Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-21 / 165. szám

4 íiíjíiMiÁjá y.AiftoíiftüáÁíi Ííbéged, 191b. julius *ÍL Közgazdasági krónika. Az ingatlanforgalom országos korlátozása. — A hadügyminisztérium gazdasági hatáskörének megszorítása. — Állatállományunk regenerálása. — Irta: Bizony László, Budapest* 1918. julius 20. Á földmivelésügyi iminiszter legutóbb ki­adott rendeletével az ingatlanforgalom sza­badsága az egész országban megszűnt s az ingatlanok adás-vétele hatósági engedélyhez köttetett. Az ingatlanforgalom korlátozása, jnely kezdetben csupán a perifériákra s a nemzetiségű vármegyékre szorítkozott, ezzel országosan áUalánosittatott. A magam ré­széről üdvözlöm ezt a rendetetet s a legszíve­sebben látom a háborús korlátozások között. Az ingatlanforgalom országos korlátozásával és felsőbb hozzájárulásához való kötésével le­hetetlenné fogjnlt tenni elsősorban azt, hogy kétes elemek földhöz jussanak az országban. De megakasztjuk a földdel való spekuláció továbhharapózósát is, mely hovatovább a leg­nagyobb szertelenségekbe tévedt volna 'Le­hetetlenné tesszük, hogy a föld ára abnormis magasságokba emelkedjék, amit pedig sza­bad forgalom mellett a nyerészkedő spekulá­ció, mely csak konjunkturális árut látott a földben is, feltétlenül maga után vont volna, a leglehetetlenebb helyzetbe sodorva egész mezőgazdasági termelésünket, közéleimezé­síinket s fogyasztásunkat egyképen. Az in­gatlanforgalom! korlátozásával megóvjuk xá birtokuk állagát, de egyben megadjuk a lehe­tőségét annak is, hogy egy helyes birtokpoli­tika inauguróltassék a népnek a földhöz való juttatása céljával, a rokkantaknak és a. há­borúból visszatérő elemeknek a mezőgazda­ságban való elhelyezése érdekéhen. Ennek a birtokpolitikának az inaugurálása és gyakor­lati megvalósítása immár a rendeletileg sta­tuált Országos Birtokforgalmi Bizottság fel­adata, Ezt a bizottságot eredetileg még akkor alakították meg, amikor az ingatlanforgalom korlátozása csak néhány vármegyére szólt. Most, hogy a korlátozás országossá vált s ez­zel a bizottság funkciója, t- i. a hirtokadás-vé­telck felett való végső döntés nemzeti, gazda­sági és szociális szempontból egyformán or­szágos és rendkívüli jelentőségűvé emelke­dett, szükségesnek tartanám e bizottság meg­felelő rekonstrukcióját is a nagy feladatok si­keres megvalósítása egetekében. A bizottság got ki kellene .bővíteni megfelelő szakkörök­kel, akik predesztinálva vannak arra, hogy döntőleg irányítsák az ország ingatlanforgal­mát s akiknek intézkedései elé megnyugvás­sal fog tekinteni közvéleményünk. Az utóbbi időkben sok szó esett a hadügy­minisztérium gazdasági hatáskörének tulten­•gésóről, amelynek egész iparunkra és keres­kedelmünkre való káros hatását már a dele­gációban is szóvá tették. Most a budapesti ke­reskedelmi és iparkamara elhatározta, hogy felterjesztést intéz a kormányhoz ennek a ká­ros hatáskörnek a megszorítása érdekében. A felterjesztés a határozat értelmében kívá­natosnak fogja jelezni, hogy a felesleges osz­tályokat oszlassák fel. a többi, a polgári gaz­dasági élet ügyeit intéző osztályokat pedig sorozatosan osszák be az egyes kormányok illetékes miniszterinmaiba. /Hátározotj/ for­mában mondassák ki