Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-21 / 165. szám

Szeged, 1918. julius 21. BSLJMBYABOTtSZXII n villamos vasút fölebbezése a közlekedési adó ellenS )nla az 1886: XXI. t.-c. 1-5. §-a értelmében tudósítónktól.) A villamos vusut részvénytársaság niegfölefcbezte a juniusi közgyűlésnek azt a határozatát, amellyel a elfogadta a tanácsnak a közlekedési adó behozatalára vonatkozó javaslatát. Az uj szabályrendelet ellen a következő érdekes okfejtéssel vonultatja fel érveit a fülebbezés: Nagyságos Polgármester ur! A tekintetes törvényhatósági bizottságnak 1918. évi június hó 20. napjait tartott közgyűlésén a közlekedési adóról 317/1918. szám alatt alkotott szabályrendelet ellen felebbezéssel élünk a következő okokból: 1 Az 1886: XXI. t.-c. 15. a értelmében a kormány megengedheti, hogy a város illetékeket, hely pénzeket, vámokat szedhessen és az állam áltál igénybe nem vett uj adókat is hozhasson be,, ha mindez az állam jövedelmei csökkenése és az, ipar és kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető. Az ország iparának és kereskedelmének legfontosabb segítő eszközei — a vasutak. (Minden időknek és minden illetékes tényezőnek állandó törekvése volt a vasutakat akként fejleszteni, hogy azok a kereskedelemnek és iparnak érdekeit minél tökéletesebben szolgálják. A vasutak fejlesztésének egyik leghathatósabb és legjobban bevált eszköze a vasúti forgalomnak emelése, ennek elengedhetetlen feltételét olcsó díjszabás alkalmazása képezi. Évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy a díjszabás leszállítása a vasúti forgalmat fellendíti, a díjszabás' emelése pedig a forgalmat csökkenti. Minthogy pedig a közúti vasút utasainak a közlekedési adóval való megterhelése .és az utazásnak ily módon való megdrágítása a forgalomnak szükségszerű csökkenését eredményezi és minthogy az utazásnak megdrágítása egyrészt az iparnak és kereskedelemnek általános érdekeivel ellenkezik, másrészt saját üzleti érdekeinkét veszélyezteti, ennélfogva kétségtelen, hogv a panaszolt szabályrendelettel tervezett közlekedési adó bebozat meg nem engedhető. 2. Az 1888: XXI. t.-c. rendelkezései szerint a törvényhatóság szabályrendeleteket csak saját, belügyeiben 'alkothat. A törvény ezen rendelkezésének alkalmazása szempontjából belügyek azok, amelyekel a törvények kifejezetten olyanoknak nyilvánítanak és még mindazok, amelyeket az á lám saját országos ügyeinek, államügyeknek nem nyilvánított. A vasúti forgalomhoz az állami érdekek " oly közvetlenül fűződnek, hogy az ezen érdekeket szolgáló közigazgatás mélyen belenyúl az 'érdekeltek szabad cselekvési körébe és a vasúti ügyet ezen magasabb érdekek szempontjából szabályozza. Ebből az ókból a vasúti közigazgatás jogának forrásait képező törvények és rendeletek országos érvényűek és az azok ~ .szabályozott engedélyezésnek gyakorlása, valamint az i engedélyezés feltételeinek megállapítása esaik a törvényhozásnak és a kor\ anánynak van fentartva. A vasútnak minden jogviszonyát országos érvényű rendelet és annak alapján kibocsátott miniszteri engedélyokirat szabályozza, amely a szerződő felek akaratának és szabad rendelkezésének szigorú korlátokat szab. A1 vasúti közigazgatás tehát nem töriv^uyfüiatóságjíl ;hle1%y, .lianem w faliamnak foniartott országos ügy. '" A szegedi villamos városi vasút építésére vonatkozó 922/1907. számú miniszteri engedélyokirat is az 1888. évi julius 8-án 4973. szám alatt