Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-28 / 171. szám

Szeged, ISIS. Julius 28. K-T! a gyermekek, számszer int 634-en, és a vezetők. 18-an, ebédeltek, közelebb jöttek azok is, akik eliőj egyeztettek a nyara-Itatásira egyegy gyereket. Már a távolból kinéztek maguknak, hogv melyiket viszik el és abból lett bonyodalom, ha egy-egy csinosabb kis lányt vagy fiút iketten választottak maguknak. Ebéd után mindjárt az állomásról hajóra vittek 71 gyermeket, ezek Csanytele'ken fogják tölteni a szünidőt 3 felügyelőnőivel. Ezután sorakozott az apró sereg és Vidt Eiek gondnok vezetése mellett a Máv. internátusba mentek, ahol bár mindössze csalk két nap állott rendelkezésre, teljesén felikészülive várták a nagy tömeg vendéget. Ide jötték azután délután azok, akik gyerekeket vállaltak nyarai-tatásra. Ezek tiz koronát kapnak hetenként minden gyermek után. a mivel természetesen távolról sincs megtérítve a gyermek tartási költsége. Estig mintegy 200 gyermeket vittek haza a nyári szülők és nem ihogy gondot nem okoz táz elhelyezés, de iha kétszer ennyi gyerek lenne, az is otthonra lelne. Egy csoport a gyermekek közül, mint már jeleztük, Dorozsmán kiszállt. Hétfőn még 78 gyermek Csanytelekre megy, .25 Tömörkényre, 105 pedig Sándorfalvára. Ezekért hétfőn r-egggel 15 kocsi érkezik. A gyerekekkel tehát egyáltalán nincs baj, annál inkább al tanítókkal, illetőleg a tanítónőkkel. Ezek nem akarnak a városban maradni, faluira, tanyára akarnak jmenni. Elhiszik ugyan is, amit az osztrák lapokban olvastak, hogy a magyar faivakban patakokban folyik la tej és kolbásszal vannak körültekintve az erdők, amelyekben a szebbnél-szebb gyümölcs vadon terem. Nekik azt Ígérték, hogy falura mennek és Szeged nem falu, hanem nagy város — mondják. — A tej.... tejkura... ez vágyaiknak netovábbja. Egyik tanítónő aziránt érdeklődött nálunk, hogy kaphatna-e ellátást uri családnál, aminek ellenében ő festeni tanítana. A másik ugyancsák ellátásért németeül tanítaná egy család kis leáyát, de amellett kel hogy maradjon annyi ideje, ihogy :a csoportjába osztott gyermekeket ellenőrizze, látogassa. A gyermekek ugyanis már, végző csoportokba osztva jönnek ell és mindegyik csoport az .egész szünet alatt egy tanító vagy tanítónő 'felügyelete alatt á-lli. Ezt a csoportvezetők lelkiismeretesen akarják végezni, élményeiről mindegyik tartozik hazaérkezése ,után jelen,tést tenni. Feltehető, hogy ezek a jelentések 'olyan őszinték lesznek, amilyen igaz -szeretettei fogadták Szegeden az éhes kis bécsi vendégeket. jWagi/arÍ$ani%$átf, A sárga vizéről hiras iMagyarkanizsa széles, poros utcáit járom, önkény,telen az ember mindenre születik, mondta Petőfi egyik szép költeményében s ennek logikus következménye, hogy sokszor a cselekedetei is önkónytelenek. Például az is önkénytel-ene, ha az ember átrándul Kanizsára — nyaralni. (No, nem egy egész nyarat eltölteni, Isten mentsen meg!) önkény telen azért, mert rendszerint nem a maga jószántából történik, hanem családi vagy orvosi tanácskozás folytán, A szegedi orvosi kar, igen nobilis, különösen azóta ajánlja hasznos árkán ómként a japánvizet, mióta a csodafürdő igazgatósága jóvoltából személyesen kitapasztalta eninek csudahatását, egy pompás vacsorával, vidám muzsikaszóval fűszerezett juniusi éjjelen. Odahaza, Szegeden, azóta nagyot emelkedett a hírneve eninek az ártézifürdőnek, ugy hogy valóságos lázban voltak a nyár elején az emberek, vájjon hova menjenek fürödni: Siófokra-e, vagy Kanizsára? hinnék a láznak a hatása ugyan nem látszik