Délmagyarország, 1918. június (7. évfolyam, 126-147. szám)

1918-06-06 / 130. szám

DÉLMA G Y ARORSZÁG Szeged, 1918. junius 6tíje egy napi időtartamra egy, 5 napra 3, 30 napra 15 koronát fizetne, mig az egyéb személy szádi tó gépjárómű utasa, vagy vehetője egy napi időtartamra 3, 5 napra 10 és -30 napra 50 koronát. A szabályrendelet végezetül felsorolja az .adólerovás módozatait és intézkedik abban az irányban is. hogy a ;ki az adólerovás kötelessége ellen vétene, miután kihágást követ el, 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ' be nem bajthatás esetén 5 napig terjedhető elzárással legyen büntethető. a sa i* a i» * v ** *» m ® » t* m s»1 m> «* j szegedi Is tfrsyftytH pidl| az ítmeictfazdaság idejlre. (Saját tudósítónktól.) Dr. Gerle Imre a émrlt hóban részletesen indokölt memoranr árammal hivta fel az Alföld gazdasági egyesületeit, bogy a leszerelés kérdésében állást foglaljanak. A memorandum folytán az-árde-, ifeellt gazdasági egyesületek szerdán délelőtt értekezletet tartottak s batározatilag kimondották, hogy az alföldi gazdákat egy egységes szervezetbe tömörítik a leszerelé* mezőgazdasági kérdéseinek megoldására. Az értekezletet Bokor Pál, a. Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke hívta össze s azon képviseltették magukat az összes érdekelt gazdasági egyesületek: A Csongrádvármegyei Gazdasági Egyesület dr. Cicatricis ÍLajksf* Csúcs Károly, Máté ffy László, a Bácsbodrogvármegyei Gazdasági Egyesület és ugyanezen törvényhatóság Törley Gyula, 0. Csanádvámeyei Gazdasági Egyesület Tükey Jenő, a (Szabadkai Gazdasági Egyesület Vermes Károly, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület Kardos János, Lázár Dezső, Korda Imre, a Kiskunfélegyházi Gazdasági Egyesület Kanizsai Nagy Imre, Varga József, Kiskunfélegyháza város tanácsa Kocsis Ferenc, a Kecskeméti Gazdasági Egyesület Grassethj Miklós, Győrffy Pák Héjjas Ferenq, Kiss lile mér, a Szegedi Gazdasági Egyesület Bagáry László, Lichtenegger Gyula, Patáky János, a Szegedkerületi Gazdasági Egyesültetek Dobó István, Magyar Péter, Ördög Vince, ördög Illés, Ördög Imre, Pap János, ifj. Pap János által fcépviseltetIIII I - s^^snsszsii^.—...1.^—1 ~ ;J_JB!HB „Mivel a helyzet még nem alakult ki: A. véleményünk még nem alakult meg." Nagyon szépen van mondva, aber ist trüb, -Was sagen si dazu, herr General? Wagner G. Richárd, Több dolgok vannak földön és vidékén Horáció, mint összhangzattanod Álmodni képes. — Ám ki a vivát? König Lehár. Ki visszahozza szűz Virginiát S hűs Gambrinust (őszi falevelet sodor ós tejet iszik) Européer (sarkazmussal): Jó lesz várni hát, Mig tiszta választás van s háború. Petrónius (dérrel, gédurral): Örökre hát. He kettő szűzi tiszta S el nem múló: Tiszám és Tisza Pista! (Ex.) Változás. A Dózsepalota toronyórával, lánccal. iSzilveszter papa( a sóhajok hid'ón): Heten vannak uram, immár hetén, A pártviszály rfe1 •• toron- felett S a testvérharc virágzik homlokán. Ö, paktum, béke, immár vége, vége! Nagy Popovics, Payr eltüntenek. Miként a kámfor és az árucikk, Ha makiszimália a 1 Ő hol vagy szellem, jöjj bármily alakban, Hozd nép fuvalmát, munkapárt 1-ebét, De ó jelenj meg, kit egyhangúlag Őszinte vággyal vár, óWjt e nép! Villámlás, meny dörgés, egy rémesen összetört csontváz bukkan föl a mélyből, igazolvány