Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-28 / 171. szám

1 mSTYH] Maga hajtotta szépen, feszeuen ia gyenge lovacskát. [Megbámultam, Tüzes tekintetével mintha azt mondta volna: én is jártam már Alagon. i iSok /neves ember él az országban, 'akik a nevezetes helyről kerültek (hivatásuk révén különböző városokba. Igy Szegedre is. Jellemző, liogy Kanizsán nincs koldus. Csak egy félkegyelmű, szánalmas alakja van, akinek a történetét már Kanizsai (Csuka) Ferenc, az egykori szegedi zsurnaliszta és később neves fővárosi iró gyönyörű novellában megirta a Világ-ban. Ez az egykor nábob hírében állt ember elvált bü'séges hitvestársától, egy „éjfekete szemű" asszonytól,'akinek gyönyörű házat vett valamelyik nagyobb alföldi városban, ezrekremenő költséggel bútorozta /szobáit és odaadta vagyonának felét. Az ember egy más asszonyhoz költözött a fővárosba, a férjét gyászoló hus özvegy ellenben (később visszatért Kanizsára. Vonzották a régi emlékek. A régi iház, a régi virágos kert, ahol el volt temetve minden boldog'sága. És mi történik? . . . (Múlnak az évek, egy szomorú őszi napon bekopog a hűtlenül elhagyott asszonyhoz egy roncs-ember. (Egy koldus, egy tönkremet gavallér, rossz ruhában, foltozott cipőiben, akinek a vagyonával együtt elment a neve is . . Ugy jött, mint egy árny. Letérdelt az asszony előtt, összetette a kezét és koldult. A szenvedések azonban ekkorra már megfagyasztották az asszonyszivben a szánalmat. (Dacosan fordult el egykori férjétől és ajtót mutatott neki. Azóta mindennap eljár a régi ház kapujához, becsönget, koldul az elhagyott asszonytól. És a ma is szép öreg asszony"'a cselédségtől küldi k,i részére az alamizsnát. Az emberek, akik ösmerik a régi történetet, azt mondják: a szerelem bolondja, a gyerekek pedig, akik nem tudnak semmit a ragyogó igazságszolgáltatásból, gúnyosan kiáltanak utána: pléKkanálfülii! . . . Sok ilyen esetek vannak falun, városon, amelyek elé tükröket állítanak a romantikát ma is szerető iróemherek. . . Azonban siessünk befejezni az irást, mert az időjelző svájci erdei lakból kibillent a piros szoknyás aszszony és Kmfély Toncsi a cservenkai gimnazista fiu, udvariasan figyelmeztet: —•• Bácsi kérem eső lesz! —IJ• Jlíessze, messze Ukrajnában* — Egy magyar tiszt levelei. — II. A dunántúli, domhois vidékekre emlékeztető, néhol szaggatott partfalazatu patakok szelte dus, termő vidékeken haladunk keresztül. Sűrű, hatalmas erdők, gyönyörű búzatáblák, rozs- és zabföldek, kerti veteményessek, kaszálók, embermagasságra nőtt fcukoricaszárak haragoszöld pompában díszlenek előttünk, éeppen ugy, mint otthon. Van itt minden bőven, mintha sohase taposta volna millió és millió felvonuló és futó csapat ezeket a földeiket, mintha sohasem lett volna elvonva mellőlük a jgondozó emberi kéz, az igavonó barom és a gép. Tanyák, apró falvak, persze nem olyan tiszták, mint a magyar tanyák, elég sűrűn sorakoznak egymásután és amint a gólyafészkes, nádfedeles háztetőket megpillantjuk, nem is akarjuk hinni, hogy nem otthon vagyunk, hisz itt is a gémes kut mellett legelget, deleget a gulya, fodrozva hordja a szél a furulyaszót ... i Jó és rosszkarban tartott kocsiutak, országutak szelik keresztül a téres földeket, a melyeken gyakran találkozunk hosszá kocsisorokkal. A kocsik rogyásig uiegpakkolva mindenféle holmikkal. Németek ülnek a bakon, német csialádok vándorolnak vissza elhagyott tűzhelyeikre. A keres ke delem és gyáripar az ő kezükben meg a zsidókéban volt. Hogy mily sokan voltak és vannak itt letelepülve, szolgáljon például U . . .a, ahol most vagyunk. A városnak mintegy 15.000 lakója van és ezek közül 5000 a német. Közgazdasági kultúrája megkapó ennek a'vidéknek és általában Ukrajnának. Csak egyetlen egy nagy hibája van, amely nemzetgazdasági és ,harcászati szempontból is kimondhatlan hátrányául szolgál: kevés a vasúthálózata. Napokon, heteken keresztül kell vergődni kocsin, áfáiig egy vasútvonalra bukkan az utas. A mi házigazdánk, Csihacsev admirális birtokáról 48 órág kell kocsizni, amg a legközelebbi vasut-álloonásra juthatunk. Igy megérthető, lvogy a legszegényebb városi ember is iparkodik kocsira, lóra szert tenni. A háború persze itt is megritkította a lovak sziámát, de még most i,s igen isok vtan. Bőségesen van. Az áruk mégsem olcsó. Jobb lovat 5—fiOOO koronán alul itt sem lehet venni; A cserekereskedelem óriási méreteket öltött, különösn ipari cikkekben nagy a hiány. A pénz értéke teljesen alászállt, és a teljesen szegény néposztály körében nagy a nyomor. Azért mindent lehet kapni. A zsidó kereskedők kifürkészőetl-en utakon, határtalan élelmességgel kerítik elő a legkülönbözőbb árukat, de aztán meg is fizettetik azokat. És ebben nem szerények, mint ahogyan egy cseppet sem válogatósak a