Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-24 / 193. szám

8 IMLMAGYARÖÍRSZAJG Szeged, 1918. augusztus 24 R bolgár miniszterelnök a magyarok és bolgárok tartós barátságáról. Bulgária belpolitikája. — A dobrudzsai kérdés és a bolgárok. A bolgár miniszterelnök a békéről. — Augusztus 21-én kihallgatáson voltam dr. Malinov urnái, az u.i bolgár miniszterelnökínéi. Kifejeztem a magyarság nagy szimpátiáját a hősies és sokat próbált bolgár nemzet iránt. Malinoy ur kijelentette, hogy a 'bolgár nép viszonozza a magyarság rokonérzését és ez -szinte atavisztikus -érzete honfitársainak, a •mely több évszázados ke'.etü. — A nép és az államférfiak — igy foly­tatta a miniszterelnök — legmelegebben­óhajtják, hogy a magyarok és bolgárck kö­zött őszinte és tartós barátság álljon fenn minden téren, különösein most. amikor -a harc­téren már ezirányban a szivek megtették az els,ő lépést. Legfontosabb feladat az, hogy megismerjük egymást és ezen a téren, ép­pen a sajtó megbecsülhetetlen szolgálatokat tehet. Nem kell elfelejtenünk, hogv szomszé­dok vagyunk és megvan a remény, bo-gy azok is maradunk. Azt hiszem, hogy ugy közgazdasági, politikai és kulturális téren a jövőben állandó érintkezésben fogunk állani és ennek azután meglesz az a konzekvenciá­ja is, hogy megismerjük, méltányoljuk, mi­után most már beesüljük egymást. A magam részéről minden lehetőt el fo-golk 'követni, hogy -a magyar kojmány és nép bizalmát és támogatását megnyerjem, hegy végre azok a közgazdasági kérdések, amelyek már a­háború előtt is foglalkoztattak bennünket, mindkét fél részére méltányos mód c-n oldas­sanak meg. Ezt a célt szolgálja kormányunik­' mak az az intézkedése is. hogy -elküldtük dr. Stojanovitsot, mint meghatalmazott minisz­tert Budapestre, hogy ott a kormánnyal ál­landó érintkezésben legyen. — Ami belpolitika} dolgainkat illeti, .mű­ködésünk irányát az ország jelenlegi helyzete -szabta meg. Háborúban vagyunk. A kormány csakis a háborúval kapcsolatos dolgokkal foglalkozik. Szociális reformokra mo-st -nem érünk rá. A kormány legfontosabb fe'adata, hogy a frontot és az országot élelmiszerek­kel kellőképpen ellássa és így megnyugtassa a háborútól zaklatott közszellemet. Ezzel ter­mészetesen nem akarom azt konstatálni, -hogy morális és közgazdasági helyzetünk rossz, -csak azt akartam jelezni, hogy -szándékunk a helyzetet megjavítani. --< Milyen többsége van a kormánynak? -— kérdeztem. — Az elliejizék a minisz'terválság előtt a radikálisokból, szocialistákból, demokraták­ból, agráriusokból, szabadelvűekből állott, összesen száztiz szavazattal rendelkezett. Természetesen, hogv többségünk legyen, még néhány szavazatra szükségünk van. Remé­lem. hogy pregra-mmomnak — tekintve az ország mostani helyzetét, — meglesz a több­sége, különösen miután a kormány ugyanazt a külpolitikát követi, mint az elődje, még azt is reméljük, hogy a lelépő minisztérium­nak hivei is támogatni fognak bennünket. Kü­lönben ma -nem olyan időket -élünk, amely megengedné nekünk, hogv a szavazatokat böngésszük, hogy a számok politikáját csi­náljuk. a köz érdeke előtt el -kell halványul­nia a pártok egoisztikus érdekeinek. A par­lamentben ma csak bolgárok vagyunk s ké­szek vagyunk mindent föláldozni, hogy nem­zeti ideálunkat végre elérjük: ami nem -más, mint az összes bolgároknak az egyesítése. — Hogy áll a dobrudzsai kérdés,? — kérdeztem. A miniszterelnök ur hosszabb gondolko­zás után ezt válaszolta: —• Nem szeretek erről a kérdésről be­szélni. A bukaresti béke értelmében- ez a -kér­dés máris meg volna oldva. Amint tudja, Észak-Dobrudzsában megcsinálták az úgyne­vezett kondominíumot. A diplomaták ugyanis a dobrudzsai kérdést nem merték véglegesen rendezni. Őszintén és nyiltan akarok önnel beszélni. A fcondominmm a diplomácia nagy tévedése, amely nagyon csüggesztőleg (hatott á bolgár népre és a frontra egyaránt. Remé­lem. hogy a diplomácia helyre fogja hozni e tévedését, sőt olyan megoldást fog találni, a mely méltó a bolgár nemzethez és azokhoz a nagy szolgálatokhoz, amelyeket a közös ügynek tettünk. Hogy a Dobrudzsát nekünk átengedjék, különféle koncessziókat kérnek tőlünk, Bulgária már eddig is annyi áldoza­tot hozott, hogy igazságtalanság volna tőle még többet követelni. — És a Marica kérdése. Excellenciás; URA-M? — Ránk nézve ez a kérdés nem létezik többé. 