Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-06 / 152. szám

(Szeged, 19Q8. julius 6. BÉLMAGYARORSZ AG 5zegeden is járványszerüen — A tiszlsfőorvos nyilatkozata. lépett fel a spanyolbetegség (Saját tudósítónktól.) Jelentette a Dél­magyarország. hogv a spanyolbetegság kül­földi kőrútjában ejérkezett Szegedre is. Az újfajta betegség itt is iárványszeriien lépett fel. Ma már körülbelül háromszázan kapták meg ezt a kellemetlen, de könnvü lefolyású betegséget. A betegség természetesen leg­inkább ott terjed, ahol tömegesen laknak, tehát Ipartelepeken. A Ferraria vasárugvár­ban több száz munkás betegedett meg a na­pokban, A munkások nagy része ma már jobban van. A járvány azonban tnée nem sziint meg. Pénteken két munkáshoz és egy tisztviselőhöz hívták dr. Léderer Dezső ke­rületi tiszti orvost, aki a spanyolbetegség tüneteit állapította meg. Az ujszegedi kender, gyárban csütörtökön reggel lépett fel a jár­vány. főként a munkásleányok között. A megbetegedések szánni 20—30. A Kender­fonógyár munkásait, mint értesülünk, eddig megkímélte a járvánv. amely szórványosan jelentkezik már nemcsak a munkástelepeken, hanem a város területén, a polgári lakosság körében is. A spanyolbetegségre vonatkozóan ki­kértük dr. Wolf Ferenc tisztifőorvos véle­ményét. aki a kővetkezőket mondotta: A spanyolbetegség tényleg járvány­szeriien lépett fel Szegeden. Pénteken a szapőröknél két helyen, továbbá a Ferraria­gyárban és az ujszegedi kenderfonógyárban állapították meg a spanyolbetegséget, amely megtámadta már a polgári lakosságot is. Legutóbb Bokra: Pál 'helyettes polgármester­nek Pali nevű fia kapta meg a betegséget. Negyven fokos lázban feküdt, ma már azon­ban jobban van. — A betegség tünetei: magas láz. hideg­rázás, főfájás, szédülés és általában súlyos rosszullét. A betegség enyhe lefolyású, a láz 2- 3 nap alatt megszűnik! Aggodalomra te­hát egyáltalán nincsen ok. — A hatóság a járvány meggátlására semmi intézkedést nem tehet, mert a betegség a levegőn keresztül is megkapható, külön­ben is nincs is szükség a hatósági beavatko­zásra, mert a betegség .pár nap alatt meg­szűnik. A járvánv természetesen bacijlusok utján terjed, amelvek a vérbe jutnak és a szervezetben előidézik a már említett tüne­teket. — Az orvosi segítségre a betegséggel szemben a tapasztalat szerint nincs is szük­ség; a betegség pár nap .alatt föltétlenül gyógyul. Az egyedüli orvosság lefeküdni, pár napig ágyban maradni és nyugodtan be­várni a betegség lefolyását. Érdekes jelenség, hogv a bajt legin­kább az erősebb szervezetű emberek kapják meg; a gyengébb embereket elkerüli a bejeg­sé g. Hogy ez miért van igy. azt ép olv ke­véssé tudjuk, mint egyáltalán az egész spa­nyolbetegség orvosi magyarázatát. —- A müncheni, berlini, nürnbergi és leg­utóbb a budapesti példák, amelyek előttünk állanak, azt bizonyítják. - ezt ismételten hangsúlyozom — hogy semmi nyugtalanság­ra ok nincsen. A betegség után egy kis tüdő­hurut. torokiob és nátiha jelentkezik, de rö­vid idő múlva ez is elmúlik és a betegség teljesen megszűnik. A tisztifőorvos nyilatkozatához nekünk semmi hozzátenni valónk nincsen, A háború során már annyi bajon és veszedelmen át­estünk, hogv a spanyolbetegséget - ha már ez sem maradhatott el — nem szívesen ugvan. de igazán könnyen elviseljük. A választójogi