Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-18 / 189. szám

Szeged, 1918. augusztus 18. f DfcLMÁ GY AKÖB&ZÁ8 5 Hazárdjátékok a szegedi kávéházakban, — Terjed a bakk-szeisvedély. — Működnek a hamlskárlgások. — A rendőrség közbelép. — (Sálit tudáMlmktól) A mi sziamom, háborús életünknek, 'egyik legjellemzőbb tünete a kártyaszenvedély hihetetlen mértékű föllendülése. Az utóbbi időben már napirenden olvashattunk esetekről, amikor a szerencsétlen emberek sikkasztottak, (hogv tovább is áldozni tudjanak szenvedélyüknek, a melyek egész életüket és boldogságukat tönkre tették. És rendszabályokat kellett életbelléptetni a kávéházak és klubbok ellen, amelyek kártyaszobáiban egész nap sorvasztó izgalommal ültek a játékszenvedély rabjai és játszották el — soksz-o'r — utolsó fillérüket. iA meggazdagodás vágya, amely a legtöbb konjunktúrákat kihasználni nem tudó embert a kártyaasztalhoz vezeti, sohasem volt még annyira mohó. mint éppen napjainkban. Előbb csak Budapesten pusztított nagyobb arányokban a kártya, utóbb azonban átterjedt a vidékekre is. Ma már Szegeden is napirenden vannak az úgynevezett „nagy" kártyapartiek. amelyekben a kilences- szám dominál és százas, sok esetben pedig ezres a tét. Ami a legszomorúbb a dologban, az, hogy kis egzisztenciák! hivatalnokok, ügynökök, iparosok és kereskedősegédek leginkább a partnerek, akiknek egyetlen éjszakán úszik el verejtékbs munkával szerzett fizetésük, vagyonuk, pár száz éi. ezer koronájuk. Legutóbb pélídáull olyan kártyapartiról beszéltek városszerte, amely egyik előkelő szegedi kávéházban folyt le és amelynek eredménye egy harctérről házaérkezett hadnagy teljes kifosztása volt. Harmincezer koronát vesztett el összesen a hadnagy: mindenét; kölcsönpénzből utazott vissza a harctérre, teljes 14 pappal szabadságának lejárta előtt. A kártyázásokról a rendőrség is tudomást szerzett, aminek következtében a jobb kávéházakban be is szüntették a hazárdjátékokat, — annál vígabban folyik azonban a játék a másod, harmad, sőt tizedrangu kávéházakban. Legutóbb a Délmugyarárézáé | is több olyan esetről számolt be, amikor a rendőrség és katonai rendőrség hazárdáátéI kon kapta a kártyaszobák közönségét. Hogy a játékszenvedély terjedését meggátolják, a rendőrség és katonai rendőrség rendszeresen razziázik a kártyaszobákban; ezek a razziák nagyon „szép" eredményeket produkálnak. Legutóbb — három nappal ezelőtt — a Bástya-utcai Kossuth-kávéházban rázziázott a szegedi rendőrség, Gyafmatjiy János rendőrtiszt vezetésével. A razzián részt vett a katonai rendőrség különítménye i's Pesner Gyula szakaszvezető vezetésével. A rendőrség este fél 10 órakor" meglepte a kártyaszobát, amely zsúfolva volt. Különösen az egyik asztal volt nagyon látogatott; ezt mintegy 15—20 ember állta körül, köztük volt egy hadnagy és egy hivatalnok is. A szokatlan látogatottságnak köszönhető, hogy mire a rendőrök az asztalhoz értek, a több ezér koMttás bank éltürit, csupán 290 korona maradt az asztalion, amit már nem volt idejük a játékosoknak zsebregvürni. A rendőrség megállapította, hogy a társaság makaót játszott a Kossuth-kávéház kártyaszobájában és a főmatador egy lókupec volt. Két hírhedt hamiskártyást is találtak a nagy csomó ember között és a rendőrség -az egész társaságot előállította a rendőrségen, illetve a katonai rendőrségen. A civileket igazolás után elbocsájtották, de az eljárás ugy ő ellenük, mint a kávés és főpincér ellen megindult. F\ szénpernye az iparvállalatok szolgálatában. — A szegedi iizletvezefőség vette használatba legelőször, majd országos akciót indított. — Ma már csak a szénközpont adhat szénpernyét is. — {Síiiát tudósítónktól.) A közeinapokban közlemény jelent meg esves lápokban, amely meglehetősen setét jövőt tár a -magyar közgazdasági. gyáriseri élet, valamint a szénfogyasztó közönség elé. Arról -van ugyanis szó. hogv a magyarországi széntermelés ijesztő mérvben csökken. A csökkenés ez év első felében közel két millió métermázsa volt. A termelés csökkenése pedig éppen azoknál a bányavidékeknél mutatkozik, amelyek a hazai többminőségű szénfajokat termelték. A magyar szénbányász gin ál mutatkozó termelés-csökkenés talán nem lenne annyira aggályos, ha az osztrák és német szénbehozatal nem akadt volna meg. Köztudomású, hogy az osztrákok élelerpzsarolási politikájukat az iparcikkek megvonására é.s a szénszállítmányok megtagadására alapozták. Németország