1915-ben végleges- megoldási nyert. Szerintem e kérdésről nemcsak beszélni nem lehet, de még érinteni sem szabad. A békére vonatkozó kérdésemre dr.. Ma­Unov ur ezt mondta: — Jobb nem beszélni erről a kérdésről: dolgozzunk, dolgozzunk, hogy a világ végre megkapja a közeljövőben' ezt a legnagyobb­ak amire számíthat. Jakab Dávid. Nem tudtak Bécsig eljutni az olasz repülők. — Grazot bombázták, — Emberéletben nem esett kár. — Bécs, augusztus 23. Az olasz repülőknek Bécs ma délelőtti megközelítéséről szőlő hí­reket megcáfolták, azonban a bécs-ujhelyl repülőtérről azt jelentik, hogy Bécs irányá­ban tényleg megjelentek olasz repülők, de egy elháritó raj szállt föl és visszafordulásra kényszeritette az olaszokat. Graz, augusiztus 23. Ma délelőtt olasz repülőgépek jelentek meg a város felett és bombát dobtak le. Sem emberéletben, sem anyagokban kár nem történt. Bécs, augusztus 23. Ma -reggel nyolc óra ötvenkét perckor hirtelen megszólaltak a szi­rénák és rendőrök sipjaL Megállottak a villa­mosok, autók és kocsik, a tűzoltók kivonultak az utcákra. Az emberek a házak kapuja alá fu­tottak és ott várták a riadó befejezését. IKil-enc óra husz perckor volt vége a riadónak, de re­pülőt (Bécs fölött egyáltalában nem láttak. Olasz repülők érkezéséről az első hir nyolc óra negyvenöt perekor érkezett Ben dorfból, há­romnegyed tizig azonban a repülők nem je­lentek meg a város fölött. Berndorf a bádeni kerületben van, egészen közel Bécshez. Tengerészeti repülők támadásai. Bécs, augusztus 23. Tengerészeti repü­lőnk egy osztaga igen jó eredménnyel dobott bom'bát augusztus 21-én este Portó-Bercini olasz repülő-állomásra. A reipülőcsarnokok­ban és barakkokban számos találatot állapi­l tottak meg. Repülői-nk visszatértek. Egy szá­| razföldi repülőgéppel erélyesen támadták ; meg a partvidéken levő ellenséges baraktá­boro'kat. Ellenséges repülőgépek igen élén-k tevé­j kenységet fejtettek ki az Adria északi részén. Bélára két éjszakai támadásban bombákat dobtak. Az első támadás eredménytelen ma­radt, a másik is csak jelentéktelen anyagi kárt okozott, A -megtámadott területen ki­gyulladt bokrokat eloltottuk. Basenában.két -magánház megrongálódott -és- több polgári személy megsebesült. Egyik üldöző repülőnk 21-ém az Adria északi része felett légi harc­ban lelőtt egy olasz tengerészeti harci re­pülőgépet. A japán kormáeisg lemond Bécs, augusztus 23. A Times-nek jelentik Tokióból: A rizs miatt támadt zavargások még tartanak. Val-ószinü, hogy a kormány le fog mondani. Elsülyeszíett amerikai gőzös. Washington, augusztus 23. A Montenan nevü 3659 tonnás amerikai gőzöst az ame­rikai tengerpart közelében megtorpedózták és elsüíyesztették. A személyzetből 32 em­ber elpusztult, 80 embert megmentettek. Feloszlatták a cseh szoclállsta párt nagygyűlését. Bécs, augusztus 23. A cseh szociálista párt néhány nappal ezelőtt nagygyiil-ést ren­dezett, -amelyet végül a haitióság osztatott föl. A gyűlésen Szlaviccsek képviselő azt a követelést hangoztatta, h-ogy a cseh koro­natartományokban csak olyan mennyiségű -élelmiszert rekviráljanak, amely a cseh ko­ronata-rtomán-yból származó katonák részé­re szükséges. Ez a követelés a gyűlésen résztvevők élénk helyeslésével találkozott. A francia kormány ügynökeinek leleplezése Svájcban. Berlin, augusztus 23. Izgalmas detektív­regénybe illő történetről rántotta le a svájci rendőrség a leplet, súlyosan kompromittálva a francia kormány svájci megbizottainak -működését. A nyugati Svájcban már régeb­ben beszélték, hogy a francia kormány ügy­nöke! a Franciaországra kellemetlen svájci területen egyszerűen elfogták és a genfi vagy Bodeni tavon keresztül hajón Francia­országba vitték és ott börtönbe vetették őket. Otten nevü hollandus eltűnése alkal­mával ezek a híresztelések pozitiv formát szolgáltattak és a francia kormány ener­gikus cáfolatot bocsátott ki. Most végre le­tagadhatatlan) bizonyítékok merültek föl a francia erőszakossággal szemben. Az antant mindent elkövet, hogy a ránézve saíyosan kompromittáló ügyet elsimitsa. Súlyos vádak Ugrón Gábor királyi biz­tos ellen. Budapestről telefonálja tudósítónk: A belügyi államtitkár és a királyi kormíny­b ztps székelyföldi útjáról visszatért. Meg­állapítást nyert, hogy a székelység sokat szenvedett. A csüggedésen és I bizalmatlan­ságon aligha változtatnak, ha gyökeres rendszerváltozás nem következik be. Az er­délyi gyermekek sóskát és füvet ettek, ami­nek következtében gyomormérgezést -kaípt­tak. Mindezekért a felelősség Ugrón Gábor tavalyi biztost terheli, mert hivatalátvétele óta semmi intézkedést ne-m tett. Például a keleti front leszerelésekor rengeteg anyag szabadult föl. Ha akkor munkához látnak, a csikmegyei rekonstrukció többre jutott volna

Next

/
Thumbnails
Contents