Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-02 / 175. szám

I D®LMA<JYÁROKSZAG Szeged, 1018. augusztus a. fontosnak tartom, de ez a beszéd nemabékeföllétdték fölsőtolása volt. Ugy barátaink, mint ellenségeink . bizonyára ismét követelni fogják tőlünk, bogy közöljük nyíltan a föltéteteket, amelyek mellett hajlandók Vagyunk tárgyalni. Nekünk kötelességünk — mondotta — alaposan megfontolni minden békejelet, kötelességünk alkalmat adni az ellenségnek, bogy megmutassa, bogy békeakarata komoly és Őszinte. Ü liÜ lS Ujabb helyáremelésf kér a szegedi szinház. Almássy Endre színigazgató a jövő szezonra ujabb helyáremelés engedélyezését kérte a tanácstól. A tanács a kérelmet elutasította. A színigazgató nem nyugszik bele a tanácsi határozatba és fölebbez a közgyűléshez. A fölebbezésben a helyáremelési kérelem indokolásául a következőket mondja a színigazgató : Tekintetes Tanács! Alólirott színigazgató a tek. Tanácsnak velem közölt határozatát, amelyben a színházi helyárak emelése iránt Szeged város tek. közgyűléséhez beadott kérésemet tárgyalás alá vehetőnek nem találta és azt a közgyűlés elé nem terjesztette, mély tisztelettel Szeged város közgyűléséhez megfelebbezem az alábbi indokoknál fogva: Szeged város közgyűlése azzal, hogy az *j szerződésből törölte azt a pontot, mely szerint a helyárakat a Tanács állapítja meg és amikor a helyárakat a szerződés pontjai közé iktatta, világosan azt fejezte ki, hogy a helyárak megállapítását magának tartja fenn. A színházi szerződést is a törvényhatósági bizottság állapította meg* és igy engem az elől, hogy a szerződést illető kérésem a velem szerződő félhez, az esetben a törvényhatósági bizottsághoz eljusson, elzárni nem lehet és ugy tartom, hogy helyáremelési kérésem még akkor is a tek. Közgyűlés elé terjesztendő, ha azt a tek. Tanács nem pártolja is. Meg kell felebbeznem a tek. Tanács határozatát főleg azért is, mert azt, hogy 1917. november óta a gazdasági helyzet lényegesen nem változott, a tek. Tanács nem helyesen állapította meg. Ma az élet 100 százalékon felül drágább. És ha mégis azon gondolkozom, hogyan lehet, hogy a tek. Tanács velem szemben egy ilyen indokolás alapján helyezkedett rideg elutasitó álláspontra, ezt egyenesen abban a szomorú helyzetben kell látnom, hogy a szinház és annak igazgatója ügyeiben egy olyan fekete szemüvegen át nézik a dolgokat, amely megakadályozza a valóság tisztán meglátását. , Az állami színházak tavaly november óta kétszer is, összesen több mint 100 százalékkal emelték az áraikat. Az összes vidéki színházakban azóta 2—3-szor engedélyeztek helyáremelést s ami igazság az egész országban, az igazság Szegeden is, hol ma már a megélhetés semmivel nem olcsóbb, mint a fővárosban. Szegeden a háború alatt 40 százalékkal emelkedtek a helyárak. Van-e még valami Magyarországon, ami ennek majd tízszeresével ne drágult volna a háború alatt. Az ország minden részéből a tek. Tanácshoz beadott szinlapjaim igazolják, hogy a vidéki rendes helyáraknál 35—50 százalékkal olcsóbbak a szegediek és hogy 28—32 korona mindenütt egy páholy ára és Szegeden 17 korona. Ezzel szemben én még most is csak 21 koronára kértem emelni, ugy, hogy még igy is az ország legolcsóbb színháza a szegedi maradna. Ami pedig a színházzal szemben felállított igényeket illeti, Szegeden a