ós kenyérjegy nélkül. S. Veszi er (térdrelmll): Mi a néved! Ö irgalom ege! Szellem (A szol réíibe siilyéd.) Bével kezdődik és a vége ke, (Kárpit lefordul.) ték magukat. Ezenkívül megjelentek a gyűlésen a vidék gazdaköreinek elnökségei is. A meg nem jeléint, de érdekelt gazdasági egyesületek táviratilag jelentették be hozzájárulásukat. • ' Dr. Gerle Imre Pőadó részletesen ismertette a leszerelési ügyben -eddig töténteket, ismertette ez ügyben közölt memorandumát s-sürgős szervezkedésre bivtá fel a gazdatársadalmat Az értekezlet zajos helyesléssel kisérte az előadást, elhatározta a sürgős szervezkedést. s kimondta, hogy a gazdatársadalom minden erejével fog tiltakozni az eliten, hogy a leszerelés mezőgazdasági részét akár közvetlenül, akár közvetve más szervekre bízzák, mint * jrazdatértté1---, alakított | szervekre. Törley Gyula ismertette azon sérelmeket, mélyek e kérdésben a gazdatársadalmat érték. Sürgősen kell szervezni a gazdákat a gazdasági egyesületek utján szövetkezetekbe és pedig vidékenkirit s e szövetkezeteket azután az előadás értelmében egy központi szervben kell egyesíteni. Tökey Gyula foglalkozik,- a felszereléskor előáltott sérelmekkel s szerinte a leszerelés kérdését vármesryékikt'Vt szindikátusok ut'jjn fejel megoldani. Grasselly László az előadó javaslatát mindenben elfogadja s szükségednek tartja a nagykörzetben való sürgős egyesülést, bogy a gazdatársadalom az anyagi és erkölcsi tőke hatalmával álljon oda e kérdésiben érdekei megvédésére. Lichtenegger Gyula a szövetkezeti alapon leendő sürgős szervezkedést ajánlja ©z /előadó javaslata értelmében. Bokor Pál a nagyarányú szervezkedés sürgősségét fejtegeti. Győrffy Páll részletesen vázolja, hogy mi ;a különbság, ha a leszerelés mezőgazdasági részét maguk a gazdák vagy a kereskedelem eszközli, kéri az előadó javaslata szerint a sürgős szervezkedést. Kiss Elemér vázolja a sürgős szervezkedés szükségét tz előadó javatata zerint. A felszólalások tartalmát dr, Cicatricis Lajos elnök összegezte, ezzel kapcsolatban részletesen ismertette az ez ügyben eddig történt ko-rmánybatósági intézkedéseket s a gazdatársadalom teendőit ngy jogi, mint gazdasági szempontból megvilágítván s a IkövteHjrző 'határozati javaslatot terjesztette elő: — A leszerelés folytán a frontokon feleslegessé váló anyagok, a mezőgazdaságot érdeklő részéneik forgalomba hozatalára és szétosztására a földmivelés.ügyi kormány iiránvitiáaa meOllett egyedül a gazdatá.rsa'lí mi szervek lévén ilMékeseík. ennék a szorosan vett Alföld és Délmagyarország területén leendő egységes keresztülvitelére a jelen értekezleten jelenlevői érdeikelteégek ami envséaes szervezetet alkotnak. Az egyesülés jogi formáját a földmiveilésügvi kormány meghallgatása után határozzák meg. Az előmrankátetek sürgős me?eitésévöl a Szegedi G'sodasági Egyesületet hízzák meg s csatlakozásra felhívják az érdekelt terület összes gazdasági egyesületeit. Megbízzák a Szegedi Gazdasági Egyesületet, hogy az előmunkálatok befejezése után az érdekelt gazdasági 'egyesületeket alakuló gyűlésre hivja össze. Küldöttségileg megkeresik jelen értekezletből kfolyőtesr a földművelésügyi minisztert, bogy a gazdatársadalom ezen alakulását támogassa. A határozati javaslatot az égybe^yültek envhhnavlpg elfogadták s mevalMíitott.