Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-06 / 152. szám

4 BMiMAlGYAEGSiSZÁG Szeged, 1918. julius 6. Magyar szó Odesszában. — A Délmagyarország munkatársától. — —A sajtóhadiszállás engedélyével. Odessza, 1918 junius végén. A francia boulewardon járok, junius vé­gén itt már tikkasztó, kánikulai hŐ9ég, s a három népfölkelő baka. aki elhalad mellet­tem. ugyancsak törülgeti izzadó homlokát. — Hejh komám, jó volna most odahaza a vadszöllős ambituson hüsülni! Megszóljtom: azfán hol van az az „oda­haza", bácsi? Néz nagyot a három ember. Ugy ckrdál­koznak, a makra pipa majdhogy ki nem esik egyiknek a szájából. Magyar szó itt. a mesz­szi városban, civiltől és még hozzá fehér­néptől. Szinte bizalmatlanul néznek rám. Az egyik ki is böki: „Hun tanult meg a kisasz-' szony ilyen jól magyarul?" — Hát otthon, bácsi! Az alföldi homok­buckás vidéken, Kecskeméten, a „hirös vá­rosban.'-' — Aztány milyen nemzetiségű? — Ejnye, de nehezen kapiskáija! Hát magyar vagyok én is! • Hirtelen, majdhogynem bántóan szalad ki a száján: nem lehet az! — No nézze meg az ember! Csak nem hazudok, vagy mi!? » — Alássan instálom, nein is ugy gondol­tam. hanemhát, hogy .ilyen íne.sszire hun vöszi itt magát a nagysága? Megmagyarázom, hogy újságíró vagyok, s hogy katonai engedéllyel járok itt. — Az már más, — örvendeznek — hát magyarnak tetszik lenni? r— Tetszik bizony! És megindul a kérdezősködés: mi újság otthon, hogy áll a termés, volt-e eső elég? — Hát maguknak hogy megy soruk? — Jó. Itt jó. Legalább van mit enni. A menazsi is jó és azonfelül lehet vásárolni. Igaz, hogy drága, de minden van. — Bizony minden van. A legegyszerűbb üzlet és utcai árusitóbódé is tömve élelmi­szerrel, a falak, mint a mesékben: egészen beborítva szalámi- és kolbászrudakkal. a pultokon dagadó fehér kenyér, az italos áll­ványon a szines „kvasz" és „citrone" hűsítő italok. Azonkívül a pivó, gyönge, de kellemes ízü orosz sör. Az alkoholtilalom még mindig íentáll. Azt a parasztot, aki a gabonából „vodkát" (pálinkát) mej főzni, szigorúan büntetik. A férfiember mannája: a dohány! sem hiányzik. A dohány itt tudvalevőleg nem monopólium. Bizonyos, az úgynevezett „Ban­MuaMMraiiiMMnMNm Befejezték Páris kiürítését. Genf, julius 5. A Temps közli, hogy Pá­risi: már néhány nap múlva kiürítik és a pol­gári lakosságot rövidesen teljesen elszállít­ják. A lap követeli, hogv ha a kiürítést való­ban elrendelik, gondoskodjanak elegendő vonatról és szállító eszközről, hogv a lakos­ság nyugodtan és rendben hagyhassa el a várost. A berni lapok már azt jélentik. hogy eddig egy millió ember utazott el Parisból. Parist védik offenzivájukkai a franciák fialni, julius 5. A Wolff-ügynökség Je­lenti: Parisnak a legutóbbi német offenzíva által való fenyegetése arra kényszeríti a franciákat, hogy állandóan támadásokat in­tézzenek az Oise és a Marne között állásaik megjavítása érdekében. Ezek a harci cselek­mények. melyek a tapasztalás szerint a tá­madónak csekély eredmény mellett nagy ál­dozataiba kerülnek, legjobban bizonyítják a német offenzíva tudását. Különösen hangzik tehát, ha az Eiffel-torony szikratávirata ju­lius 3-án offenzivánkat a trónörökös meddő győzelmének mondja. Mindenesetre figye­lemreméltó, hogv a francia szikratávirat el­ismeri a győzelmet. Egyébként junius 30-ika | derol-adó" befizetése mellett mindenki sza­| badon árusíthatja. És 'mint nálunk odahaza I az utcasarkon a kofák gyümölcsöt és cukor­kákat, ugv árusítják itt a cigarettát. Az egyszerűbb néposztály kedvelt cse­megéje. a pörkölt tökmag és .napraforgómag is lépten-nyomon kínálkozik. Kosarakban, vagy zsákokban árusítják, mint nálunk a pat­togatott kukoricát. A járdákon, uton. útszé­len, a Richelieu herceg bronz emlékszobrá­tól a tengerpartig vezető kétszáz lépcső, mintha konfettival volnának borítva, a tök­mag és napraforgómag héjával. .Katonaságunk erélyes intézkedése foly­tán már régeji helyreállt a nyugalom. Garáz­dálkodók, még le nem leplezett bolsevikiek ugvan még akadnak, de az újonnan szerve­zett ukrán milícia és a mi katonai őrségünk ébersége mellett. — ahogy gyakran csapa­tokban megvasalva kisérik le őket a börtön­be — lassankint elfogy az izgatók száma is. A tulajdonjog tisztelete is megvan az ukrán parasztban. Sokan önként adják visz­sza a jogtalanul eltulajdonított földet s a ieg­több esetben pénzt kinálnk érte a volt földes urnák, hogy "az meg irást adjon a megvétel­ről: ami biztos, biztos, gondolja a nép, oko­san OS helvesen. Érdekes anekdotát beszélnek a szegedi népfölkelők a fegyverbeszolgáltatási rende­lettel kapcsolatban. Házkutatást tartottak a francia konzulá­tuson is. A francia főkonzul Vautier Vilmos, aki a keleti akadémiát annak idején Buda­pesten végezte és magyarul is jól beszél, megkérdezte az egymás között ö-vel beszélő szögedieket: hovaxvalók vagytok? — Szögedébe — volt az elámult válasz. — 'Azt pedig együtt építettük föl, mert a nagy* árvi.z idején a franciák sok pénzzel segítették Szegedet, ..