Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-28 / 171. szám

Szeged, ISIS. Julius 28. K-T! a gyermekek, számszer int 634-en, és a veze­tők. 18-an, ebédeltek, közelebb jöttek azok is, akik eliőj egyeztettek a nyara-Itatásira egy­egy gyereket. Már a távolból kinéztek ma­guknak, hogv melyiket viszik el és abból lett bonyodalom, ha egy-egy csinosabb kis lányt vagy fiút iketten választottak maguknak. Ebéd után mindjárt az állomásról hajóra vittek 71 gyermeket, ezek Csanytele'ken fogják tölteni a szünidőt 3 felügyelőnőivel. Ezután sorakozott az apró sereg és Vidt Eiek gondnok vezetése mellett a Máv. inter­nátusba mentek, ahol bár mindössze csalk két nap állott rendelkezésre, teljesén feliké­szülive várták a nagy tömeg vendéget. Ide jötték azután délután azok, akik gyerekeket vállaltak nyarai-tatásra. Ezek tiz koronát kapnak hetenként minden gyermek után. a mivel természetesen távolról sincs megtérít­ve a gyermek tartási költsége. Estig mint­egy 200 gyermeket vittek haza a nyári szü­lők és nem ihogy gondot nem okoz táz el­helyezés, de iha kétszer ennyi gyerek lenne, az is otthonra lelne. Egy csoport a gyermekek közül, mint már jeleztük, Dorozsmán kiszállt. Hétfőn még 78 gyermek Csanytelekre megy, .25 Tömörkényre, 105 pedig Sándorfalvára. Eze­kért hétfőn r-egggel 15 kocsi érkezik. A gye­rekekkel tehát egyáltalán nincs baj, annál inkább al tanítókkal, illetőleg a tanítónőkkel. Ezek nem akarnak a városban maradni, fa­luira, tanyára akarnak jmenni. Elhiszik ugyan is, amit az osztrák lapokban olvastak, hogy a magyar faivakban patakokban folyik la tej és kolbásszal vannak körültekintve az erdők, amelyekben a szebbnél-szebb gyümölcs va­don terem. Nekik azt Ígérték, hogy falura mennek és Szeged nem falu, hanem nagy város — mondják. — A tej.... tejkura... ez vágyaiknak netovábbja. Egyik tanítónő aziránt érdeklődött ná­lunk, hogy kaphatna-e ellátást uri családnál, aminek ellenében ő festeni tanítana. A má­sik ugyancsák ellátásért németeül tanítaná egy család kis leáyát, de amellett kel hogy maradjon annyi ideje, ihogy :a csoportjába osztott gyermekeket ellenőrizze, látogassa. A gyermekek ugyanis már, végző csoportok­ba osztva jönnek ell és mindegyik csoport az .egész szünet alatt egy tanító vagy tanító­nő 'felügyelete alatt á-lli. Ezt a csoportvezetők lelkiismeretesen akarják végezni, élményei­ről mindegyik tartozik hazaérkezése ,után je­len,tést tenni. Feltehető, hogy ezek a jelentések 'olyan őszinték lesznek, amilyen igaz -szeretettei fo­gadták Szegeden az éhes kis bécsi vendége­ket. jWagi/arÍ$ani%$átf, A sárga vizéről hiras iMagyarkanizsa széles, poros utcáit járom, önkény,telen az ember mindenre születik, mondta Petőfi egyik szép költeményében s ennek logikus követ­kezménye, hogy sokszor a cselekedetei is ön­kónytelenek. Például az is önkénytel-ene, ha az ember átrándul Kanizsára — nyaralni. (No, nem egy egész nyarat eltölteni, Isten mentsen meg!) önkény telen azért, mert rend­szerint nem a maga jószántából történik, ha­nem családi vagy orvosi tanácskozás folytán, A szegedi orvosi kar, igen nobilis, különösen azóta ajánlja hasznos árkán ómként a japán­vizet, mióta a csodafürdő igazgatósága jóvol­tából személyesen kitapasztalta eninek csuda­hatását, egy pompás vacsorával, vidám mu­zsikaszóval fűszerezett juniusi éjjelen. Oda­haza, Szegeden, azóta nagyot emelkedett a hír­neve eninek az ártézifürdőnek, ugy hogy való­ságos lázban voltak a nyár elején az emberek, vájjon hova menjenek fürödni: Siófokra-e, vagy Kanizsára? hinnék a láznak a hatása ugyan nem látszik meg az