továbbá, hogy a hadügy­minisztériumnak a polgári gazdaságot érintő funkciói a leszerelés intézésén kivül a béke •megkötésével megszűnnek. HaladéktJanul felülvizsgálandók volnának azok az árukész­letek, — különösen vas, acél és fémáruk, gé­pek és építkezési anyagok — .amelyeket a hadsereg a maga céljaira lefoglalt és a had­sereg részére többé kétségkívül nem -szüksé­gelt mennyiségek a polgári termelés és fo­gyasztás céljaira volnának felszabaditandók. A kamaráinak ezt a lépését kétségkívül öröm­mel veszi egész közgazdasági közvélemé­nyünk. A hadügyminisztérium egyre ter­jeszkedő közgazdasági funkciójában nem sek örömünk tellett. A szállításoknál az osztrák ipar részesült előnyökben s mi 2 milliárddal károsultunk. Itt az ideje, hogy a hadügymi­nisztérium hatásköre a legszükségesebbre redukáltassák. Vármegyei közgyűléseken a közállapo­tokról szóló jelentésekből halljuk, hogy állat­állományunk mindegyre nagyobb mértékben csökkon. Ez nem is csodálható. Az állatállo­mány fejlesztésére és szaporítására irányuló •munkában megakasztanak a rendkívüli áü jnpotok, a takarmányozási viszonyok mind kedvezőtlenebbek, hiszen éppen a takarmány­hiány miatt helyezte most a földmivelésügyi miniszter hatályon kivül a íiatal üszők és te­henek levágáisi tilalmát is, a fogyasztás pe­dig a hadsereg nagymérvű szükségletei (kö­vetkeztében óriási. Ilyen körülmények között igen fontosnak tartom, hogy máris foglalkoz­zun k ál l a t tenyésztésűnk talpr aáll i t-a sá n aik (problémáival. Az állattenysédtés, ffeAesztóse nálunk mindenkor a legsúlyosabb horderejű feladatok közé tartozott és óriási nemzetgaz­dasági agrár1!- éá kereskedetem'politikta) /(> vitathatatlan szociális érdékeink fűződtek azokhoz a törekvésekhez, melyek a hazai ál­lattenyésztés felvirágoztatását szolgálták. Kü­lönös jelentőséget nyertek mindez érdekek a háború kitörését megelőző esztendőkben, mi­kor a depekoráeió jelenségei egész gazdatár­(sadálmunkat behatóan foglalkoztatták és a mikor ugy a hazai közélelmezés, mint a be­hozatal s kivitel szempontjai is mind erőseb­ben nyomultak előtérbe. iMost, mikor a négy­éves háború állattenyésztésünket is a legna­gyobb erőpróba elé állította, ezek a szempon­tok s általában az állattenyésztés megújho­dásához fűződő nagy érdekek a legkomolyabb megfontolásra kell, hogy késztessenek. Beha­tó mérlegelés tárgyává kell tennünk ipind­azokat az eszközöket és módokat, amelyek al­kalmazásával s azokat az intézkedéseket, a melyeknek foganatosításával állattenyészté­sünk regenerálásának sikerét biztosít­hatjuk. Foglalkoznunk kell az e ponton felve­tődő kérdések egész komplexumával, hogy ki­jelölhessük azt a helyes utat, amelyen az ál­lattenyésztés, valamint az ezzel szorosan ösz­szefüggő iparok megerősítése s az állatforga­lom, valamint a- behozatal s a kivitel meg­szervezése tekintetében haladnunk kell. Nálunk ez: az állattenyésztés talpraálli­tása mérhetetlenül többet jelent-egy gazdasá­gi feladatnál. -Nálunk, ahol az állatállomány tűlnyomólag a kis gazdaságok között oszlik meg s ahol a földmives nép exisztenciájának legfőbb tényezője a jószág, az állattenyésztés helyreállítása és fejlesztése valósággal nép­imentéssel ér fel. A franciák súlyos vesztesége az eddigi