—: jegyezte ,meg a •fő­konzul és méltatlankodott,a háborgatás miatt. — Nagyságos uram. csinálják meg a franciák a bekét, — felelte talpraesetten az egyik katona, de erre a főkonzul már nesg tudott, nem akart felelni. Én magam szerettem voina vele közös ismerősök révén megismerkedni. A főkonzul azonban diplomatikusan kitért a közeledés elől: u háború alatt nem beszél ellenseggel... Hja igen. Szegedet könnyebb volt annak idején pénzzel segíteni, fölépíteni, mint most egy interjúval a világbéke esetleges alapjá­hoz hozzájárulni. Fehér Olga. -wananBiucasasiassBaaaaiiBtuiaaKxsitiiiBiisgasaanBaa heves járőrharcok között telt el, amelyek a houthoulsti erdőtől északnyugatra, Merry vidékén, valamint a Maas keleti partján foly­tak le.. Franciaországban erősödik a békevágy. Zürich, julius 5. A Neue Zürcher Zeitung jelenti, hogy Zürichben az antant uj hadicél­jai iránt érzett rokonszenv észrevehetően növekszik. A francia politikusok nagyrésze a békéről való tárgyalást kívánja. A japánok nem támogatják a cseh-tót dandárt. Berlin, julius 5. A Wolff-ügynökség Je­lenti: A lausannei ukrán sajtóiroda azt a liirt közölte, hogv Káto tábornok vezetése alatt Víadivosztokban japán 'csapatok szálltak partra a cseh-tót dandárok támogatására, továbbá,, hogy Alexunárovics Mihály nagy­herceget kiáltották ki és Moszkva el­len vonul. Mint a W'olff-iigynöks§g illetékes helyről értesül, ez a jelentés elejétől végig koholt. TUDOMÁNY IRODALOM oooo Maupassant (M-a huszonöt éve meghalt a világ egyik legnagyobb elbeszélőjének teste, miután lelke már egy félévvel előbb elköltözött. A legfé­nyesebb ehnék egyikét a szellem legsötétebb éjszakája lepte meg, .férfikora virágában, a francia irodalomban js szokatlan művészi dicsőség zenitjén. Maupassant tudott talán legnagyszerűbben, mert a /legegyszerűbben elbeszélni Boccaccio meflett a világlitteratnra összes jelesei között. Csodálatos frisseséggel és közvetlenséggel érezte és éreztette az em­bert és a világot, de különösen a nőt és a sze­relmet, De szerette és élte is az életet, mint valami pogány isten, aki francia földre szál­lott. írni Flauberttől tanult, atyai barátjától, élni attól a csillogó é,s zajos világtól, amely a harmadik köztársaságot alkotta. A nagy re­gényt Zolának és a Goncourtoknak hagyta iMaupassant, ő inkább a modern novella mes­tere lett. De azért a Bel Ami és a Notre Coeiir is brilliáns értékei a regényírásnak. Harminc éves korában lépett föl Mau­passant, mint 'Lírai költő és tíz év múlva már testijein lélekben megrokkanva fegyvert emelt maga ellen, hogy közelgő végzetét, a oyógyithatlan elmebajt megelőzze. IE robusz­tus és rusztikus erejű francia zseni végzete két szóval: a nő és a narkotikumok. Sokat é* nagyon szeretett és a szép, erős férfit viszont­szerették az asszonyok. Hogy, gyönyörtől és szakadatlan szellemi munkától fáradt agyát ingerelje, morfiumhoz és éterhez folyamo­dott. De ez csak gyors összeroppanását siet­tette. Amit a Harlában olyan döbbenetes erő­vel megirt, az csakhamar rajta is kitört, jNagyzási téveszméi támadtak, bárónak ne­vezte magát, hallucinált és viziói voltak és a szerencsétlen irót csakhamar be kellett szál­lítani a passyi elmegyógyintézetbe. Egy esz­tendeig vegetált -itt szegény Guy, a legször­nyűbb emberi pusztulás martaléka. ÍMa huszonöt éve az apáca és orvos meg­könnyebbülten állottak ágya mellett a ki­szenvedettnek, akinek most már szobra van a tParc iMonceanban és örök liire az egész vi­lágon. Nálunk éópen most uj kultusza támadt, A szép fiút sok ezer példányban veszik és ol­vassák szerelmes nők, az irodalom kritikusa pedig megállapítja, hogy a nagy normahdiaii elbeszélő az idők folyamán semmit sem veszí­tett frisseségéből és erejéből. 84U hadiköicsöfi eredeti fettételeken je­gyezhető a hivataios aláíró he yen : bank- és váífó­üzieíébcn Szácbéngi-féi*, a Városházzal szemben. Wmmm&m

Next

/
Thumbnails
Contents