Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-25 / 168. szám

Saejed, 1918. julius BS. DELMAGY AEORíSZAG 3 5zeged lisztellátása az uj termésévben. — Állítólag nem lesznek rekvirálásnk. — (Saját tudósítónktól.) Szerdai számunk­ban részletesen foglalkoztunk a szegedi ga­bonatermés ci edrnényével, annak felosztásá­val és azzal a hiánnyal, amely papírforma t-zerxt muva:Kpzik. A íöldmivelésügyi rni­B'szu'riumba kedden nagy tanácskozást hív­tak egybe a gabonatermésnek és felosztás­nak megállapítása céliából. A rendelkezé­sünkre áiió adatok alapján elmondhat'a*, hogy a rniniszté-MTí: részéről tőbo körül­tekintést tapasztalunk a nemtermelő városi lakossággal szemben, mint a helyi illetékesek 1 észéről. Csak egv példát emiitünk: Szege­den 90 ezer métermázsában irányozták elő a nemtermelők gabonaszükségletét, mig a íöldmivelésügyi minisztériumban ezt 8 ezer mázsával felemelték. Ezzel szemben a ter­melők az itthoni megállapítás szerint 147 ezer mázsát tarthattak volna meg különféle el­méken, mig a földimivelésügyi kormány meg­állapítása szerint ezek csak 104 ezer méter­mázsát tarthatnak vissza. A budapesti tanácskozáson Szegedet dr. Kelemen Béla főispán. Bokor Pál helyettes­polgármester és Balogh Károly tanácsnok képviselték és az ő szereplésüknek nagy része van benne, Ihogv a tanácskozások vég­ső eredménye Szegedre nézve, ha nem is tel­jesen megnyugtató, de mindenesetre kielégítő. Mindjárt a tanácskozás elején kiderült, hogy az itthon készült statisztika egy nagy tévedésre lett alapítva. A város'-kalászos ga­bonával bevetett területét 53.000 katasztrális holdban határozták meg. Pedig ez nem ka­tasztrális hold, 'hanem kis magvar hold, ami katasztrális holdakra átszámítva 40.000 hol­dat tesz ki. Ennek természetes következmé­nye, hogy vetőmagnak sem 53.000 mázsa, ha­nem 95 kiloójával csak 39.000 mázsa kell. A kormány nem ismeri el a szegedi ter­mésbecslést, amely 3 mázsásnak mondja az egész termés átlagát, hanem ezt 4 és fél méterimázsában állapítja meg. ami szerintünk körülbelül meg is felel a tényleges állapotnak. Eszerint tehát Szeged területén 180000 mázsa gabonának kellett teremnie, de akár több, akár kevesebb termett, a kormány követeli, hogy a gazdasági szükséglet címén vissza­tartható 140 ezer mázsa levonása után fenn­maradó 76 ezer mázsa gabonát szolgáltassák be a Haditenménynek. A városi lakosság el­látásához még szükséges 22.000 mázsa gabo­nát a kormány szállíttatja olyan vidékről, a hol fölösleg van. Ezt a fölösleget azonban a kormány csak az esetben hajlandó szállítani, ha a szegedi termelők tényleg leszállítják a 76 ezer má­zsát. Ha ez megtörténik, akkor rekvirálás Szegeden az idén, illetőleg ebben a kampány­ban egyáltalán nem lesz, ellenkező esetben megismétlődik a házról-iházra járás és fel­kutatás annyiszor, amié az egész szükséglet együtt lesz. A kormány ugyanis abban a fel­tevésben van, hogv szigorú rekvirálással sok­kal több gabonát lehetne összehozni, mint a mennyit most a termelőktől kérnek. Nagyon fontos és üdvös újítása a Hadi­terménynek, hogy olyan helyekről, ahol fö­lösleg nincs, vagy ahol hiány mutaítkozik, ném szállítanak el gabonát, hanem a város­ban raktározzák és nem leszünk többé annak a kétségnek kitéve, hogy vájjon megérkezik-e idejekorán a kiutalt lisztkontingens vagy serp. Arra azonban kevés kilátás van. hogy az ellátatlanok gabonát vásárolhassanak, mi­vel a kormány nem akar módot adni arra, egy egyesek jobb ikiőriés folytán 'kevesebb lisztet kapjanak és rá legyenek utalva liszt­nek kerülő uton való beszerzésére. Másrészt meg akarja akadályozni a kormány a 'korpa szétforgácsolódását, miivel korpában az uj ki­őrlési rendelet folytán igv is igen nagy lesz a hiány. Amint az értekezleten résztvevők mond­ják, Szegeddel, dacára a radikális változtatá­soknak, még mindig nagyon enyhén bánt a kormány. Más városokkal — állítólag — sok­kal szigorúbban bántak el, aminek valószínű magyarázata az, hogy más városok jelenté­seikben kevésbé ragaszkodtak az igazsághoz, mint Szeged. Urmánczy: A háború valóságos háborús konjunktúrát teremt számukra. Ezek mellett egy-egy puskaport nem szagolt vezérkari tiszt a legnagyobb uf. Förster Aurél: Többnyire csehek! Urmánczy Nándor: A vezérkar születési hibában szenved; oda csak a kriegssohuleból lehet bejutni, oda pedig csak azok juthatnak be, akik fiatalon stréberkedni tudnak. Szurmay: Ugyan! Urmánczy: A Beck-éra önérzetet kiölő rendszere most termi meg gyümölcsét, mert ezek a vezérkari törzstisztek, iha felülről va­lami lehetetlen, kivihetetlen, nagv emberáldo­zatot követelő parancsot kapnak, nem mer­nek