céljaik elérése körül. A ilcngyclek lalattonic^ kallmjárkadiásait; tmivcfl' azok egyáltalában nem vándorolnak vissza i— errefelé gyűlölik őket —- ők most hatványozott mértékben pótolják és igy nem meglepő, hogy a tőlünk és a más vidékekről hozott áruk, mint például szövet, selyem, 100— 200 percenttel drágábban kerül eladásra, mint amilyen árban az itteni kereskedő hozzájutott. A hajdani olcsó élet itt is eltűnt. Pedig az itteni lakosság szerint ők .fele olyan olcsón éltek a háború előtt, mint mi Magyarországon. Az árak napról-napra emelkednek még most is. A marhahús kilója 8 korona.. A liszté 2—8 korona. A rizs fontja 3—4 fuhe]. A tea fontja 20—25 rubel. A kávé ára ugyanennyi. A bor ára liter,enkint 50 korona. Legtöbbet szállítanak ide Besszarábiából és. a krimi bortermő vidékekről. Érdekes, hogy 2 percentes bornál eresebb bort nem szabadi mérni. A pálinka azonban közkedvelt ital.., Az ipari cikkek nagymérvű hiánya teszi érthetővé azt is, hogy a német kereskedelmi élelmesség Ukrajnával miért keresi olyanynyira a közvetlen és háborítatlan összeköttetést. Hogy közvetlenül a háború előtti években idegen-, de oroisz tőkékkel is nagyarányú gyáralapitások folytak, látható ebben a kis városban is, amelynek három posztó, egy cukor és sörgyára van. Persze a bolsevikiek a modern és uj berendezéseket isem kímélték meg, a gyárak közül egy posztógyárnak a renoválása van folyamatban, ugy hogy iá jövő tavaszra ismét üzembe léphet. * A gyártelepek általában rendkívül sokat szenvedtek a forradalmároktól. Csihacsev admirálisnak mintegy 30—35 millió rubel kárt okoztak. A 8—Í10 milliós károk a kárlajstro• : Bzeged, iSlS. julius S8. J ( mok zömét alkotják. És most már nem csodálkozunk azon, hogy többszörös milliomosok egészen egyszerű, .szegényes házikókban húzódnak meg és a végleges rend helyreállitásáig nem is vágyódnak vissza gyönyörű, modern, többemeletes palotáikba. Ezekből a kis lakásokhói intézik a sok százezer rubelekre rugó üzleti összeköttetéseiket. Az óvatos zsidók öltözékeik megválasztásában is az egészen szegény embert játszák meg. Feleségeiknek azonban OdcsszábóFhozatják a gyönyörű öltözékeket, amelyek 2—3000 rubelbe körülinek Általában ezen a vidéken, az ujabb nemzedék körében erősen kifejlődött a kultúra és szép iránti fogékonyság, szeretet, amelynek hatásia nemcsak a külsőségekben nyilvánul meg. A nők intelligencia dolgában erősen vezetnek. A sport minden ágában otthonosak, tennisz, úszás, lovaglás, (errefelé csodálatosan nem ramsliznak) vadászat legfőbb szórakozásaik. A lovat ugy ülik meg, mint a férfiak . . . Sok közöttük az gyetemet végzett, diplomás nő. Különös szeretettel készülnek az orvosi pályára. Vannak közöttük a szó nemesebb értelmében anarchista érzelműek. A nőiességüket azonban túlsókra nem becsülik, " amit egy bájos és kedves ismerősömről is alkalmam volt megállapítani, aki szintén egyetemet végzett és a szépségét üzleti érdekek kijárása céljából nálunk is latba próbálta vetni. Azonban nekünk nem minden üzlet üzlet. Elmondom hogy történt, -i f. TUDOMÁNY IRODALOM oooo Az amerikai menyecske. Egy uj Mikszáth regény, de nem Kálmántól, hanem Alberttől, a nagy palóc és a nagy humorista fiától. Az ötlet azonban még az apától való, a bevezetés is, amelyben annyi csillogó magyar ötlet szellemi apja elmondja, hogyan jutott az qszébe az a regénytéma, amely neki már csak téma maradt. A fiu kegyeletből megirta magát a regényt, amint a könyv második előszavában elbeszéli. Arról volt szó, hogy jó lenne valamiképen a regény édes ostyájában beadni a müveit világnak a keserű igazságokat, amelyek a mi sajátságos közjogi helyzetünkből következnek. Maga Mikszáth Kálmán Jókait vélte a legalkalmasabbnak erre a szinte nemzeti misszióra, a magyar közjogi regény megírására, de Jókai már akkor nem élt szegény, most pedig Mikszáth' is halhatatlan halott. Igy került a csillogó ötlet és me-^ rész terv a Mikszáth Albert kezébe, aki igyekezett sok kegyelettel, ha nem is annyi sikerrel megoldani a gordiusi csomót, amúgy huszárosán, és gavallérosan. Az amerikai menyecske a szerelem nyelvén egészen jól megérti és megszereti a magyar közjogi és egyéb viszonyokat. Akiknek nemcsak az az elvük, bogy ha már Stranss, akkor legyen Richárd, de akik Jánosban is kedvüket találják, azok érdeklődéssel és élvezettel fogják elolvasni az amerikai menyecske magyar történetét, a, mely a Kultura kiadásában jelent meg és 8 koronáért kapható. nagy butoráruház Régi elismert kárpitos üzletemet és műhelyemet kibővítve egy nagy bútoráruházzá?, melyet a Kárász-utca és Kfauzál-fér sarkán (Gaál-palota) megnyitottam, hol a legfőbb kivitelű uriszalorcok, ebédlők, hálószobák, ugy mint teljes lakberendezések méltányos árakban kaphatók. Tiszfeleftel Braun Mihály. 't '