meg az itteni fürdőn, mert keresve alig talál az ember szegedit, , Általában az idén kevés vendég van a csudafürdőn, Ennek dacára a fürdőigazgatólság állandóan azzal felel a kérdező,siködőknek, hogy nincs hely. Tele van minden szoba. Igaza van, hiszen mindössze tizenkét szobával rendélkezik ez a világhírre aspiráló gyógyfürdő, Nem gúnyolódom, amikor ezt mondom, mert a prospektusa ennek nevezi s talán nem is leszek naiv, amikor elárulom, hogy az első dolgom volt a fürdő körültekintése alkalmával keresni az elnyűtt mankókat, épipen, mint Eladná n, a könnyező szemű iMiáriaekép ikö| rül, melyeket a meggyógyult sánták hagytak; ott, hálából reklámképpen a nagytis-zteletü atyák örömére. Mankókat itt nem találtam, ellenben itt találtaim a mi zenei büszkeségünket: Kőnig Péter igazgató urat, akit állítólag szintén a szelídebb fajtájú reuma hajtott ide. Sietek elárulni, hogy egy nagyszabású ;hegedü-íkoneert lesz részéről a fürdőzés eredménye. S im, itt mindjárt beleestem a második esudálkozásomba: hogy lehet ilyen élénk temperainentumu ur reumás, aki állandó fürgesége mellett ,a hivatásával járó gesztikulálásokkal is állandóan hessegeti magától és magából a kellemetlenkedő hijSést, amit valószinüleg az Európa ablakánál szerezhetett, lévén éppen ez a hely erősen „körösztül széllel" bélelt. Szentül hiszem, hogy Kőnig Pétert is hálából küldte ide a háziorvosa. miniként dr. Kt barátom, szintén hálából irt annak idején a Délmagyarországba kedves, dicsérő és udvarias sorokat a csudafürdőről, És a fürdőző vendégeknél is megtalálhatjuk mindjárt a mai kor ikét nevezetes filoxeráját; ,a kokettságot és a ftáncolást, A nevük is mutatja, idegen betegségek ezek, nem magyar. gyöngeség. Nagyanyáink nem igy viselkedtek, nem igy éltek, szép festőtöt való ruháikban, mégis bájosaik és kedvesek voltak, íme, hallom ,a kacagást, látom a szánalmas mosolyt a villogó szemű leányok ajkán, hogyan lehet igy gondolkozni ma! A kacagás beleütődik a vén fák lombjaiba és, visszhangzik, (Ez a visszhang azonban már jóval szelidebb. Nem csoda, hiszen a fák is öregek már, a lombjukat lekoptatta az idő s most olyan csúnyák és barátságtalanok, mint a fogatlan öreg ember. De ilyen hervadt maga a liget is. A gyep sárga, kiégett, a virágágyak fölött a háború enyészete borong. A messze földön híres főkertész: Bednárcz finom ízlése és tudása mintha eüany.hiüit volna, amin, nem is lehet csodálkozni, mert a mit a lelke ,a virágokban ikeresett eddig, azt most megtalálta ,az ő teljes családi boldogságában, amióta daliás veje, dr. Lehel Pál polgármester ott hagyta a frontot, a bus haiálmezőket és visszahozta szivét, lelkét, alkotásvágyát a modern városháza sarokszobájába, a polgármesteri hivatalba. Mert a- fényesen dekorált szép tüzérfőihadnagy, amint kilép a két angyalkától ragyogó édes otthonából, mindjárt Kanizsa ujjjátereimtőjévé váük éji szelid lelkével, okos -elméjével, imint egy erős sasmatlár borul a jelenre és a jövőre. Mért Kanizsának jövője van, mihelyst elmúlik ez a véres zivatar. Ugy a városnak, mint a polgároknak dus vagyoni helyzete módot fogma jd adni arra, hogy a közegészségügy, a szópészet és a kultura terén nagyobb alkotásokat eszközöljön. Bizonyára lesz majd szép könyvtára is, néprajzi muzeuma, ahová egybe fogják hordani a lelkes emberek a még kiaknázatlan Magyarkanizsa magőrzásro méltó, magyar vonatkozású értékeit. Ma meglehetős régimódi és bizonyos tekintetben konzervatív ez a fiatal „város". Például 'a közvilágítást teljesen a holdra bizzia. Ugy