az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott vasútengedélyezési szabályrendeleten alapul és 3. §-ában ezen vasutengedélyecési -szabályicndelelnek, valamint a vasúti közigazgatási jogra vonatkozó egyéb országos törvényeknek és rendeleteknek betartását a szerződő feleknek egyaránt kötelességévé teszi, amely engedélyezési mód is kétségtelenné teszi, hogy a szegedi közúti vaspálya, ügye nem községi belügy, hanem olyan állami ügy, amelyet helyi és magánérdekű intézkedéseik joghatályosan nem érinthetnek. Minthogy az előadottaknál fogva a törvényhatóság szabályrendelet-alkotási joga vasúti ügyekre általában és a szegedi közúti vaspálya ügyeire ki nem terjed, ennélfogva a törvényhatóság a panaszolt szabályrendelet megalkotására törvényes jogkörrel ttem birt. 3. A panaszolt szabályrendelet szerződéses jogainkat is sérti. 4 Szerződésünk 2. értelmében szerződésbéli jogainkat kizárólag azon feltételek mellett gyakorolhatjuk, amelyeket az engedélyokirat és a szerződés ilyenékül megállapított. Ezen feltételek közül a viteldijakat tárgyazó 7. értelmében az utas csak olyan (fizetéssel terhelhető, amelyet a szerződés viteldii. címén engedélyez. A városnak a vállalat jövedelméből biztosított előnyöket, tárgyszó 8. '§-a kimeritoetn sorolja fel azokat a módokat, atnelvek szerint a 'város a vállalat jövedelméből részesedik. A szerződésnek mindkét ezen rendelkezésén a panaszolt szabályrendelet, tulteszi magát. mert egyrészt az utas által teljesítendő fizetésnek mérvét felemeli, másrészt az utas által elérendő többletet a maga részére igényli. vagyis lényegileg a város javára szolgáló viteldíjemelést rendel el. Hogy ez a közlekedési adónak elnevezett viteldíjemelés a 'forgalomnak szükségszerű csökkenését fogja eredményezni, az a dolog természete és a gyakorlat tapasztalatai szerint kétségen felül áll. Míg azonban a szorosan vett viteldijak emelése esetében a vállalat az emelésnek megfelelő viteldíj többlet ben kárpótlást nyer a kiisetfb forgalom által csökkent bevételekért, addig a panaszolt szabályrendelet csupán (forgalmi és bevételi csökkenéseket eredméjnyezne és a bennünket érő hátrányokkal járó anyagi előnyöket a városnak juttatná. A .szerződésnek ily lényeges és h cltclStülban legfontosabb feltételeit egyoldalulag módosítani, szerződésileg megállapított jogainjltia t ésf kötojez^ttRögeink ef ierhünkrei megí .változtatni és 4 törvényhafesáíglartj lkjo telező szerződéses jogainkat meghiusitani a törvényhatóságnak szabályrendelet alkotásával sem áll jogában. 2. Sérti a panaszolt szabályrendelet a szerződésnek a. város beváltási és háramlási jogaira vonatkozó rendelkezéseit is. A szerződés 11. §-a "értelmében az engedély idő lejártával a villamos vasút megtérítési igény nélkül a város tulajdonába megy át, mig a 12. szerint a városnak jogában áll a vasutat és tartozékait előbb is beváltani. A vasút háramlása a befektetett tőke teljes amortizációján, a beváltási ár a beváltást megelőző évek jövedelemátlagán alapul. A szerződésnek ezen rendelkezéseiből kétségtelen, hogy egyik fél sem tehet olyan intézkedést, amely a másik félre a báramlás vagy beváltás szempontjából káros, vagyis ,mi üzleti jövedelmeinket a valódinál kedvezőbbre nem tehetjük, a város pedig azokat nem csökkentheti. Ha azonban a város a szabályrendeletben tervezett adó behozatalára feljogosítva -lenne, akkor ennek segélyével vagy más hasonló rendszabályok alkalmazásával jövedelmeinket