legnagyobb igényekkel kell számolnom s ha ehez az anyagi lehetőségeket nem kapom meg, ugy ezen felállított igényeknek és szerződéses kötelezettségeimnek megfelelni nem bírhatok. Meg kellett felebbeznem a tek. Tanács határozatát azért is, mert jövőre még erősebb és nagyobb társulatot szerveztem, hogy a felmerült kifogásoknak eleget tegyek. Ezekért felebbezem meg a tek. Tanács határozatát a közgyűléshez, amely kérésemben dönteni egyenesen szerződésileg hivatva van és hiszem, hogy mikor Szeged város közönsége kabarék, cirkuszok és mozikban szivesen megfizeti a szinházi áraknál jóval magasabb árakat, azt a színháztól, miután attól a szinház létérdeke függ, megtagadni nem fogja. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo Almássy Endre tiltakosik a Korzó-mori sxinielőadásai ellen (Saját tudósítónktól.) Á Korzó-mozi igazgatósága tudvalevőleg péntekre a Kék róka, szombatra. A nőstényördög előadását hirdette a szegedi színtársulat vezető tagjainak szereplésével. Mint bennünket értesítenek, mind a két előadás elmarad, mert a Tátraszéplakon üdülő Almássy Endre igazgató óvást emelt a két színdarab előadása ellen. Almássy julius 30-án sürgönyben és ugyanerről a napról keltezett levélben jelentette be tiltakozását. A sürgönyben ezeket mondja: — Szinielőadásra Szegeden kizárólagos kormány engedélyem van. Kék róka, Nőstény ördög előadási joga kizárólagos tulajdonom. Kártérítési igényem felállítása mellett előadások ellen mint jogtalan eltulajdonítás ellen tiltakozom!. A levél, amely már természetesen bővebb részletekkel is szolgál, igy hangzik: A Korzó-mozi tekintetes Igazgatóságának Szegeden. A szegedi lapokból a legnagyobb csodálkozással olvasom b.\ kommünikéjüket, hogy Önök szinielőadósokat tartanak, holott arra csak nekem van Szegeden kizárólagos, kormányhatósági (miniszteri) engedélyem & városi szerződéssel biztosított jogom. De még joíbban meglepett, hogy augusztus 2-ra és 3-ra két olyan darabot hirdetnek, amelyiknek a szegedi előadási joga az én tulajdonom, melyet, ha bárki Szegeden előad, jogbitorlást követ el és idegen vagyont jogtalanul eltulajdonít. Mijit sürgönyömben is jeleztem, ez ellen a leghatározottabban tiltakozom s ha önök Kék rókát és Nőstény ördögöt mégis előadnák, bár én a 'békesség s a jóbarátság legnagyobb híve vagyok s ennek számtalan bizonyítékát is adtam, most mégis teljes erejű kártérítési port is kénytelen lennék — a mozi teljes bevételi képességéig indítani s azon kívüli rendőrhatósági eljárást. 'Ha esetleg önöknek nagy üzleti érdekük lenne egy-egy tulajdonomat képező darabot néha-néha előadni, esetenkint arra is szivesen megegyezem önökkel. De akkor is csak a nevem alatt rendezhetnék. A most szóban forgó darabokat esténkint 1200 korona (egyezerkettőszáz koronáért esténként) beleegyezném, bogy előadassák. Ennek elfogadása esetén a pénzt két estére 2400 koronát előre sürgönyileg kérem a címemre, Tátraszéplak, Szanatórium, elküldeni. Tisztelettel Almássy Endre. A kétségtelenül érdekes ügyben felvilágosítást kértünk Vass Sándortól, a Korzóimozi igazgatójától, aki a következőket mondotta: • r — Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a szirfiPőadástl a (színészek kérelmére' lalka4:|bmj megtartani a Korzó-moziban, akik azt mondották, bogy az idén kevés osztalékot kaptak, amiből kereset