kérdése. Méltóságos Főispán Ur legőszintébb tisztelője: Grósz Emil', udvari tanácsos, egyetemi tanar. •••BTEESAMAKANHAAIHAHHANR-CS Javaslat a légszeszgyár mielőbbi megváltásáról — A pénzügyi bizottság ülése. — Emelik a vízdíjat és a piaci helypénzt. — Létesítse a város a fehértói halastavat. — A jövő évi költségvetés. — Marin Jakab nyílt levele (Saját tudósiitóri-któl.) Dr. Kelemen Béla főispán értékes kezdeményezését, hogy az ujkórház alapkövét a királyi pár őszi látogatása alkalmával helyezzék el és hogy az uj közkórházira,öt millió koronát szavazzon meg a város, a rendkívüli közgyűlés összehasonlithatatlanul nagy többséggel határozattá érlelte. A nagyhorderejű 'kérdéshez érdeméhez mért hangon szól most hozzá dr. Mam Jakab, a szegedi bá'baképezde nagynevű igazgatója egy nyilt levélben, amelyet a főispánhoz intéz. A kórház-ügy aktáihoz tartozik azon kivül az a levél, amelyet dr. Groisz Emil egyetemi tanár intézett a főispánhoz. Alább mindakettőt egész terjedelmükben közöljük. Egyrészt azért, mert a városnak ebben a nagy ügyében még mindig helyénvaló, sőt szükséges, az agitáció, másrészt azért, mert két kiváló orvostanárnak közegészségügyi viszonyainkról való véleményét ismerjük meg az itt következő sorokból: Méltóságos Főispán Ur! Tisztelt Barátom! / Hazafiúi tisztelettel üdvözöllek az uj közkórház építése nemes-nagy eszméjének felvetése alkalmából, annál inkább, mer: meg gyózodésem szerint izzo hazaszereteted és ismert energiád képes lesz az ..Ixét", 'testté is formálni. Mellőzve minden fölöslegfes szósza poritásí, ami a kórház rendeltetése, magas hivatása, nélkülözhetetlenségére vonatkoznunk, egyenesen a dolog érdemére térek és kijelentem. hogy először uj közkórházha feltétlenül szüksége vén Szegednek, hiszen már évtizeden, óta kénytelenek vagyunk szégyenszemre bevallani, hogy a mostani kórház Szeged ..szégyenfoltja", másodszor, ha az igy van, akkor okvetetlenül és haladéktalanul föl kell u kórházat építenünk, akár 5 millip, akár 21 millió koronába kerül a fölépítése. Tagadhatatlan ugyan, hogy elsősorban - • törvény szerint is — az állani kötelessége emberanyaga fölött őrködni, amit csak közhasznú e.gészségügvi intézmények, azaz modem kórházak építésével képes lehetőség szerint biztosítani. Szerencsétlen politikai viszonyaink és a magunk élhetetlensége sajnosa® késleltették — ugy. mint sok egyéb közhasznú intézményeink — létesülését és valóban erősen okadatolt vágyaink teljesülését. És mi eme politikai káros következmények súlyos hatása alatt csak nyögni tudtunk és tétlenségre vagyunk kénytelenek kárhoztatni magunkat. Hát kérem, ennek a végzetes közönyösségnek, tétlenségnek letűnt a korszaka. Ma nem lehet már elnémítani vagy megsemmisíteni jogos igényeket. Ma talpon kell állanunk és az államtól legalább méltányos hozzájárulást kell követelnünk, különösen, ha sajnosan tapasztalnunk kell. hogy jelentéktelenebb, habár jómódú gazdag városoknak nemcsak anyagi hozzájárulást biztosítanak, hanem tisztán állami kórházakat állítanak a polgárságból kipréselt milliókból. Feltéve azonban — de egyáltalában meg nem engedve — azt a leihetetlen helyzetet, hogy az állam szűkmarkúsága miatt nem részesülhetnénk abban a mértékben támogatásban, amely' mértéket megszabja az ős pusztaszeri magyar faj fentartása és ápolása: magunkban kell felélesztenünk azt az apáinktól örökölt őserőt, amelylyel sikettesen szembeszállhatunk olyan magyarka kishitű és legfeljebb népszerűségre számitó okoskodással, hogy az uj kórház építésével Szeged várpsa gazdaságilag tönkremegyen és hogy "éppen ezért meg kell elégednünk olyan megoldással, amely az egész kórházügy végleges, rendes elintézését ismét beláthatatlan időkre eltemeti és a szatmári kórház elszomorító sorsára juttatja. Avatott részről hiteles adatokkal kimutatták már, (Saját tudósítónktól.) A város pénzügyi bizottsága pénteken délután ülést tartott. Az ülésen, amely a jövő évi költségelőirányzatot vette tárgyalás alá, dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt. A bizottság alig két óra alatt végzett a 'költségelőirányzattal, a melynek csaknem minden tételét változatlanul hagyták. Az előirányzat szerint a város 7 millió 918,533 koronás bevételével szemben a kiadások végösszege 9 millió 484,151 korona, vagyis 1 millió 565,000 koronás hdánv áll fenn. A hiányt azonban az ötven százalékos pótadó teljesen fedezi. Az ülés lefolyásáról az alábbi tudósításunk számol be: Balögh Károly előadta, hogy a költségvetés a lehető legnagyobb gonddal van összeállítva; tétélei a lehető legreálisahbak. A 'kiadási előirányzat egy millió 800,000 koronával több, mint volt 1918-ban. A város bevételei az előirányzat szerint különféle dijak emelésével egy millió 95,000 koronával emelkednek. A város bevételei és kiadásai között •mutatkozó hiány az ötven százalékos pótadóból megtérül. A költségelőirányzat szerint a pótadó emelésére 1919-ben sem lesz szükség. Általánosságban ismerteti ezután a 'költségelőirányzat egyes tételeit. A vágóhídi be-