Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-13 / 136. szám

Szeged, 19.18. junius 13. DÉLMAGYA&OESZAG JaVaslat a pfitadő 32 százalékos emelésére. — A városi tisztviselők fizetésemelése. — Behozzák a közlekedési adót. — Négy fillérrel lesz drágább a villamosjegy. — (Saját tudósítónktól.) A legkomolyabb offenziva indult meg Szeged egyik legna­gyobb büszkesége ellen. A pénzügyi bizott­ság ugyanis szerdán délután ülést tartott, a melyen Taschler Endre főjegyzőnek az a javaslata nyert többséget, hogy a városi tiszt­viselők fizetésemelésére szükséges évi 805,000 koronát, a pótadó 32 százalékos emeléséből fedezzék. 'Ha ezt a javaslatot a közgyűlés el­fogadja, a nehéz viszonyok között tengődő kisegzisztenciák közterhei ismét tetemesen megnövekednek. Ez igazságtalan és megten­ni csak akkor szabad, ha a városi tisztvise­lők fizetésemelésére rnás forrásból nem tud­nak pénzt teremteni. Hisszük is, hogy a do­log sok megfontoláson megy keresztül ad­dig, amig a közgyűlés dönt. Hogy városi adó­zásunk történetében még emlékezetesebb le­gyen ez a nap, a pénzügyi és szervező bi­zottság ma együttes ülésén javaslatba hozta a közlekedési adó behozatalát. Az ülésről ez a részletes tudósításunk számol be: Dr. Somogyi Szilveszter polgármester megnyitja a pénzügyi és jogügyi bizottság ülését, majd Balogh Károlv tanácsnok beter­jeszti a közlekedési adóról készített szabály­rendelet-tervezetet. Ismerteti azokat az is­mert okokat, melyek a tanácsot a jövedelmek fokozására késztetik, majd áttér a javaslat ismertetésére. A tervezet az adókötelezett­séget minden helyi személyszállító eszközre megállapítja. Erre három tagozat van. Adót fizet az, aki valamely társas közlekedési esz­közre menetjegyet vált. (Villamos, autóbusz, Ihelyi hajó, motorcsónak stb.) Fizet továbbá, aki saját vagy közhasználatra személyszál­lító jármüvet tart forgalomban é£ aki idegen­ből géperőre berendezett szállító eszközön a városba érkezik azzal ,a szándékkal, hogy itt legalább 24 órát töltsön. Természetesen a hajók és vonatok utasai adó alá nem esnek. A javaslat ezután közli az adó alól való men­tességet. majd az adótételeket, a lerovás módját, a behajtást és végül a büntető szank­ciókat. A bizottság a javaslatot általánosságban elfogadta, ezután rátérnek a részletekre. A javaslat 11 paragrafusból áll. Az 1. szakasz kimondja, hogv a személyszállító eszközök a nagyobb távolságok közt közlekedő hajók és vonatok kivételével adó alá esnek. A közle­kedési adó alól mentesek azok a személy­szállító eszközök, melyek őfelsége, vagy az udvartartás szolgálatában állnak, melyek vá­rosi üzemek szolgálatában állnak, a közhiva­talnokok magántulajdonai, melyeket hivatalos ügyekben használnak föl. az idegen diplomá-i ciai képviselők, az egészségügyi célok, tüz­oitók szolgálatában álló. raktáron levő, végül teherszállító és gazdasági eszközök. Somogyi Szilveszter a villamos vasút teherszállítását is adó alá kivánja vonni. Wimmer Fülöp indítványára a bizottság ezt nem fogadja el. Adó alól mentesek még a hatósági sze­mélyek és a sajtó részére, a közlekedési vál­lalatok által saját alkalmazottaik részére ki­adott szabadjegyek, a tanuló- és munkásbér­letjegyek. A 3. szakasz az adótételeket tartalmaz­za. E szakasz a menetjegyekért 2 fillért, oda . 