a maga nagy háborús politikájával jelentős mérvben le-kötöttje lett szénszállítás tekintetében a skandináv államoknak és igy onnan több támogatásra, mint amennyiben eddig részesülünk, nem. számithatuk. Az ország szénellátásának kérdése tehát nem kis gondot okoz Vázsonyi Jenő szén-kormánybiztosnak. Reméljük, högv az ő országos, bányavidékeket látogató körútjai üdvös eredményeket fog maga után vonni, legalább személyes tapasztalatait hatályosan érvényesítheti ott, ahol a szén termelése a nagy országos érdekekre való tekintettel fokozható. A széntermelést, a bányák kihasználását és feltárását pedig fokozni kell mi ti* den áldozatok árán is, mert a háborús követelmények első vonalába tartozik, hogy az üzemek szénhiány miatt ne szüneteljenek, a lakosság a sok nélkülözés és hihetetlenül drága megélhetési viszonyok mellett a közelgő telet egészségileg kibirja, fűtőanyagban ne szűkölködjék. Ezeknek az elsőrendű coloknak az elérésére minden segitőmódozatot igénybe kell venni elsősorban ott, ahol a tüzelőanyag termelésének fokozásáról lehet szó, legyen az a nagykiterjedésű ecsedi láp tőzegterületeinek a kifejtése, vagy a legújabb keletű tüzeÓszi virágzás. Irta: C?ersy Mihály. A szőke Tisza szelíden ringatta hullámait, melyeket a fehérbordáju hajó vágott! sima tükrére, amelyek mint távolbaszálló gondolat, lassan enyésztek el az áradástól kivájt homokparten. Forró nap volt, a hajó fedélzetén is alig lehetett, érezni gyönge levegőáramlatot. ig távol a lépcsőzetes parton fekete *mangolicák hűsöltek. A hullámoktól, amelyek erősén odalőköd-teik utolsó állomásukhoz, riadtan ugráltak föl és menekültek följebb, följebb egy-egy lépcsőzettel. Közel a parthoz valami nradalomféle lehetett, annak az aklaiból kerülhettek le délutáni sziesztára az értékes jószágok. Érdekes volt nézni a váratlan rianást, sokan a hajó utasai közül, szinte szorongva lestek, mikor fog a szunyókáló állatok közül egyet-kettőt magával sodorni a váratlanul jött dagály. "Halk sikoly is volt-"hallható itt-ott, -megrebbent lelkek kitörései. Érdekes epizód volt ez, melynek hajón utazás közben lehet csak némi értéke. lA fedélzeten sok hölgy volt Kirándulók a közeli gyógyfürdőből az órányira eső nagy alföldi városba. Unott leányok leginkább, a kik szeretik a változatosságot és a múlatást. Vidáman kacagtak azután ismét, amint eltűnt ez a szokatlan mezei kép. És a hangjuk olykor visszacsendült, ha partmentj. erdőhöz ért a hajó. Az asszonyok irigyen nézték a lányokat és kíváncsian figyelték, hogy min kacagnak. >A beszédet nem lehetett megérteni, tisztek is voltf körülöttünk, akiknek bizonyára volt okuk. >. >gy figyelemmel legyenek a halkabb beszélgetésre Egyik piros bársony széken egy asszony ült. Jó negyvenes fekete asszony. Az arcán különös báj fénylett, ami levont az éveiből s a szemei is feketék voltak és fiatalos tűzzel ragyogtak. A füle, nyaka, keze tele volt br.illiánscikka]. Még a karjára csatolt órán is brilliáns szemek csillogtak. A ruhája egyszerű és fehér volt, de ízléses. A napernyője drága, finom és a cipőin is látszott, hogy a jómód tartja karjai között. Egyedül ült, nézte a A-áltozó tájat, melyet sokszor, nagyön sokszor látott már -s amely csak arra lehetett most jó, hogy beleolvadjanak a gondolatai. Zavartak lehettek a gondolatai, látszott arcának méla.ságán. Mikor összeesett a tekintetünk, akkor ismertem meg. Piros szájaszélén szelíd mosoly futott át. Odamentem. — Kezét csókolom. — Jó napot! Honnan? —• A fürdőről. — Hová méltóztatik? — városba. Haza. emeiben bájos, sokatmondó fénv villant n g, aza?. . . Hogyan? Bent tetszik most lakni? ' . —• Még nem, de van már lakásom — Beköltöznek? — Csak én . . . — És a férje? Szomorúan legyintett a kezével. —- Nem hallott semmit? — Hallottam, — mondtam húzódozva — de az ember nem vesz mindent készpénznek. —• Pedig igaz, — mosolygott. — rElválok az uramtól. Szinte önkénytelenül buggyand ki bel|lem az udvariatlan szó: — iMost!? — Igen, most, huszonhét év után. És hirtelen merengőre vált az arca. Egy fájdalmas vonás villant meg rajta keresztül mint akinek valami értékes emléke veszett Szeged, Gizella-tér. < • Vasárnap, augusztus hó 18-án színre kerül: Aj físhCTAlcrái Na§y drámai fümregény 5 felvonásban, ttz, CICI TílDSZÜlgdl. 1800 méteres filmóriás. A ÍP« Kitűnő vigpék az express ^ w VCICIICII. módon való nősülésről. ~ Előadások d. u. 2 órától folytatólagosak. Rendes helyárak.