javaslat a Házban. — A képviselőház ülése. — (Budapesti tudósítónk telefoni jelentése.) A képviselőház pénteki ülését Scitdvszky Béla alelnök féltizenegy órakor nyitotta meg. Napirend előtti felszólalásra Ábrahám Dezső kért engedélyt. Sem az elnök, sem a Ház nem adta meg. Ábrahám felszólalásának tar­talmát interpellációként jegyezte be, amely­nek cime a következő: Interpelláció a sajtó­szabadság, a parlamenti beszédek törvény­ellenes cenzúrázása és közlésének megtiltása tárgyában. Az interpellációt Ábrahám a mi­niszterelnökhöz intézte. Az elnök megnyitójában mély megilletö­désel hozta a Ház tudomására, hogy a török birodalom uralkodója, V. Mehemed szultán elhunyt. Annál a meleg viszonynál fogva, — úgymond — amelv a magyar és török népet összefűzi, de főleg most a közösen vivott há­ború negyedik esztendejének végén a leg­nagyobb részvéttel és gyásszal fogadja a magyar nemzet a török birodalmat ért csa­pás hírét. Adja Isten, hogv Törökország uj uralkodójában erős támaszt kapjon. Indítványozza, hogv a Ház jegyzőköny­vileg adjon' kifejezést részvétének és erről táviratban értesítse a török képviselőházat. Az indítványt elfogadják. Az elnök jelenti, hogv Ábrahám Dezső képviselő napirend előtt a kivételes hatalom és a tértem-a kezelése ügyében felszólalni kiván. Az engedélyt azonban nem tartotta megadhatónak. Felkiáltások a baloldalon: Miért? Az elnök: A kérelmet u Ház elé terjesz­tem. méltóztassanak dönteni. A jobboldal, élén Wekerlével és Tisza Istvánnal feláll. Fényes László: Törvénysértést sürgősen kell tárgyalni! Az elnök: A többség nem adja meg az engedélyt. történelmi osztálynak és a középosztály­nak szembe kell szállniuk minden olyan tö­rekvéssel, amelv a nemzet vezetései nem homogén elemek kezébe igyekszik juttatni. A mostani javaslatot nemzeti szempont­ból jobbnak, kielégítőbbnek tartja, mint az eredetit, továbbá v feilődés ezze a reform­mal nem ér véget, ezt a reformot egy másik fogja követni. A radikálisok a tömeget akar­ják úrrá tenni a nemzet fölött, szóló a nem­zetet akarja úrrá tenni a tömegek felett. Beszéde végén a miniszterelnökhöz, a Házhoz felhívást intéz a magyar nyelv kér­déséhen, hogv a parlamentnek szabad keze legyen. A javaslatot elfogadja. Utána Pop-Csicsó beszélt délután 2 órá­ig. amikor a vita folytatását délután négyre halasztották. A délutáni ülésen Simonit sít s elnöklése mellett á választói reform vitáját folytatva Jánosy Zoltán kijelenti, hogv a javaslatot nem tekinti a királyi kéziratban foglalt ígé­ret megtartásának. Nem barátja a cenzusos választójognak. A vagyonra alapított válasz­tójog igazságtalanság. Nem annak kell vá­lasztójog. akinek 8 hold földje van, hanem aki ugyanezen földbirtokon gazdálkodik, öt perc szünet után folytatta beszédét. Statisz­tikai adatokkal bizonyítja, hogy a benyújtott javaslatot nem lehet általánosságon felépülő javaslatnak tekinteni, ezért a javaslatot még általánosságban sem fogadja eh Gróf Batthyány Tivadar személyes kér­désben szólal fel. Tiltakozik gróf Bethlen István délelőtti inszinuációia ellen, mintha az ő indítványa a magyarul] irási és olvasást illetőleg nem lenne komoly. Az elnök a vitat ezután megszakítja és javasolia, hogv a leg­közelebbi ülés kedden délelőtt legyen, ami­kor folytatják a javaslat vitáját. Az ii!