ák a föl'drmVpiésügyi miniszterhez küjklejndő lljüj- j döttséget. Sürgős segítséget a városi tisztviselőknek. — Indítvány ez összes közalkalmazottak érdekébm. — (Saját tudósítónktól.) Sokat megírtuk, -már, hogy a háború milyen lealázó, nyomoruságos helyzetbe juttatta a magyar tisztviselőket. Kétségtelen-, hegy a városi tisztviselők sorsa Szegeden sem jobb, mint bárholaz országban. ígéretet ők is kapnak bőven, sőt még közgyűlési határozatot is hoznak a számukra, a közigazgatás nagy temetője azonban betemeti egyiket éppúgy,- mint a másikat. Ezen az áldatlan és sokszorosa* igaztalan, helyzeten kiván segíteni a következő indítvány: Nagyságos Po'gármester Ur! Alábbi inditványo-mniak a folyó évi junius havi rendes közgyűlés -napirendjére leendő kitűzését t'sztelettel kérem. A köztisztviselők nyomora, szenvedése és nélkülözése közismert, helyzetük tarthatatlan, segélyezésükre még sem gondol senki, sem az államhatalom, sem a helyi hatóság. Dr. Dobay Gyula törvényhatósági bizottsági tag. urnák a városi alkalmazottak fizetésemelésére benyújtott és a közgyűlés által elfogadott indítványára, dacára, hogy a város tekintetes Tanácsa a május havi közgyűlésre tartozott volna javaslatát beterjeszteni, intézkedés szokás szerint nem történt. Igaz, hogy az illetékesek ígéretekben kevésbé fukarkodnak, de azzal az éhes szájat betömni, a rongyos ruhát, az elfogyott fehérneműt pótolni nem lehet. Ezen szánalmas állapotukban a köztisztviselők teljesen indokolt elkeseredése végsőig fokozódott, az éhezés, a lea'acsonvitás rossz tanácsadó lévén, a iegkétségheeitőbb fordulatoktól lehet tartani. Elkeseredésüket növeli, végzetessé válható elhatározásukat érleli a közelmúltban tartott nagygyűléseiknek az államhatalom részérő! va-ló semmibevevése.- Tisztviselőink létfeníartásukban vannak a legveszedelmesebb módon maríámadva. Mindezeket társadalmunk tulelégedett osztályai is igen jó! tudják, de szenvedő embertársaik iránti jó érzés náluk sem észlelhető. S igy van ez az egész vonalon, hatóságunk is segit mindenkin, de a -tisztviselőin való segítést 'kívülről várja, — ugy látszik azonban — hiába. A háború alatt a -már összeroskadás előtt áüó tisztviselőinken első sorban nekünk kötelességünk segíteni, még pedig azonnal, -miért is indítványozom: mondia ki a törvényhatósági bizottság közgyűlése, hogy tisztviselőinek összes háztartási és ruházati szükségleteit a város közélelmezése önköltségi árban c'égi ti ki s a dr. Dobay Gyula ur fizetésemelési indítványának azonnali elintézésére a város tekintetes Tanácsát utasítja. Végül indítványozom, hogy a közalkalmazottak háborús segélyének 200—300 %-ig leendő felemelése, ruhabeszerzési segélye, valamint a kormány által olv sokszor 'Tért naturáliák 'kiosztására vonatkozó kormányhatósági intézkedések megtételét a tekintetes közgyűlés feliratban sürgesse' meg és ezen felírat pártolás végett a többi társhatóságoknak is küldessék meg és pedig a határozatb-czata! után azonnal. Szeged, 1918. évi május hó 24-én. Tisztelettel: Valiimra István s. k. A radikális han-gu és szellemű, de nagyon rokonszenves indítvánnyal a juniusiközgyűlés fog foglalkozni. Oráfáf és ékszereit 'javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid á ra k ! Órákban és ékszerekben nagy raktár. -.\v. FSSCHE K. .v.v Korzó-kávéház mellett.