Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-21 / 165. szám

&zegi>d, Í918. Julius 2Í. DMjMjAöy AEO&SZÁÚ 3 fl csehek a rektoraiban. — A reiehsrat megnyitó ülése. — — A Délmagyarország bécsi munkatársától. Bécs, julius 16-án. A csehek sokszor és alapos elgondolásra kényszeritenék bennünket. Tavaly májusban, eredendő hibánk lévén az ellenünk irányuló törekvések lekicsinylése, lemosolyogtuk őket. A csehek roppant önérzetesek, de ezt a mosolygást inem vették tragikusan. Nem. Azóta egy esztendő telt el s Ma már az egész cseh politikát azok irányítják, akik a cseh-tót állam eszméjének rabjai, j j A magyar miniszterelnök egy Ízben júfprodozóknak nevezte őket. Az, amit ők akarnak, •— mindannyiunknak erős és megingathatatlan hite ez, — valóban nem lehet egyéb meddő álmodozásnál. Az ő álmuk nem is fog piegvalósnlni. Ezt tudjuk, érezzük. Ök azonban mégsem álmodozók. Aki annyi energiát, annyi elszántságot tud kifejteni egy eszme (realizálása érdekében, az józanul gondolkodik, legfeljebb számításainak, föltevéseinek az alapja helytelen. Nem álmodozók ők, nem, ők tiszta fővel gondolkoznak, számolnak, építenek, csak azt nem tudják, nem hiszik, hogy ,az alap ingatag s egy kis erupció rombadönti a mesteri kézzel emelt építményt. Mi is az alapja a cseh követeléseknek? Az a föltevés, hogy bennünket legyőz az antant vagy — az aztán mindenképpen — hogy a békekonferencián az antant akarata fog érvényesülni. iHá valóban ugy alakulna ki a helyzet, a cseh-tót állam meg is Valósulhatna. íMrnden okunk megvan azonban azt hinni, hogy a békekonferencián nekünk is lesz szavunk s az antant nem kényszerítheti ránk akaratát, vagyis nem oszthatja, nem darabolhatja föl a monarchiát. Magyarország testéből tehát a prédára éhes cseh Oroszlán, a piely igyekszik tfékflmetesen ,vicsorítani fcf gait, nem hasíthat ki tót vármegyéket. Ha abban biztosak is vagyunk, mégsem lehet, .szabad azzal a nemtörődömséggel kezelni az ellenünk irányuló cseh törekvéseket, piint eddig tettük. Vigyázzunk. A cseh agitápió mintaszerű, a csehek taktikája aiem kevésbbó. Ki merte volna néhány hónappal ezelőtt azt hinni, hogy azok a politikusok, akikpek agitáeiója folytán a cseh katonaság egy pem is jelentéktelen része cserben, hagyott bennünket a harctéren, az osztrák törvényhozó testületben önálló szuverén államra irájnyuló, törekvéseiket, bejelentsék, jjs egybenj igényeit is magyar vármegyékre'? (Május ;3(Viki (de3^1aráeié^ukat. (még félénken .tették meg a Stanek ur magán véleményétnek bélyegezték azt a kijelentést, bogy a cseh kérdést a békekonferencia fogja megoldani. Ma? Még psak tárgyalni sem hajlandók az osztrák alk o i mán y re tőr m r ól, mert ez nem Ausztria belügye, hanem —< nemzetközi ügy, (Ez a helyéét ma. Mert májusi deklarációjuk nem talált arra az erélyes visszautasításra, amelyben (részesülnie kellett volna, vérszemet kaptak s ma úgyszólván valamennyien a békekonferenciától, az antanttól várják követeléseik teljesítését. Vérszemet kaptak. .Ma már .a magyar megyéken is tul vaunak, nem csupán Szilézián és már (Ratiborra is bejelentették igényüket. Ez az e'képpesztően hatalmas étvágy imponál az embernek, kell, hogy imponáljon, elszántságuk, harciasságuk, önérzetük írem kevésbé. Egy .bécsújhelyi községtanács mesélte jlegutóbb, hogy miként igyekszenek a csehek, akik a háború folyamán mint fölmentett ipari munkások telepedtek meg ott, Bécsnjhelyet, ezt a tősgyökeres német várost is maguknak „meghódítani". Annyira már eljutottak, hogy a város inémet polgársága által ö&zszebivott gyűlésből a németeket egyszerűen kizavarták. Ebben a kihívó, de merész föllépésükben is van valami imponáló. Állják a harcot, sőt egyenesen próbálják is azt. Bizonyos energiát ki ikell élni s ha már nem harcolnak a fronton — ott azt mások végzik el helyettük — harcot kezdenek Bécsújhelyen, Bécsben. Bécsben, ebben a „cseh világváros,ban", ahogy ők azt becézni szokták, egyelőre a .reiebsratbban harcolnak, de ott aztán 'istenigazában. Együtt láttam őket junius 16-án a reichsratbhan a képviselőház első ülésén a négy hónapos szünet után s Ízelítőt kaptam a harciasságukból, elszántságukból s fogalmat, szereztem arról is,-hogy mit jelenthet, egy régi yeicbsratbi ülés, például a Badeni-íkorszakban. IAZ elnöki emelvényen a prófétla-szakáli las Gross elnök ül, talán el i.s szunditana, ha p csengőnek zaja, amit maga idéz élő, nem •zavarná. A jobboldali emelvényen egy német nemzetiségi beszél, sokszor beszélne, csak ha a saját szavai után kiújuló viharban beszélni tudna, A képviselők, több mint százan lehetnek, nagyobbára