ellentmondani. Ebből az iskolából kerül­tek ki azok, akik tájékozatlanul adják ki a végzetes parancsokat. A vezérkar főnöke, mikor az előkészületek folytak az offenzívá­ra, Konstantinápolyba utazott. Ez komoly­talanná teszi az offenzíva előmunkálatait. Ludendorff, ha elhagyja a főhadiszállást, ak­kor a csapatokihoz megy. A főszállásmester igen fontos hivatást tölt be, sohasem volt az etappeban, ihanem mint a hetedik hadsereg parancsnoka, oka volt egy vereségnek, mely­ért magára irányította a németek haragját. (A magyar tiszteket mellőzik.) Itt nagy szerepe van a protekciónak és a magyarsággal szemben érzett ellenszenv­nek is. Egy volt vezérkari törzstiszt irja neki, hogy a Piave mellett szenvedett vereségnek, mint minden vereségnek egyik oka, hogy a magyar tiszteket 'kizárják a vezetőségből', titkos rangszámokat adnak a magyar vezér­kari tiszteknek és e titkos jelzések alapjárt osztják be a vezérkari tiszteket olyképpen, hogy a csehek okosak lesznek, a magyarok pedig tehetségtelenek, akiket mellőzni kell. Szurmay: Lehetetlen, hogy ezt vezérkari tiszt irta volna! Urmánczy: A honvéd .tüzérezredek pa­rancsnokainak ötven százaléka nem tud ma­gyarul. (Szurmay rosszalóan fejét csóválja.) (Részrehajlás az ágyuk elosztásánál., Urmánczy: Az olasz offenzívánál az ágyuk szétosztásának arányszáma az volt, hogy József őherceg hadseregének minden egy ágyujára Conrad hadseregénél öt ágyú, Wurm hadseregénél pedig 3—6 ágyú jutott. Szurmay: Ez körülbelül megfelel a való* ságnak! Urmánczy: Akinek kisebb volt az ereje, arra volt bizva a legnagyobb feladat: József főhercegre, miről különben még beszélni fo­gunk. Fényes: Hirdetik, hogy kilőtték a ma­gyarokat ! Urmánczy: Megmondták a honvédelmi miniszternek, hány osztrák ezred ellen állí­tottak magyar rohams2ázadokat. (Rosszul bánnak a legénységgel.) A közlegényeket megbüntetik, ha idő előtt megeszik a konzerveiket, némelyiket 25 boíütéssei sújtják, sőt gyakran súlyosabb büntetéshez is nyúltak, de azoknak, akik gondtalanul veszteségeket okoztak, hajuk­szála se görbül meg. Akár az ellenséges ha­talmaknál, akár a szövetséges hadseregekben is felelősségre vonják a tábornokokat. Fran­ciaországban most készül törvényjavaslat a mulasztást elkövetett generálisok felelősségre Wekerie és 5zurmay az olasz offenzíváról. — Árulás okozta a píavei visszavonulást. — Urmánczy Nándor interpellációja. — A képviselőház ülése. — (Budapesti tudósítónk ielefonjelentése.) A képviselőház szerdai ülését 'háromnegyed tizenegykor nyitotta meg Szász Károly elnök. Báró Szurmay Sándor honvédelmi mi­niszter javaslatot terjesztett be a tárgyalás alatt levő katonai ellátási törvényjavaslat ki­egészítéséről pótjáradék engedélyezése tár- | ciókra. gyában. A választójogi törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban,, minden 'hozzászólás nélkül elfogadták. Az elnök javaslata és a Ház határozata szerint a jövő íhéten kedden, 30-án lesz a ég­közelebbi ülés. Ezután áttértek az interpellá­Urmánciy interpellációja. Urmánczy Nándor at Olaszország elleni offenzíva tanulságairól interpellál. Készakar­va halasztotta interpellációját, mig le nem csillapodik az idegesség, mely az országban a piavei események nyomán támadt. A sok hiába elfolyt vért nem lehet visszavezetni a nemzet testébe, de azért megpróbálja higgad­tan, nyugodtan tárgyalni a kérdést. Wekerie miniszterelnök junius 28-án azt mondta, hogy az ország meg lehet nyjugodva, nagyobb veszteségek nem fognak érni bennünket, ál­lásaink biztosítottak és bizalmunk lehet had­erőnk jövő működése és a háború kimenetele iránt. Abban igaza van Tiszának, hogv hős katonák álltak a Piavenál és Tirolban, de aránytalanul nagv és fölösleges veszteség ért, amely kikerülhető lett volna. A kórházak újból megteltek és itthon is sürün temetik a hősi halottakat. Azt mondta a miniszterelnök, hogv állásaink biztosították. Azóta elvesztettük a Col del Rossót, a Piave deltáját és a Monté di Val Bellát. Hogy mekkora az egész veszteség, nem tudjuk, nem is célja azt kutatni, mekkora ál­dozatba került offenzivánk. csak a tanulságo­kat a'kara levonni. (A vezérkar hibái.) Urmánczy Nándor: A betegség a had­sereg szervezetében és a vezérkarban van. Katonáink páratlan bátorsággal és önfeláldo­zással harcolnak. A vezetésben van a hiba, ahol legtöbbször nem a tehetség, hanem a protekció érvényesül. 'A mostani rendszer kiöli az önérzetet a tisztekből, hízelgésre készteti őket, tájékozatlan, sablonos generá­lisok 'kerülnek fontos pozíciókba, akik nemi ismerik a csapatokat és nem éreznek velük. Meskó Zoltán: Ez a legrosszabb!

Next

/
Thumbnails
Contents