itteni fürdőn, mert keresve alig talál az ember szegedit, , Általában az idén kevés vendég van a csudafürdőn, Ennek dacára a fürdőigazgatól­ság állandóan azzal felel a kérdező,siködőknek, hogy nincs hely. Tele van minden szoba. Iga­za van, hiszen mindössze tizenkét szobával rendélkezik ez a világhírre aspiráló gyógyfür­dő, Nem gúnyolódom, amikor ezt mondom, mert a prospektusa ennek nevezi s talán nem is leszek naiv, amikor elárulom, hogy az első dolgom volt a fürdő körültekintése alkalmá­val keresni az elnyűtt mankókat, épipen, mint Eladná n, a könnyező szemű iMiáriaekép ikö| rül, melyeket a meggyógyult sánták hagytak; ott, hálából reklámképpen a nagytis-zteletü atyák örömére. Mankókat itt nem találtam, ellenben itt találtaim a mi zenei büszkeségün­ket: Kőnig Péter igazgató urat, akit állítólag szintén a szelídebb fajtájú reuma hajtott ide. Sietek elárulni, hogy egy nagyszabású ;he­gedü-íkoneert lesz részéről a fürdőzés eredmé­nye. S im, itt mindjárt beleestem a második esudálkozásomba: hogy lehet ilyen élénk tem­perainentumu ur reumás, aki állandó fürge­sége mellett ,a hivatásával járó gesztikulálá­sokkal is állandóan hessegeti magától és ma­gából a kellemetlenkedő hijSést, amit valószi­nüleg az Európa ablakánál szerezhetett, lé­vén éppen ez a hely erősen „körösztül széllel" bélelt. Szentül hiszem, hogy Kőnig Pétert is hálából küldte ide a háziorvosa. miniként dr. Kt barátom, szintén hálából irt annak idején a Délmagyarországba kedves, dicsérő és udva­rias sorokat a csudafürdőről, És a fürdőző vendégeknél is megtalálhat­juk mindjárt a mai kor ikét nevezetes filoxe­ráját; ,a kokettságot és a ftáncolást, A nevük is mutatja, idegen betegségek ezek, nem ma­gyar. gyöngeség. Nagyanyáink nem igy vi­selkedtek, nem igy éltek, szép festőtöt való ruháikban, mégis bájosaik és kedvesek voltak, íme, hallom ,a kacagást, látom a szánalmas mosolyt a villogó szemű leányok ajkán, ho­gyan lehet igy gondolkozni ma! A kacagás beleütődik a vén fák lombjai­ba és, visszhangzik, (Ez a visszhang azonban már jóval szelidebb. Nem csoda, hiszen a fák is öregek már, a lombjukat lekoptatta az idő s most olyan csúnyák és barátságtalanok, mint a fogatlan öreg ember. De ilyen hervadt maga a liget is. A gyep sárga, kiégett, a vi­rágágyak fölött a háború enyészete borong. A messze földön híres főkertész: Bednárcz finom ízlése és tudása mintha eüany.hiüit volna, amin, nem is lehet csodálkozni, mert a mit a lelke ,a virágokban ikeresett eddig, azt most megtalálta ,az ő teljes családi boldogsá­gában, amióta daliás veje, dr. Lehel Pál pol­gármester ott hagyta a frontot, a bus haiál­mezőket és visszahozta szivét, lelkét, alkotás­vágyát a modern városháza sarokszobájába, a polgármesteri hivatalba. Mert a- fényesen dekorált szép tüzérfőihadnagy, amint kilép a két angyalkától ragyogó édes otthonából, mindjárt Kanizsa ujjjátereimtőjévé váük éji szelid lelkével, okos -elméjével, imint egy erős sasmatlár borul a jelenre és a jövőre. Mért Kanizsának jövője van, mihelyst elmúlik ez a véres zivatar. Ugy a városnak, mint a pol­gároknak dus vagyoni helyzete módot fog­ma jd adni arra, hogy a közegészségügy, a szópészet és a kultura terén nagyobb alkotá­sokat eszközöljön. Bizonyára lesz majd szép könyvtára is, néprajzi muzeuma, ahová egy­be fogják hordani a lelkes emberek a még ki­aknázatlan Magyarkanizsa magőrzásro méltó, magyar vonatkozású értékeit. Ma meglehetős régimódi és bizonyos te­kintetben konzervatív ez a fiatal „város". Pél­dául 'a közvilágítást teljesen a holdra bizzia. Ugy gondolkozik, mint az asóta