csehek, az emelvény előtt állnak, mig a németek a csehek közvetlen szomszédságában helyeiken ülnek. A német szónok, vezére az egyik német pemzeti szövetségbeli frakciónak — egy nagy vén diák benyomását teszi reám — temperamentumos ember s a csehek ép ugy a gyomrában vannak, mint ő a cseheknek. Egy-egy kijelentése nyomán nagy vihar támad s a psebek tábora fenyegetően néz farkasszemet p gyűlölt németekkél. Árulók, árulók, harsog a csehek félé a német padokból s ezek mármár nekik rontanak, ha higgadtabb véjrü szláv testvéreik közbe nem vetik maglikat. /Ha már ökölre nem kerül a sor, hát legalább a torok vívja meg a nemzeti harcot. .yKrigszt a vácsil" — kiabálja az egyik igazi bécsies dialektusban egy német honatya felé, a másik pedig azt ordítozza: Szó a gmanhajtl . . . JEzek csak a .szelídebb kifejezések, a gazember szó csak ugy röpköd az elektromossággal telt, levegőben, A semlegesek, akik nem avatkoznak bele a harcba, nevetnek, röhögnek ... Hja, ez a reiebsrati ülés s az bizony nem újság- nekik. Seidler miniszterelnök, a nap bőse, akinek még a íreichsratban is szokatlan piacskazenét rendezett a cseh-délszláv ellenzék, komoran ül a helyén. Nagyszerűen uralkodik magán, s arckifejezése azt igyekszik bizonyítani, hogy őt az egész Színjáték már nem érdekli. Istenemre mondom, csúnya egy komédia az, amit közönségesen reiebsrati ülésnek- hívnák. Már békében is balsejtelmek gyötörhették azt, aki e látvánnyal kapcsolatban a monarchia jövőjéről elmélkedett s mennyivel indokoltabbak azok most, amikor a világ majd minden népével szemben élet-halál harcunkat vagyunk kénytelenek megvívni s ugyanakkor .olyan törekvések követelik ér vényre jutásukat az állani törvényhozó testületében, amelyeknek. megvalósításáért ellenségeink harcolnak s amelyeknek megvalósítása az állam megsemmisülését jelentené. >S az állam reprezentánsai páholyokból nézik ezt a borzalmas küzdelmet és alig győznek eleget ásítani. Irinyi Jenő. A franciák tüzérségi előkészítés nélkül támadtak. Genf, julius 20. A Times jelenti; A francia támadás minden tüzérségi előkészítés nélkül történt. A gyalogsági támadást számtalan tank fedezte. Az ellenoffenzivát Mangin tábornok vezeti. Khüimanni Ausztria-Magyarország és Bulgária buktatta meg. — Bonyodalmakat idézett elő az oláh dinasztia a Dobrudzsa kérdésében. — Bécs, julius 20. A Deutsche VolksUati dresdai forrásból azt jelenti, hogy német hivatalos helyek már hónapok óta nagy elkeávetlenedéssel ügyelték, hogy Kühlmann mindenütt saját felfogásának igyekezett érvényt szerezni, Kühlmann politikája folytán Ausztria-Magyarországgal és Bulgáriával olyan bonyodalmak támadtak, amelyekei előrelátó politikus megelőzött volna, ilyen bonyodalmakat felidézni az oláh dinasztia kérdésében a kettős monarchiában, Dobrudsa kérdésében Bulgáriával egyáltalán nem állott a kancellár szándékában. Gyakran ügy címeztették erre Kfühlmanut, aki mindannyiszor lemondással fenyegetőzött, igy a kancellárnak engednie kellelt. Kühlmann lemondása előtt a főhadiszálláson járt, ahol a császárral heves összetűzése volt, ennek következtében volt kénytelen gyorsan távozni, yiiiaros ülés a francia kamarában. Bern, julius 20, Lyoni lapok jelentése szerint a francia kamara 17-iki ülésén rendkívül éles összeszólalkozások és jelenetek voltak, Joubert képviselő meginterpellálta a kormányt a katonák kártalanítási összege egy részének visszatartása miatt, amivel megsértette a parlament határozatát. Sokkal jobban tette volna Clemenceau — mondotta — ha inkább jól előkészíti a iChamin des Da-mes védelmét, Joubert beszéde után a szélső balon viharos tetszés tört ki, a többi párton azonban tiltakoztak a képviselők, A finn országgyűlés még nem dönt a monarchikus államformáról. Stockholm, julius 20. A finn országgyűlésben a monarchikus államforma behozatalura vonatkozó törvényjavaslat harmadik olvasását — amelynes eredményét oly feszikten várták — a legutolsó pillanatban elhalasztották. A törvény;,avaslatot egyelőre viszszavonták. Passikivi mimszterernök kijelentette, miszerint amennyiben rövid időn belül a monarchikus ái.amíorniáuuK a kérdése kedvezően nem dől el, a kormány le fog mondani. A finnek ratifikálták a békeszerződést a központi hatalmakkal. Stockholm. Julius 20. Helsingforsi jelentés szeriri! a finn országgyűlés jóváhagyta a magvar és osztrák monarchiával. Törökországgal és Bulgáriával kötött békeszerződést. TERNBERG "EGEDV. 30, Kitűnő hangú, szép munka K , Hangverseny hegedű, mesés hangja páratlan! jóhangu k eo. BUDAPEST,Vil, Rákóezi-ut 60., saját palota. Ren(]elésnél a pénz előre beküldendő.