harcokban. Berlin, julius 20. A Wolff-ügynökség je­lenti: Reimstól kétoldalt megindult uj táma­dás az ellenség harji erejét igen súlyosan gyengítette. Ezt bizonyítják az alábbi szá­mok azokról á foglyokról, akik sebesületlen íií jutottak német fogságba. A nyolcadik francia hadosztály sebesü­letlen foglyokban 38 tisztet és 2241 főnyi köz­embert, a negyvenedik francia hadosztály 56 tisztet, 1586 főnyi legénységet, az ötvenegye­dik francia hadosztály 56 tisztet, 1781 köz­embert, a huszonnegyedik hadosztály 35 tisz­tet, 1295 főnyi legénységet, a százharminc­kel tedk hadosztály 23 tisztet és 1269 köz­embert, a nyolcadik olasz hadosztály 77 tisztet és 3672 főnyi legénységet vesztett. Julius 17-én a német hadifogolyállomásokon, összesen 320 francia tiszt és 13.538 közem­ber, olasz foglyokban 81 tiszt és 3855 főnyi közember, amerikai foglyokban "9 tiszt és 224 főnyi legénység haladt át, összesen tehát 410 tiszt és J 7.617 főnyi legénység. A foglyokban szenvedett ez erös veszte­ségekhez járulnak az ellenség veszteségei halottakban, sebesültekben, valamint eltűn­tekben. Ezek a veszteségek az ellenséges tömegek ellentámadása alkalmával különösen fokozódtak. Időközben a sebesületlen foglyok száma 20.000-nél többre emelkedett. A francia ellentámadási a németek kényszeriíefték ki. Berlin, julius 20. A Wolff-ügynökség je­len ti: Eredményes német- támadás Reims mindkét oldalán kényszeritette az ellenséget, hogy nemcsak a Marne folyótól délre, ha­nem az Aisne és Chateau-Thierry között is több helyen a fenyegetett Marne-front teher­mentesítésére visszatartott erős tartalékait veszteségteljes támadásokba bevesse. Az ellenséges hadvezetés szándékai és tervei csekély kezdeti sikerek után a néme­tek ellentállásán megtörtek, nemcsak felfog­tuk az ellenséges lökemet, hanem azt meg is állítottuk. Az ellenséges támadás csupán fokozta az antant-hatalmak erőinek további gyengítését és azok a veszteségek, amelyek az antantot március 21. óta érték, hallatlanul emelkedtek. Az ellenséges harci erők és harci eszkö­zök szétrombolása és megsemmisítése az egész fronton német kezdeményezésre ki­kény szeritett ellenséges ellentámadások által továbbra is jelentékenyen folytatódott. Hollandiát ismét háborús válság fenyegeti. Magdeburg, julius 20. A Magdebtirger Zeitung jelenti Zürichből: Holland lapok szé­ria: Hollandiának újból nehézségei támadtak a hadviselő felekhez való viszonyában. A la­pok bejelentik, hogv az ország hamarosan következményeibet, súlyos elhatározások előtt tog állni. Uj választások Angliában. Berlin, julius 20. Bernből jelentik: Ha a háborúban nem lesz mostanában meglepő fordulat, akikor valószínűleg még e hónap vé­gén kihirdetik az alsóház feloszlatását. Lloyd George csak az utolsó pillanatban fogja be­jelenteni elhatározását, de köztiidomásni, hogv az uj választásokat legkésőbb novem­ber utolsó hetében megtartják. NAGY BUTORÁRUHÁZ, Régi elismert kárpitos Üzletemet és műhelyemet kibSviNe egy nagy bútoráruházzal, melyet a Kárász-utca és Klauzál-tér sarkán (Gaál-palota) megnyitottam, hol a legjobb kivitelű urlszalonok, ebédlők, hálószobák, ugy mint teljes lakberendezések méltányos árakban kaphatók. Tisztelettel Braun Mihály,

Next

/
Thumbnails
Contents