gondolkozik, mint az asóta villannyal világított Kisteleik gondolkozott régebben, hogy t. i. napáldozatra mindem rendes ember hazamegy, a korhelyek ha nekiütődnek egymásnak, nem baj. A esreebogár is nekivágódik a. falnak . . . No hiszen, nem is igen van itt korhely ember. Legjobban bizonyít jak azt a vendéglők, ahol a nappal együtt áldozik le a világosság s utána nem is soká bezárulnak az ajtóik. Még a Prohásskaáéle vendéglőben is, ahol .pedig igen jól főznék ,s valamikor a petróleum; korszakában yidiámj urak Ibiliárdozgattak, kártyázgattak, szelid1 alapon, éjfélekig. Természetes tehát, hogy a közbiztonság is kifogástalan Kanizsán, aminek legjobban örülhet Fodor István főkapitány ur, aiki1 evégből- a legirigylésreméltóbb főkapitányalehet az országnak. Viszont aki éppen nem irigyelni való a hivatalos nagy elfoglaltság, miatt, a gazdasági tanácsnok: ISchumachei] Antal. Egy vérbeli gazdálkodó, aki nemcsak akadémián, hanem az életben, a maga nagy birtokán, sajátította ei azokat a (képességeket, melyeik a nagyfontosságú hivatal vezetésére minősitik őt elsőrangúan'. iA közélelmezést dr. Sóti Imre ügyvéd vezeti, még pedig tegyük hozzá, ritka lelkiismeretességgel, túlfeszített erőkifejtéssel és mintaszerűen. Enneík a két urnák alapos gondoskodása folytául nincs is itt inség semmiben. És hogy ennek dacára mégis elégedetlenkedik olykor a parasztság, annak oka a háborús türelmetlenség. Unélkiil még a jlegparadicsomibb hely sem képzelhető el különben ipa a kerek földtekén. Általában a magisztrátusnak minden tagja a maga helyén áll. És őrködik, gondoskodik a népről, a szükséges közdolgokról. Érdekes volt ezt tapasztalni az egyik tüzeset alkalmával, amikor a szérűn meggyulladt gonosz kezek (katonaszökevények) által az étet, mintegy 150 mimázsa, (400 kereszt) ibuza, rozs, árpa, —. hogy milyen résztvevő igyekezettel vonultaik ki a látványosság rémes helyére a város urai ,s miként intézkedtek, gondoskodtak a fölhalmozott termés megmentésén. Dicséret nekik, meg is mentették a többit. Hogy nincs szükség Kanizsán, azt igazolja ,a piac is, Az árak mérsékeltek ós még jó háziszappant is lehet találni, A szép, nagy burgonya kilója például 70 ikr. No, azért itt se minden tejfel, itt is a hábou fagyos levegője fújdogál . , , f A hitélet megiható Kanizsán. Az is megtörtént már, hogy két- dúsgazdag parasztcsalád vetélyikedett egymással, hogy melyik építtet rangosabb kápolnát. Címzetes püspök a plébánosa, aki bizonyáa megvan elégedve a a nyáj hűségével. A kántora, Keck Lajos pei dig világlátott ember s olyan értékes kertje van, teli ritka virágokkal ós délszaki növényekkel, hogy a legkényesebb -botanikust -is kielégitheti. Ö hozzá pályázott Mirbach gróf segédkántornak, de ö azt mondja: nagyobb urat nálánál nem tűr a saját portáján . , , Még korzója is van Kanizsának az Uiű-utcában, ahol a kereskedések sorakoznak egymás után a Beér patikáig. Itt síitáinak a rabvallató kövezeten Kanizsa szépei, férfiak hiányában; udvari ők nélkül. Ha az ember végig járja a görbe -utcás várost, két dolgot vesz különösen észre,. Sok az -artézi kútja a városnak és sok a szép, kényelmes -magánház. Ezekben néhány ur kivételével jómódú gazdaemberek laknák. Aszfalt csak a városháza előtt van, (A sport is jelentkezik (néhai. Például valamelyik, alkonyaton egy szép, büszketartásu úriasszony! láttam a törökkanizsai országúton giggezni. MÉSZ és CE 4 • 4 * VÉRTES állandóan raktáron kiiünő minőségben és versengen kivüii áron. cég, Szeged, Pallav!cini-utca 5. sz. Raktár: Tiszapályaudvar.