'és visszautazásnál 4 fillért állapit meg. Wimmer Fülöp: Ha ott tartunk, hogy a városnak fokozottabb jövedelmekre van szük­sége, akkor operáljunk nagyobbat. Ajánlja, hogy a jegyeket 2 fillér helyett 4 fillérrel adóztassák meg. Balogh Károly ismerteti a közúti r. t. 1917 évi személyforgalmát, mely szerint 2 filléres alapon 208 ezer korona len­ne a város jövedelme. A bizottság egyhangúlag a 4 filléres adó­tételt fogadja el. A javaslat szerint a bérletjegyekért és szabadjegyekért a fönt fölsoroltak kivételé­vel az értékük 10 százalékát kell fizetni. A bizottság ezt 20 százalékban javasolja meg­állapítani. Az egyfogatú kocsikért évi 200, a két­fogatú kocsikért 250 és az autotaxikért 300 korona adót javasolnak. Becsey Károlv az egy és kétfogatú kocsik adóját 50 és 80 ko­ronában (kivánja megállapittajtni. Wimmer Fülöp a 200 és 250 koronát minimálisnak tartja, mely semmiféle megterheitetést nem jelent. Szavazás utján az eredeti javaslatot fogadják el. A fővárosból és vidékekről ideérkező szállítási eszközök után 24 órára a vezető után 5 napra 3 és 30 napra 5 koronát, viszont az utasnak 3—10 és 50 koronát kell fizetni. A bizottság ezt elfogadta és a jogügyi és pénzügyi bizottság együttes ülése ezzel vé­get ért. (A pótadóemelés.) Ezután a szervező és pénzügyi bizottság együttes ülése következett, melyen a tiszt­viselők fizetésének 50 százalékos emelésére és a pótTidóemelésre vonatkozó indítványt tárgyalták. Taschler Endre főjegyző ismerteti dr, Dobay Gyula indítványát, mely a tisztvise­lők fizetésének 50 %-os emelésére vonatko­zik. KöáW hogv ez az emelés 805 ezer koro­nát tesz ki, amire más fedezet nincs, csak a pótadó 32 %-os emelése. Wimmer Fülöp Határozottan ellenzi a pótadó fölemelését, melyet el lehet kerülni. Felhívja a bizottság figyelmét a telekérték­adóra, végül figyelmeztet arra a veszélyre, melyet a tulmagas pótadó az iparra nézve magában reit. Az 50 %-a's fizetésemelést el­fogadja. Obláth Lipót: Ha az állam ad fizetésjavi­tást, ö is hajlandó megszavazni. Most azon­ban időelőttinek tartja a javaslatot. Dr. Becsey Károly: Elvileg hozzájárul minden olyan javaslathoz, mely a tisztviselők­helyzetét javítja, de ezt a kérdést nem a ja­vaslat szerint kell megoldani, mert nem tud­juk, mennyive! kell emelni a fizetéseket. In­kább 50, vagy akár 80 százalékos- állandó háborús pótlékot ajánl, melynek fedezetére függő kölcsönt javasol. Wimmer Fülöp: A fölemelt kövezet­vámot és helypénzeket ajánlja fedezetül. Dr. Cserő Ede Becsey és Obláth indítványát fo­gadja el. Bokor Adolf szervezeti módosítá­sokba nem megy bele, mert ez hosszadalmas és a tisztviselőkön most kell segíteni. Fede­zetül ajánlja a reáladók megvalósítását. Taschler Endre főjegyző rámutat arra, hogy a város jövedelmei állandó dekaden­ciában vannak s más fedezetről, mint a. pót­adó emeléséről nem lehet gondoskodni. Arról pedig, hogv a tisztviselők szükségletét (kölcsönnel fedezzék, szó sem lehet, mert a belügyminiszter az állandó kölcsönöket nem hagyja jóvá. Különben is addig, mig az uj adókat behozzák, évek telnek el. Valiimra István javasolja, mondja ki a bizottság, hogy fedezetül a pótadó 32 %-os fölemelését jelöl­je ki. ­Wimmer Fülön oda módosítja indítvá­nyát, hogy a 32 %-os pótadóval egyidejűleg tárgyalják lc a telekértékadó javaslatot és később ennek jövedelméből fedezzék a