villannyal világított Kisteleik gondolkozott régebben, hogy t. i. napáldozatra mindem rendes ember hazamegy, a korhelyek ha nekiütődnek egy­másnak, nem baj. A esreebogár is nekivágó­dik a. falnak . . . No hiszen, nem is igen van itt korhely ember. Legjobban bizonyít jak azt a vendéglők, ahol a nappal együtt áldozik le a világosság s utána nem is soká bezárulnak az ajtóik. Még a Prohásskaáéle vendéglőben is, ahol .pedig igen jól főznék ,s valamikor a petróleum; korszakában yidiámj urak Ibiliár­dozgattak, kártyázgattak, szelid1 alapon, éj­félekig. Természetes tehát, hogy a közbizton­ság is kifogástalan Kanizsán, aminek legjob­ban örülhet Fodor István főkapitány ur, aiki1 evégből- a legirigylésreméltóbb főkapitánya­lehet az országnak. Viszont aki éppen nem irigyelni való a hivatalos nagy elfoglaltság, miatt, a gazdasági tanácsnok: ISchumachei] Antal. Egy vérbeli gazdálkodó, aki nemcsak akadémián, hanem az életben, a maga nagy birtokán, sajátította ei azokat a (képessége­ket, melyeik a nagyfontosságú hivatal vezeté­sére minősitik őt elsőrangúan'. iA közélelme­zést dr. Sóti Imre ügyvéd vezeti, még pedig tegyük hozzá, ritka lelkiismeretességgel, túl­feszített erőkifejtéssel és mintaszerűen. Enneík a két urnák alapos gondoskodása folytául nincs is itt inség semmiben. És hogy ennek dacára mégis elégedetlenkedik olykor a pa­rasztság, annak oka a háborús türelmetlen­ség. Unélkiil még a jlegparadicsomibb hely sem képzelhető el különben ipa a kerek föld­tekén. Általában a magisztrátusnak minden tagja a maga helyén áll. És őrködik, gondos­kodik a népről, a szükséges közdolgokról. Ér­dekes volt ezt tapasztalni az egyik tüzeset al­kalmával, amikor a szérűn meggyulladt go­nosz kezek (katonaszökevények) által az étet, mintegy 150 mimázsa, (400 kereszt) ibuza, rozs, árpa, —. hogy milyen résztvevő igyekezettel vonultaik ki a látványosság rémes helyére a város urai ,s miként intézkedtek, gondoskod­tak a fölhalmozott termés megmentésén. Di­cséret nekik, meg is mentették a többit. Hogy nincs szükség Kanizsán, azt iga­zolja ,a piac is, Az árak mérsékeltek ós még jó háziszappant is lehet találni, A szép, nagy burgonya kilója például 70 ikr. No, azért itt se minden tejfel, itt is a hábou fagyos leve­gője fújdogál . , , f A hitélet megiható Kanizsán. Az is meg­történt már, hogy két- dúsgazdag parasztcsa­lád vetélyikedett egymással, hogy melyik építtet rangosabb kápolnát. Címzetes püspök a plébánosa, aki bizonyáa megvan elégedve a a nyáj hűségével. A kántora, Keck Lajos pe­i dig világlátott ember s olyan értékes kertje van, teli ritka virágokkal ós délszaki növé­nyekkel, hogy a legkényesebb -botanikust -is kielégitheti. Ö hozzá pályázott Mirbach gróf segédkántornak, de ö azt mondja: nagyobb urat nálánál nem tűr a saját portáján . , , Még korzója is van Kanizsának az Uiű-ut­cában, ahol a kereskedések sorakoznak egy­más után a Beér patikáig. Itt síitáinak a rabvallató kövezeten Kanizsa szépei, férfiak hiányában; udvari ők nélkül. Ha az ember végig járja a görbe -utcás várost, két dolgot vesz különösen észre,. Sok az -artézi kútja a városnak és sok a szép, ké­nyelmes -magánház. Ezekben néhány ur ki­vételével jómódú gazdaemberek laknák. Asz­falt csak a városháza előtt van, (A sport is jelentkezik (néhai. Például valamelyik, alko­nyaton egy szép, büszketartásu úriasszony! láttam a törökkanizsai országúton giggezni. MÉSZ és CE 4 • 4 * VÉRTES állandóan raktáron kiiünő minőségben és versengen kivüii áron. cég, Szeged, Pallav!cini-utca 5. sz. Raktár: Tiszapályaudvar.

Next

/
Thumbnails
Contents