és fél­nyolckor ért véget. Fényes László: Keresztülgázolnak min­denen! Ezután a Ház áttért a napirendre, a vá­lasztójogi törvényjavaslat tárgyalására. Gündisch Guidö (szász): Azon a vélemé­nyen ván, hogy a törvényjavaslat nem kerül' ellentétbe azdákal a kijelentésekkel, amelyek a korona részéről elhangzottak.. Az állam fenmaradásának jogát megtagadó elemeket ki kell zárni "a választójogból, a politikailag érett rétegüknek azonban meg kell adni a jogot. Attól tart, hogv a tökéletesen általá­nos választójog esetén ajömeguralom helyett egyesek uralma állana be. azoké, akik a tö­megeket vezetni fogják. Vannak azonban a tömeges vezetők között sokan, akik nem ve­zetik. hanem félrevezetik a népet. A jövő parlamentjében a nagy munkaadók érdekei­vel szemben nem lesz sí középosztálynak és főleg a kisbirtokosoknak olyan hathatós vé­delme, mint a mostani képviselőházban. A javaslatot elfogadja. —. Bulla Aladár: ,A Vázsonyi-félfe javaslat nagy lépést jelent az általános választójog felé. Nem érti, hogy ugyanakkor, amikor folyton a nemzeti szempontok veszedelmeit hangoztatják, ugva.uakk<ir miért hirdeti azt az igazi és félhivatalos kormánypárt: a munkapárt, hogy az ipari munkásságnak semmi oka nincsen panaszra e javaslattal szemben. BalLu Aladár után gróf Bethlen István szólalt fel. Nemzeti, különösen erdélyi szem­pontból foglalkozott a javaslattal. Szerinte pártpolitikai kérdés tette égető problémává a világháborúban a választóreform kérdését. Soha Magyarország erősebb nem volt. mint a világháború kezdetén, amikor a. pártharcok megszűntek. Azóta azo.nban ismét ököllel megyünk egymásnak. A mostani megojldás honorálja az ipari munkásság kívánságait Németországnak nincsen indiai tervei. Berlin, julius 5. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A rotnán békeszerződés második olvasása során Kühlmann államtitkár Cohn képviselő kérdésére kijelentette, hogy a Krim és- Szebasztopol megszállásának ügyében eszmecserét folytatnak a moszkvai népbizto­sok kormányával és hogv ezek a bizalmas megbeszélések még csak kezdetleges stádi­umban vannak. Kifejezte azonban az állam­titkár azt a reményét, hogv rövidesen szé­lesebb alapokon kezdődő tárgyalásokra kerül a sor. Az illetékes német tényezők a békés döntés útját keresik. Végül kijelentette Kühlmatrn, hogy egy indiai hadjárat terve, amelyre a szónok meg­jegyzést tett. teljesen távol áll a hivatalos német politikától. A porosz képviselőház elfogadta a pruláris választójogot. Berlfn. julius 5. A porosz képviselőház­ban tegnap történt meg a választójogi javas­lat ötödik olvasása. Valamely javaslat ötö­dik olvasását akkor rendelik el. ha a harma­dik és negyedik olvasás határozatai nem egyeznek. A tárgyalás rendkívül rövid le­folyású volt és. abban esak a szociáldemo­kraták vettek részt. Hue képviselő a bánya­munkások nevében é«va intett attól, hogv ki­gúnyolják a nép érzelmeit. A háború még nem ért véget és ezért nem szabad a népet katasztrófába vinni. A Ház többsége ugyan­abban a szövegezésben fogadta el a javas­latot, mint a negyedik olvasásnál, tehát azt a reformot emelje törvényerőre, amely nem az egyenlő választójogot tartalmazza, hanem a plurális választójog alapján áll. A javaslat ebben a szövegezésben kerül az urakháza elé, amely 9-én kezdi meg a tárgyalást. \ ' - '- • 1 J -

Next

/
Thumbnails
Contents