tiszt­viselők fizetési különbözetét s ezután a pót­adó ismét 50 % lehet. Az elnök végül szavazásra teszi föl a kérdést, melynek eredménye az volt, hogv a bizottság nagv többséggel a főjegyző javas­latát fogadta el és kimondta a pótadó 32 %-os emelését és az 50 %-os fizetésemelést. HIREK 000 A müTéssnő rövidesen befejezi a vidéki szezsurt és es»kh»­mar visszatér a fővárosba, ahdl szebbéin virí­tanak a rózsáik, illatosabbak a siker virágai, és ahol. tágabb tér nyílik az érvényesülésre. IMIár pakkot; sorra, előveszi a inagy utazó bő­röndöket, hogy elhelyezze bennük a csodaszép, ízléses ruhákat, amelyek ugy simultak for­más és ápolt testéhez, mint Romeo gondolata — anino idaciuwal — Júliáéhoz. Nap-nap után még ott sétál a Stefánián, megjelenik a -kor­zón is, ahol vágyó tekintetek verődnék su­gár alakjára, egy-egy bohó diák, aki ugyan­csak izzad a vizsga előtti penzumokkal, áhí­tatos tisztelettel lépked a nyomában, nehéz sóhajjal: szivében surran eí mellette és sóvá­rogva 'lesi, vájjon a csodalény méltatja-e egy boldogító tekintetre? ÍDe nem, a művésznő csafc miegy, gangos fővel, e'lőre, ajkán ihfr­gyadt mosollyal, szemében, fénylő tűzzé!, mindenkit lát, de hogy kit, azt nem. tudja, ez nem is fontos, csak az, hogyőt nézzék, őt lás­sák, aki immár búcsúzik és éltávozik örökre, a soha vissza nem térés boldog reményében. Chrep de eh in blouzán kinyílt Marchal-Niel rózsa pompázik, amelynek illata öszevegyül a. íFleur de amour párfőm bódító illatával, a mély igazi, -nem háborús készítmény, amint­hogy a (kalapja is Svájcból érkezett, párisi remeke a legújabb divatnak. És amint lényé­nek csábos tudatában, járja a platánok alatt az aszfaltot, egyszerre hirtelen megáll, körül­néz, -ajka .jélentős mosolyra húzódik, apró és vakító fogai megvillannák, fejéveQi (köszöntve biccent és már mellette terem a deli levente,, aki tartja szapora szóval ós vidám mesékkel. Egyszr-kétszer végiglejtenék a korzón, majd sietve hazatér, ahol sürgős sürgöny várja, a •mélyet lázasan felszakit ós unottan olvassa a rövidke hirt: — Esti gyorssaL érkezem. Izgatottan és némi bosszúsággal össze­gyűri a sürgönyt, az íróasztalára hajítja, egy (kis íRussievel megnedvesíti kipirult orcái­ját, leveti magát a kerevetre, rágyújt egy Dritte sorte-ra, csöndes sóhaj tör ©lő a keblíé­ből és szánaÜommaL elegy iróniával,mondja: — Az a másik szegény bolond, alki hit, mint egy kis üleb, nyögni fog, mert hiába vár ma este... Tanácskozás Wekerle miniszterelnöknél A Magyar Tudósító jelenti; Wekerle minisz­terelnök szerdán délután 5 órakor a képvi­selőház miniszterelnöki fogadótermében íoly­ta.ta tanácskozásait a horvát politikusokkal a horvát pénzügyi egyezmény meghosszabk bhása, valamint a horvát gazdasági kérdések tárgyában. A tanácskozáson résztvett Miha­lovits horvát bán, Unkelhauser horvát mi­niszter, Kriskovits bánhelyettes, gróf Kuliner Frigyes főrend, Lukinits és Palacsek, vala­mint Popovics Dusán képviselők. Budapestről telefonálja tudósítónk: a Keleti Értesítő szerint a miniszterelnöknek a horvát politikusokkal folytatott tanácskozása egyelőre befejeződött. A bán és a horvát po­litikusok a jövő hét közepén újból Budapest­re érkeznek. NEU ERNŐ bank- és váltófizlete Kígyó-utca 5. szám. a VIII. magyar HADI­KÖLCSŐN hivatalos aláírási helye.

Next

/
Thumbnails
Contents