tetszése szerint annyira csökkenthetné, .hogy egyrészt a befektetett tőke amortizációját tenné lehetetlenné, másrészt a megváltási összeget a maga előnyére mesterségesen leszállíthatná, ami a szerződés szellemét, de kifejezett egyes rendelkezéseit is súlyosan sértené, . . Az előadottaknál fogva tisztelettel kérjük: miszerint ezen felebbezésünket a 317/1918. /Szám alatt megállapított szabályrendelet jóváhagyásának megtagadása és a közúti vasút igénybevételéért, tervezett közlekedési adó őzéének elrendelése1 .véjgeüt a belügyi magyar királyi /Miniszter úrhoz felterjeszteni méltóztassék. POLITIKAI HÍREK. - Budapesti tudósítónk teleíoajeíeatése. (Wekerle ősszel uj pártalakitási akciót kezd.) Hir szerint a választójogi törvényjavaslat törvényerőre válása által a miniszterelnök azt reméli, hogv a 48-as alkótmánypártból annakidején '(kilépők közül többen lesznek olyanok, akik nem látnak semmi eltérést saját és a kormánypárt mostani programja között. Wekerle őszre tervezi a pártalaikitás akcióját. Programjának három' pontijával: birtokpolitikái reform, a katolikus autonómiai és a katonai kérdések megoldására szólítja fel a politikusokat. Reméli, hogy ezúttal sikerülnie fog számottevő pártot alakítania. Wekerle munkapárti csatlakozókra is számit. Az u.i alakulásnál, ha bekövetkezik, személyváltozások is lesznek. A belügyi és az igazságügyminiszteri társa ebben az esetben gazdát cserél, (Törvényelökészlíések a nyári szünetben.) Wekerle Sándor miniszterelnök a Ház elnapolása után is Budapesten marad. A nyári szünetet fontos törvényjavaslatok előkészítésével tölti. Ezek között eiső helyen van: a választókerületek beosztásáról szóló javaslat. amely szerves összefüggésben áll a választójogi törvénnyel A nyári szünet alatt készíti el a miniszterelnök az igazságügyminiszterrel együtt a választási bíráskodásról szóló törvényjavaslat tervezetét. A legsürgősebben megoklandónak tartja a minisztereinők az összeférhetetlenségi törvény 'revízióját s/ ezért még a nyár folyamán elkészül az erre vonatkozó javaslat tervezete is. Ezen kivül a közigazgatás reformján is dolgozik a miniszterelnök. Elsősorban a vármegyei adminisztrációra vonatkozó törvénytervezet készül el. A közegsézségügy reformjára vonatkozó törvényjavaslat-tervezeten is dolgozik a bel'ügyminiszteriiuni és ez rövidesen a szakemberek ankétje elé kerül. Olasz hivatalos jelentés, Saitóbüúhzőllús. julius 20. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Tonale vidékén a Mente di val Bellától északra, valamint Asoienen merész 'járőreink az ellenség vonalain tul előretörtek és gazdag, az ellenség által hátrahagyott anyagot szállítottak be, köztük egy 105 miiiiméteres tarackot, egy 270 milliméteres bombavetőt, négv darab 140 milliméteres lövészárokágvut, valamint több gépfegyvert. Az asiagoi fensikon egy angol osztag retten iheíetienü benyomult az ellenséges vonalba és 195 foglyot ejtett, valamint 3 gépfegyvert zsákmányolt. A Brenta völgyében a Koliabrilla nyugati lejtőjén az ellenség -részleges támadásait 'haladéktalanul visszautasítottuk. Négv ellenséges repülőgépet harcban lelőttünk. Hintze hivatalában. Berlin, jiuldbs 20. Hintze külügyi államtitkár elfoglalta (hivatalát. Cadornát haditörvényszék elé áimiák. Bern, julius 20. ,A Telegraphen Kompagnie római jelentése szerint Cadorna, Porro és Capello ellen indított eljárás tovább folyik. Mindhármukat a haditörvényszék vonja felelősségre.