nélkül nem tudnak a nyáron át megélni. Nem gondoltam tehát, hogy éppen a színigazgató ur fog akadályokat görditeni a színielőadás megtartása elé. — Egyébként pedig — amikor az előadás megtartásához hozzájárultam — azonnal bejelentettem az ügyet a budapesti színházi ügynökségnek, ahol Almássy Endre az előadás jogát megszerezte, Kértem, közölje velem a szinházi ügynökség, mennyi szerzői dijat kell fizetni. Erre a bejelentésemre válasz még nem érkezett. — Nem hiszem, hogy Almássy színigazgatónak Szegeden kizárólagos joga lenne a Kék róka előadására, bár ezt a kérdést nem vitatom annál kevésbbé, mert a történtek után semmi körülmények között nem adatom elő a darabot, miután az előadás — mint már megjegyeztem —> elsősorban nem a Korzó-mozi érdeke lett volna. Azt azonban határozottan kétségbevonom, hogy Almássymak —• mint táviratában mondja — miniszteri engedélyalapján Szegeden kizárólagos joga lenne színielőadások tartására. A színházi szabályrendelet szerint a szezónzárás után tizennégy nappal és a szezónnyitás előtt tizennégy nappal bárki tarthat szinielőadásokat, — A konkrét esetben azonban ezek már csak akadémikus értékű fejtegetések, miután, pereskedni egyáltalában nincsen szándékomban, noha a 2400 korona kártérítési dijat, a mit az igazgató követel, indokolatlannak tartom. iA< magunk részéről az esethez a következő megjegyzéseink vannak. iHa a Korzó-mozi^ a szerzői jog kérdését tisztázta, a vitás előadásokát megtarthatja. Az egyáltalán nem vitás, hogy a szinházi szerződés színdarabok előadása tekintetében csak a szinházi idény alatt biztosit kizárólagossági jogot az igazgatónak. 'Hogy most játszik-e színdarabokat a Korzó-mozi vagy sem, ahhoz az igazgatónak semmi köze SPORT , oooo Az MLSz déli kerületének közgyűlése. Augusztus 11-én Szegeden tartja meg a Labdarugószövetség déli kerülete közgyűlését, amelyen az őszi bajnoki sorsolásokat ejtik meg. A bajnokságban résztvevő egyesületek száma az ősztől kezdve a kétszeresére nő, mig tavasszal csak 6, addig az ősszel kezdődő 1918—19 évi hadibajnokságért már 11 egyesület mérkőzik. Az ujjáalakult SzTK-n kivül benevezett a bajnokságra a déli kerület egykori bajnokcsapata, a Bácska, továbbá a Szabadkai AC, Szabadkai TC, és a Resicabányai AD, valamint a mult évben már szerepelt valamennyi egyesület. A háborús utazási nehézségek miatt szóba kerül a közgyűlésen a kerület kettéválasztásának dolga is. Arad városa a sportért. Aradi lapok írják, hogy az AAC és ATE együttes sportprogrammot megállapító szerződést kötöttek s ez alkalomból Arád városa negyedmillió koronát bocsát az aradi sportegyesületek rendelkezésére az ATE pályájának modern átalakítására és felszerelésére. Az aradi városi hatóság intenziven érdeklődik különben is az aradi sportesemények iránt, természetes tehát az áldozatkészsége. Óráját és ékszerei! javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid á ra k ! Órákban és ékszerekben nagy raktár. v. F i S C H E n H. .v.\Korzó-kávéház mellett. Jíiacs főbbé guüsihiáriy. Rongyos és használhatatlan kerékpár külső gummiját vigye felújítás vegett Fbl* l?V FITF varrógép kerékpár és gramofon raktárába. Szeged, Kiss-ufca Keleti-palota. I Aradi-utca 5. szám. Legújabb tavaszi divatujdonságok Berkovits modellek után selyemruhák blouseok, aljak stb. legjutányosabb árban. \ C4